Rangos nemzetközi kutatóintézet igazgatójává választották újabb három évre a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzorát, a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetőjét. Prof. Dr. Gál István László már 2013 óta vezeti a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Jogtudományi Intézetének Európai Büntetőjogi Kutatóközpontját igazgatóként. Erről, valamint az ehhez vezető útjáról kérdeztem Professzor Urat.
Mikor és hogyan került először kapcsolatba a kínai jogászképzéssel?
Prof. Dr. Gál István László: 2008-ban a freiburgi Max Planck intézetben fél évet töltöttem ösztöndíjasként, ahol többek között megismerkedtem kínai kollégákkal is. A közös kutatási terület mellett hamar jó barátság alakult ki közöttünk. Ennek kapcsán jött az ötlet, hogy a Nanjing Audit University, ahol az egyik kolléga akkor dolgozott, valamint a Pécsi Tudományegyetem köthetne valamiféle szakmai együttműködési megállapodást a jövőben. Ez az ötlet 2010-ben kezdett el realizálódni, melynek keretein belül, életemben először, 2012-ben eljutottam Kínába. Ekkor az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának az igazgatója is voltam, ez is ösztönzött arra, hogy látogatást tegyek valamelyik kínai tudományos akadémián. 2012-ben még abban az évben volt lehetőségem találkozni a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia alelnökével és a Jogtudományi Intézetének igazgatójával, Ye Qing Professzor Úrral. Ezután egy kínai delegáció látogatta meg az MTA-t, 2013 tavaszán. Még ebben az évben ismét Kínába utaztam, ahol megszületett az ötlet, hogy létrehoznak egy európai büntetőjogi kutatóközpontot a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémián belül. Ennek egy román kolléga lett az igazgató-helyettese, később pedig horvát és szerb igazgatóhelyettesek mellett több magyar oktató kolléga is csatlakozott.
Mivel foglalkozik az Ön által vezetett kutatóközpont?
Prof. Dr. Gál István László: Valójában ez egy virtuális kutatóközpont. Minden évben egy nagy nemzetközi büntetőjogi konferenciát szervezünk, egyik évben Kínában, aztán Európában. Az idei és a tavalyi alkalom az online térben zajlott. A konferenciák mellett könyvkiadással, tanulmánykészítéssel is foglalkozunk, például a nyolc kötetes magyar Btk. kommentárt, melynek főszerkesztője Polt Péter Professzor Úr, és melyhez én is hozzájárultam szerzőként, lefordították mandarin nyelvre és megjelentették Kínában. Látszik az, hogy a kínai kollégák szeretnének tanulni az európai országoktól, és szerintem azért a magyar büntetőjogot választották, mert véleményük szerint a magyar az egyik legszigorúbb Európában, de mellette egy demokratikus és modern szabályozás is. Jelenleg a kínaiak folyamatosan keresik az európai mintákat, amelyeket be tudnak építeni a saját jogszabályaikba. Nagy megtiszteltetés nekünk, hogy a mi büntetőjogunkat is mintának tekintik. Ha egyszer kivezetik a halálbüntetést a kínai büntetőjogból, és ebben egy pici szerepünk nekünk, magyaroknak is lesz, az komoly eredmény lenne.
Tapasztalatai szerint mennyire nyitottak Kínában az európai jogrendszer megismerésére?
Prof. Dr. Gál István László: A bűnügyi jogtudományok terén mindenképpen. Sokat segít ebben az is, hogy Ye Qing Professzor Úr büntető-eljárási jogász, sőt, véleményem szerint ő a három leghíresebb kínai büntető eljárásjogász egyike.
Milyen feladatokat lát el a kutatóközpont vezetőjeként?
Prof. Dr. Gál István László: Az európai konferenciákra én kérem fel a magyar professzorokat előadónak, emellett javasolhatok témákat is, ha például tanulmánykötetet adunk ki, vagy nemzetközi konferencián veszünk részt.
A kutatóközpontban megszerzett tudás mennyiben segítette az Ön magyarországi tevékenységét akár az oktatásban, akár a tudományos életben?
Prof. Dr. Gál István László: Érdekes volt látni, hogy a kínai büntetőjog egyes szegmenseiben mennyire közel áll a miénkhez, legalábbis dogmatikai kérdésekben. Ennek az egyik oka az lehet, hogy a 2012. évi C. törvény (a Btk.) az 1978. évi IV. törvényen, vagyis a korábbi Btk.-n alapul, melynek egyik gyökere a Btá., az 1950. évi II. törvény. A Btá. pedig az 1922. évi szovjet büntető törvénykönyv dogmatikáját vette át, hasonlóan a jelenlegi kínai büntetőjoghoz, azzal, hogy Kínában egészen 1978-ig nem volt írott büntető törvénykönyv. Hozzánk hasonlóan ők is a materiális bűncselekményfogalommal dolgoznak, ismerik a társadalomra veszélyesség fogalmát is. Emellett talán a kínai büntetőjogban is fellelhetőek olyan érdekes, modern elemek, melyek átvétele megfontolható lenne. Folyamatosan tanulunk egymástól: akár a jogszabályi környezettel, akár a jogalkalmazással kapcsolatban. Ezek mellett pedig, ha magyarországi előadást tartok, színesíteni tudom a palettámat kínai, illetve amerikai példákkal. Utóbbit főleg Ron Cordova Tanár Úrtól kapom, aki Los Angelesből minden félévben jár tanítani egyetemünkre amerikai büntetőjogot. Ez a kapcsolat is folyamatos már tíz éve, így naprakészek vagyunk az amerikai büntetőjog vonatkozásában is.
Hazánk jogi egyetemei mennyire építenek kínai kapcsolatokat?
Prof. Dr. Gál István László: A Pécsi Tudományegyetem mellett, büntetőjogi téren, a Miskolci Egyetemnek vannak talán a legrégebbi kínai kapcsolatai, melyek az 1980-as évekig nyúlnak vissza, de Debrecennek is hagyományosan erős kínai kapcsolatai vannak, PhD fokozatot is szerzett ott egy kínai kolléga pár éve. Szegedről több professzor is jár rendszeresen Kínába, mandarin nyelven is tanulnak, és a budapesti karok is igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni kínai egyetemekkel. Talán elmondható, hogy a bűnügyi tudományok terén minden magyar egyetemnek van valamilyen kínai egyetemi partnerkapcsolata, nem mi vagyunk az elsők e téren, és szerintem nem is a legerősebbek. De ez nem egy verseny, a nemzetközi kapcsolatok építése által mindannyian többek, jobbak, szakmailag felkészültebbek leszünk.
A Media Iuris nevében gratulálok Professzor Úrnak a kinevezéséhez, további munkájához sok sikert kívánok!
