[metaslider id="9331"]
ismét

Ismétlés a tudás anyja

Pár napja ismét a tanulás vette át sokunk élete felett az irányítást, mivel beköszöntött a vizsgaidőszak második felvonása, ami azt jelenti, hogy elkövetkező heteink tele lesznek végeláthatatlan készüléssel és izgalommal, az álmatlan éjszakákat nem is említve. A legtöbb tanár tanácsát alapul véve és sok kutatás eredményére alapozva az ismétlés fontosságát, módszereit mutatom be ebben a cikkemben, ami, reményeim szerint,  sokaknak segítségére lehet majd a hosszútávú és hatékony ismeret elraktározása során.

Hogyan ismételjünk, milyen időközönként?

Tanulásmódszertani órán sokat beszéltünk arról, milyen fontos, hogy a megtanult anyagot elégszer és megfelelő időközönként átismételjük, hogy ezzel beépíthessük azt a hosszútávú memóriánkba. Ez természetesen az előttünk álló vizsgáknál nem annyira tűnik fontosnak, viszont az államvizsga majd később a munka világában rájövünk, mennyire jó lett volna, ha hallgatunk a jó tanácsokra. Az Ebbinghaus-féle felejtési görbéről talán már sokan hallottak, ami tökéletesen bebizonyítja, miért nem jó módszer az, ha kétszer vagy háromszor olvassuk át az anyagot a dolgozat vagy vizsga előtt. Ha jó a rövidtávú memóriánk, akkor így is szerezhetünk jó jegyet, de legtöbbször tudás nem járul hozzá. A görbén ugyanis látható, hogy a megtanult anyag hány százaléka veszik el idővel, bemutatva azt is, mennyi idő alatt mennyi tudás ürül ki a fejünkből, ha nem ismétlünk.

ismétLáthatjuk tehát, hogy már egészen kevés idő elteltével is rengeteget felejthetünk, ha nem ismételjük át egyáltalán a megtanult anyagot. Ez egy igazán kellemetlen tény mindannyiunk számára, hiszen ismételni senki sem szeret, mert sok időt vesz igénybe, és legtöbbször unalmas is, mivel úgy érezzük, hogy a lapon szereplő dolgok már a könyökünkön jönnek ki. Ám ez sajnos legtöbbször nem igaz. Ha teszteljük magunkat, például kikérdezzük magunktól (vagy megkérünk erre valaki mást) az anyagot, rögtön rájövünk, milyen hiányosságaink vannak. Ha egy ilyen felelés közben hibázunk, azon  ne mérgelődjünk, ugyanis azokat az információkat rettentő könnyen megjegyezzük, amiket elrontottunk, tehát néhány hiba segíti a tanulást.

Az ismétlésről szóló tanulmányok megállapították, hogy tanulás után milyen időközönként szükséges elvégezni ezt a fáradalmas munkát annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb távon elraktározzuk a tananyagot. Két módszert állapítottak meg, az egyik csupán két napra szól, és természetesen a rövidebb távú emlékezést segíti elő, a második azonban hosszútávú, de ezt nyilván az tudja leginkább alkalmazni, akinek van ideje a tanulásra. Az első módszer szerint a tanulás után azonnal át kell ismételni az anyagot. Ezt 20 perc múlva kell megismételni, majd harmadszorra már 8 óra elteltével. A negyedik ismétlés ezt követően egy nap múlva következik. A második módszer viszont hosszabb távra tervez. Itt is elsőként rögtön a tanulás után,  majd 20 perccel később szükségesek az első ismétlések. A következő azonban másnap, majd két hét múlva esedékes, az utolsó pedig 2 hónap múlva szükséges. Az időpontok ezesetben kitolhatók 30 percig, 3 hétig és 3 hónapig is. 

Az élethosszig tartó tudás titka

Van azonban egy harmadik út is, amelyet  két amerikai (Bob Sullivan, Hugh Thompson) fejlesztett ki azok számára, akik életük végéig tudni szeretnék a megtanulandó anyagot, és idejük is akad bőven a tanulásra. Az ő ismétlési módszerüknek már 11 állomása van, melyet érdemes lehet akár naptárban is vezetni. Az első ismétlést 5 másodperccel az elolvasás után tegyünk meg, a második pedig 25 másodperc múlva történjen meg. Ezután újra elismételjük az információkat 2-3 perccel később. Ezt követően újra ismételünk 10 perc múlva is. Az újabb átolvasással várhatunk egy órát. Kimerítő, igaz? De nem érdemes feladni, főleg, ha valamit nagyon biztosan szeretnénk az agyunkba vésni, lásd büntetőjogi fogalmak. A hatodik ismétlés 5 óra múlva történik, amit egy újabb követ egy napon belül. Ezután valamiképp fellélegezhet az agyunk, ugyanis a következő gyötrődés csak 5 nap múlva szükséges. Innentől már szinte hónapokról beszélhetünk, mivel a kilencedik felelevenítés 25 nap múlva, majd 4 hónap múlva következik. A legutolsó fázis pedig 2 év múlva jön el. Ha ezt valaki tisztességesen végigviszi, akkor az elsajátított és kellően ismételt anyag örökre bevésődött az emlékezetébe. Az a módszer kecsegtető, de legalább annyira időigényes is. Akinek megéri, annak hajrá, nem kizárt, hogy jómagam is ki fogom próbálni, ha időm engedi.

Egyéb emlékezést segítő technikák 

Természetesen a tanulási folyamat közben is lehetnek olyan módszerek, amelyek elősegítik magát a tanulást, és az ismétlés is hatékonyabb lehet általuk. Ilyen többek között az egyik leginkább magától értetődő tény, miszerint értsük is meg, amit tanulunk. Mindenki legalább ezerszer hallotta már ezt élete során, de valóban kulcsfontosságú a tanulás során. Amit egyszer megértünk, azt szinte lehetetlen elfelejteni, nekünk pedig ez a célunk, nem igaz? Emellett hasznos, ha kiemelünk kulcsszavakat vagy szókapcsolatokat, amelyek akár egy szövegkiemelő segítségével a figyelmünket is vezethetik, megjegyzésükkel pedig azonnal eszünkbe juthat a hozzájuk kapcsolt nagyobb információmennyiség is. Az ismétlés és tanulás közben is jól jöhetnek a kártyák, tanuljunk akár szavakat vagy törvényszövegeket, fogalmakat. Akár minden nap át lehet közülük néhányat forgatni, amivel biztos tudást szerezhetünk. Fontos lehet rangsorolni a tananyag különböző részeit, és a legfontosabbakat a fejünkbe vésni. Ehhez jól jöhet, ha bejelöljük azokat a részeket, amelyeket a tanár kifejezetten kiemel, hogy vizsgán vagy a zárthelyi dolgozatban előfordulhatnak.  Végezetül pedig jó, ha tudjuk, hogy a legjobban az első és az utolsó tételek maradnak meg a fejünkben. Az ismétlés során ezekre kevesebb energiát fordíthatunk.

 

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6

Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2

EnglishGermanHungarian