A jogi képzések hosszú évek óta nagyon népszerűek a továbbtanuló hallgatók körében. A legtöbben, akik ezt a pályát választják, arról álmodnak, hogy a diplomájuk megszerzése után ügyvédi állást vállalnak. Általánosság elmondható az is, hogy a legtöbben már tanulmányaik megkezdése előtt a büntetőjog felé kacsintgatnak. Cikksorozatomban különböző jogi szakmákat szeretnék bemutatni.
Az igazságszolgáltatáson belül három tradicionális jogi állást említhetünk meg. Ide tartozik az ügyvédkedés, a bírói karrier és az ügyészi állás.
Ugyan előfordulhat, hogy polgári jogi ügyekben (alapítványok, egyesületek esetében) járnak el az ügyészek, mégis gyakoribb, hogy büntetőjogi esetekre koncentrálódnak. A büntetőeljárásokban három állami szerv vesz részt minden esetben: a bíróság, a nyomozó hatóság és az ügyészség. Az ügyészség legismertebb feladata az eljárásokban a vádemelés és a vádképviselet.
Az ügyészség fő feladata a sértettek érdekeinek a képviselete, és az, hogy egy-egy eljárás során a jogszabályokat betartsák valamint az, hogy az elkövetők megfelelő büntetésben részesüljenek. Az ügyészségnek igen fontos szerepe az eljárásokban, egészen a kezdetektől a jogerős ítéletig.
Nézzük, pontosan hogy is zajlik egy büntetőeljárás!
A büntetőeljárás egy feljelentéssel indul, amelyet elutasíthatnak, feljelentés kiegészítést kérhetnek vagy elrendelhetik a nyomozást. Ha nem dönthető el azonnal, hogy az adott ügy bűncselekmény-e, az ügyészség feladata az adatgyűjtés, amelyet az előkészítő eljárás keretein belül gyűjtenek be. Az előkészítő eljárás eredménye alapján a nyomozó hatóság nyomozást rendelhet el, ami a felderítéssel kezdődik. A felderítés szakaszában garanciális és jogvédelmi feladatokat lát el az ügyészség, például a nyomozó hatóságnak engedélyezi az adatkérésre irányuló kérelmét, a nyomozás jogszerűségét felügyeli, akár panaszokat is elbírálhat. A felderítést követően a büntetőeljárás a gyanúsítás szakaszába lép, amelyet a vizsgálati fázis követ. Ebben a fázisban az ügyészség nagyobb szerepet kap, így azt is meghatározhatja, hogy milyen nyomozási cselekményeket végezzen a nyomozó hatóság, döntést hoz afelől, hogy mikor fejezhető be a nyomozás, vagy, hogy megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége a gyanúsítottnak. Ezzel befejeződik a nyomozás és az ügyészségnek több lehetősége van a felelősségre vonást illetően:
Elterelés esetében nem viszik bíróság elé az ügyet, hanem az ügyészség vonja felelősségre az elkövetőt. Az ügyészség ilyenkor alkalmazhat megrovást, feltételes ügyészi felfüggesztést vagy közvetítői eljárást.
Egyezséget köthet a gyanúsítottal a vádemelést megelőzően. Ekkor jegyzőkönyvbe foglalják azt, hogy a gyanúsított elismerte a bűncselekmény elkövetését és az ezért járó konkrét büntetést is, amelyet a bíróságnak is el kell fogadnia.
Harmadik opcióként az ügyet bíróság elé viheti az ügyész, ahol egy gyorsított eljárást fognak folytatni.
Végül, lehetőség van arra is, hogy vádat emeljen, ebben az esetben a bírósághoz kerül az ügy. Ha a vádlott beismeri tettét az előkészítő ülésen, az ügyésznek lehetősége van arra, hogy a konkrét büntetésre irányulóan indítványt tegyen, amennyiben ez nem történik meg, a bíróság tárgyalást rendel el. Az ügyésznek lehetősége van arra, hogy fellebbezzen a bírói ítéletre, ha ezt megteszi, az eljárás másod- és harmadfokon folytatódhat.
Ha egy-egy jogerős ítélettel lezárt ügyben új bizonyítékok kerülnek elő, amelyek az ítéletet megváltoztathatják, az ügyészségnek lehetősége van rendkívüli jogorvoslati indítványt benyújtani.
Mint már említettem, az eljárások elején a nyomozó hatóság feladata a nyomozás lefolytatása, azonban meghatározott esetben, például hivatali vesztegetés esetén, vagy ha országgyűlési képviselők, esetleg bírák, rendőrök által elkövetett ügyekről van szó, az ügyészség feladatkörébe esik a nyomozás. A nyomozást ilyenkor a Központi Nyomozó Főügyészség és az öt regionális nyomozó ügyészség (Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Szeged) végzi.
A büntetőeljárásokon túl az ügyészség közérdekvédelmi intézkedésekben is eljárhat. Ilyen például a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságok ellenőrzése, fogyasztóvédelmi közérdekű perek indítása, természet védelmében perindítási jogosultság, uzsorás szerződéseknél a szerződés semmisségének megállapítására indított per és szabálysértési ügyek felülete.
Mi kell ahhoz, hogy valaki ügyész legyen?
Az ötéves jogi képzés elvégzését követően ügyészségi fogalmazóként legalább három évi gyakorlatot kell szerezni, amely után a jogi szakvizsga letétele következik.
A jogi szakvizsga három részből áll. Az első vizsgarészben a vizsgázónak a polgári jog és családjog, a gazdasági jog és a polgári eljárásjog területén szerzett ismeretét kell bemutatnia. A második részben a büntetőjog, büntető eljárásjog, a büntetés-végrehajtási jog és a szabálysértési jog tételit kell elsajátítani. A jogi szakvizsga utolsó részében a munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog, közigazgatási jog és az európai uniós jog anyagát kell elsajátítani.
A sikeres jogi szakvizsgát követően minimum egy évig alügyészként kell tevékenykedni, hogy az ügyészi kinevezésre jogosulttá váljon a jelölt. Ezután a legfőbb ügyész kinevezése szükséges ahhoz, hogy valaki ügyésszé avanzsálhasson. Ez a kinevezés első körben három évig tart, majd ezt követően a kinevezés határozatlan idejűvé válik.
Hazánkban az ügyészi szakmához szükséges, hogy az adott személy magyar állampolgár, büntetetlen előéletű, cselekvőképes személy legyen, aki rendelkezik jogi diplomával és a jogi szakvizsgát letette.
Képek: kiemelt kép, kép1, kép2, kép3
