A múzeumi világnap ünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában tartott XI. konferenciáján határozták meg. Az első világnapot 1978. május 18-án tartották meg, 1992 óta pedig a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa minden évben külön témát választ ennek a napnak. A múzeumok világnapja alkalmából egy hasznos tanácsot szeretnék megosztani veletek: a drága belépődíj kifizetése helyett ingyenesen is be lehet járni egy-egy múzeum kiállításait.
Ezt a lehetőséget a 194/2000 a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló Kormányrendelet 2. § (4) biztosítja, amely szerint: Az Alaptörvény J) cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti ünnepeken, állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók. Vagyis a kultúra kedvelőinek nincs más dolga, mint nemzeti ünnepeinken felkeresni a megtekinteni kívánt múzeumokat. Hasonlóan tettem ezt én is:
Augusztus 20.
Augusztus 20-án, amikor I. István királyunkat szentté avatták – és egyben a magyar államalapítás ünnepén – felkerestem a Parlamentet. Az Országház szolgál a törvényhozás, illetve a Szent Korona otthonául. Európa második, míg a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületével büszkélkedhet országunk. A Parlamentben látnivalóul szolgálnak például a képviselőház üléstermei, a köztársasági elnök fogadószobái, az Országgyűlési Könyvtár és a Szent Korona a koronázási ékszerekkel.
Az országgyűlés a törvények születésének színhelye, melyek végrehajtásáért a kormány felel. A Parlamentben tett látogatásom másik célja az volt, hogy lássam, hol dolgoznak az Alaptörvény megalkotói, és hol választják meg a legfontosabb állami tisztviselőket.
Október 23.
A következő nemzeti ünnep, amikor ismét múzeumlátogatásra indultam, október 23. volt, az 1956-os forradalom kitörésének napja. 1956. október 23. Magyarország a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely során a budapesti tömegtüntetés fegyveres felkeléssé nőtt. Ez alkalommal Budapesten a Terror Háza Múzeum volt a célpontom. Ezt a múzeumot a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére hozták létre, és 2002 februárjában nyílt meg a látogatók előtt. Az épületbe belépve a földszinten egy olajban álló tank fogadja az érdeklődőket. A háromemeletes létesítményben különböző termeket alakítottak ki, amelyek jól szemléltetik, hogy Magyarország az 1940-es években két egymás ellen élet-halál harcot vívó nagyhatalom összecsapásának színterévé vált. A náci megszállást felváltotta a szovjet „felszabadítás”. Több mint négy évtizeden keresztül állomásoztak szovjet megszálló csapatok hazánkban.
A tiltott önkényuralmi jelképeket – pl. horogkeresztet, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot – itt legálisan tekinthetik meg a látogatók. Nagyon érdekes volt számomra az Ávós előszobában található lefüggönyözött kocsi, a hírhedt fekete autó, amellyel akár éjnek idején viték el a rendszer ellenségeit. Még az autó vörös színű belső kárpitjában is feltüntették a sarló-kalapács önkényuralmi jelvényt.
Március 15.
A magyar forradalom és szabadságharc kitörésének napján ismét Budapestre utaztam. Kíváncsi voltam azokra a helyszínekre, amelyeken 1848. március 15-én a márciusi ifjak elindultak. Ahogyan azt a történelmi tanulmányainkból tudjuk, március 14-én este megérkezett Pest-Budára a bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál és Jókai Mór felolvasták a Tizenkét pontot a Pilvax kávéházban gyülekezőknek, majd Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A márciusi ifjak lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját, ahol kinyomtatták a követeléseiket összegző Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést szerveztek. A forradalmi események sorozata Pesten a Nemzeti Színházban zárult, ahol a pesti nép kérésére a Bánk bánt játszották.
Ezen a nemzeti ünnepünkön a Magyar Nemzeti Múzeumba tettem látogatást. A múzeum jelentős szerepet játszott a szabadságharc kitörése során, ezért külön termet szentelnek a magyar forradalom és szabadságharc korának bemutatására. Ebben a helyiségben található például a forradalom egyik vezéralakjának, Petőfi Sándornak tulajdonított kokárda, Kossuth Lajos díszruhája, valamint a honvédség fegyverei és tábornokok személyes tárgyai is.
Összegzés
Összegzésképpen arra biztatnék mindenkit, hogy nemzeti ünnepeinken használja ki az említett Kormányrendelet nyújtotta lehetőséget, és látogasson el minél több nemzeti emlékhelyre. Ez a program nemcsak kellemes időtöltést biztosít, hanem általa megismerhetjük és felidézhetjük történelmünk jeles eseményeit is.
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
