[metaslider id="9331"]

Holland-magyar kutatóközpont a pécsi jogi karon – interjú Dr. Mohay Ágostonnal

  1. március 31-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Holland Királyság budapesti nagykövetsége, Magyarország hágai nagykövetsége és a holland rendőrség által aláírt szándéknyilatkozattal létrejövő kapcsolat keretein belül holland-magyar kutatóközpont létesül Pécsett. Ennek keretein belül elméleti és empirikus kutatásokat hajtanak majd végre, amely az Európai Unió egyik komoly problémájára, az emberkereskedelemre keres innovatív megoldásokat. Az újdonsült kutatóközponttal és az emberkereskedelemmel kapcsolatban Dr. Mohay Ágoston nemzetköziesítésért felelős dékánhelyettes urat kérdeztem.

Az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb globális problémává vált. Melyek azok a veszélyeztetett rétegek (nem, életkor, származás alapján), amelyek nagyobb számban válnak ennek a bűnözési formának az áldozatává? 

Dr. Mohay Ágoston: Az emberkereskedelem sajnálatos módon valóban egy nemzetközi szinten releváns bűncselekmény, amely szorosan összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) 2020-as jelentése szerint az emberkereskedelem különösen érinti a nőket, tekintve, hogy a globálisan azonosított áldozatok mintegy 70%-a nő. Különösen aggasztó, hogy az áldozatok körülbelül harmada kiskorú. Az UNODC azt is kimutatta, hogy többek közt a mélyszegénységben élők, az illegális migránsok és a diszfunkcionális családokban vagy állami gondozásban felnövő gyermekek különösen kitettek lehetnek e deliktumnak.

Magyarországot milyen mértékben érinti ez a probléma?

Dr. Mohay Ágoston: Magyarország az Európai Unión belül egy jelentős „kibocsátó” ország (azaz: nagy számban válnak emberkereskedelem áldozatává magyar állampolgárok) összességében is, szexuális kizsákmányolással összefüggésben pedig az Europol a négy legnagyobb forrásország között tartja számon hazánkat Bulgária, Románia és Nigéria mellett. Az azonosított magyar áldozatok legjelentősebb hányada fiatal, egyedülálló nő. 

 

A PTE ÁJK kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal büszkélkedhet. Ezelőtt volt bármilyen kötelék az intézmény és a Holland Királyság között?

Dr. Mohay Ágoston: Magával a holland állammal csak kevésbé, viszont az InHolland University-vel (IU) már régóta. Az IU-s kapcsolatból szervesen nőtte ki magát a holland rendőrséggel történő együttműködés, ez pedig hozzásegített minket ahhoz, hogy a két érintett nagykövetségnek is felvethessük az együttműködés szándékát. Mindkét nagykövetség rendkívül támogató volt, köszönhetően annak, hogy Hollandia és Magyarország egyaránt kiemelt bel- és igazságügyi célnak tekinti az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

Az emberkereskedelem a világ bűnügyi statisztikáiban kiemelkedő helyet foglal el. Foglalkoztak más intézmények, szervezetek ezzel a problémával korábban, amely segítheti a holland-magyar kutatóközpont elindulását, munkáját?

Dr. Mohay Ágoston: A problémával sokan sokféle szempontból foglalkoznak. A létrehozandó központ elsődlegesen az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzetközi és uniós jogi aspektusaira fókuszál majd. A teljesség igénye nélkül utalhatok itt a már említett UNODC-re, amely globális nézőpontból, az ENSZ szemszögéből vizsgálja a jelenséget. Feltétlenül említenem kell az Európai Uniót, ugyanis az EU-nak alapszerződésben rögzített célkitűzése az emberkereskedelem elleni fellépés. Az Unió szervezetrendszerén belül pedig kiemelném az Europolt (az EU bűnüldözési ügynökségét), az Eurojustot (a büntető igazságügyi együttműködésért felelős ügynökséget) – de az Alapjogi Ügynökséget is, hiszen az emberkereskedelem az alapvető jogokat értelemszerűen rendkívül súlyosan érintő bűncselekmény. Az Európa Tanácsról sem feledkezhetünk meg, ennek keretében működik a GRETA, azaz az emberkereskedelem elleni fellépés szakértői csoportja. E szervek elemző munkájára, esettanulmányaira jó kiindulópontként lehet támaszkodni. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az emberkereskedelemnek van egy markáns áldozatvédelmi oldala is, hiszen e cselekmény áldozatai rendkívül nehéz helyzetben vannak, segítségre és védelemre szorulnak. A létrehozandó kutatóközpont erre tekintettel együtt szeretne működni többek közt a pécsi Áldozatsegítő Központtal is.

Mikor kezdi meg működését az új kutatóközpont, lesz lehetőségük a hallgatóknak is részt venni egy-egy kutatási folyamatban?

Dr. Mohay Ágoston: Mint szinte mindent, a pandémiás helyzet ezt a projektet is lassította, de a partnerek elkötelezettek az együttműködés mellett. Terveink szerint 2021 őszén tud elindulni a munka. Noha a működés részleteiről még folynak az egyeztetések, hallgatói részvételre is lehet lehetőség, például gyakornoki vagy kutatási asszisztensi minőségben. Idővel azt is elképzelhetőnek gondolom, hogy a központ tudományos pályázatot írjon ki joghallgatók számára.

A kutatóközpont eredményeit hol fogják majd publikálni, hol találhatják majd meg az érdeklődők?

Dr. Mohay Ágoston: A létrehozandó kutatóhely egyik célja éppen az, hogy olyan tanulmányokat, publikációkat készítsen, amelyek dogmatikai és empirikus szempontból egyaránt megalapozottak, és minél szélesebb körben hozzáférhetők. Az ezen elhatározást szolgáló nyílt hozzáférésű anyagok és saját kiadványok mellett persze szakmai folyóiratokban is szeretnénk megjeleníteni a jövőbeni kutatási eredményeket. 

A Media Iuris nevében köszönöm dr. Mohay Ágoston Dékánhelyettes Úrnak, hogy válaszaival segítette a munkánkat!

EnglishGermanHungarian