[metaslider id="9331"]
vizsgaidőszak

Hogyan osszuk be jól a vizsgaidőszakot?

Elérkezett a vizsgaidőszak, ami minden egyetemistának egy fontos, és egyben nehéz időszak évente kétszer. Rengeteg cikk és hasznos tipp született már vele kapcsolatban magazinunkban is, hiszen foglalkoztat a téma bennünket, és Benneteket, olvasókat is. Jelen cikkemben most egy kicsit ahhoz szeretnék néhány támpontot adni a saját gondolataim, nézőpontom és tapasztalatom alapján, hogy hogyan érdemes ezt a – sokszor túl rövidnek, sokszor túl hosszúnak – tűnő időszakot a lehető leghatékonyabban beosztani.

Kezdetek

A vizsgaidőszak kezdetekor persze nehéz lehet motivációt és kedvet találni, hiszen komoly megmérettetések várnak ránk, így természetes, ha félünk, vagy izgulunk. A tárgyak nehézsége mellett a legnagyobb ellenségünk az idő, így amellett, hogy minőségben megfelelő tudásunk legyen az egyes vizsgákra, az is fontos, hogy az adott időkeretbe az összes létező vizsgánk beleférjen. Érdemes lehet akár egy határidőnapló segítségével – legalább nagyjából – előre beosztani a vizsgaidőszakunkat, kezdve azzal, hogy összeszámoljuk, egyáltalán hány tárgyból és nagyjából milyen vizsgára lehet számítani, illetve megnézzük azt, hogy mennyi idő áll majd rendelkezésre összesen ezek teljesítésére.

vizsgaidőszak

Melyik legyen?

A vizsgaidőszak – ha nem is teljes – de viszonylag nagy szabadságot ad annak tekintetében, hogy melyik tárgyból mikor menjünk el vizsgázni. Annak, hogy végül ki, mikor, mi mellett dönt, rengeteg oka van, személyes, racionális vagy praktikus megfontolással mögötte – most felsorolok néhány általánosabb szempontot, amelyek sokaknak támpontul szolgálhatnak a döntéskor.

  • Nehéz vagy könnyű?

Nincs persze egységes álláspont arról, hogy a nehéz, vagy a könnyebb vizsgákat érdemes előre venni, de talán uralkodó az, hogy a nehezebbet, hiszen akkor „hamarabb túlleszünk rajta”. Szerintem is érdemes legalább egy velősebb tárgyat bevállalni már egyből az első hétre, amire akár már vizsgaidőszak előtt is elkezdhetünk tanulni, ezzel is kipipálva már egészen hamar egy nagy mérföldkövet. Annál is inkább, mert úgy vélem, a vizsgaidőszak „vázát” a nehezebb, sok tanulást igénylő tárgyaink adják, ezeket kell jól (és a vizsgaidőszak időtartamával nagyjából arányosan) elosztani, a könnyebbeket (létezik valakinek könnyű vizsgája?!) elég lehet valahova „besuvasztani”.

  • Épül vagy nem épül?

Az egyik legfontosabb a vizsgaidőszak felépítésénél szerintem az lehet, hogy megnézzük, melyek azok a tárgyaink, amire a későbbiekben épül valamilyen másik tárgy is, vagyis ami előfeltétele valamilyen későbbi tárgynak. Mondanom sem kell, hogy ezeket érdemes lehet előre venni, priorizálni, hogy minél hamarabb megnyugodhassunk azzal kapcsolatban, hogy csúszás nélkül tovább tudunk haladni a tanulmányainkkal.

  • Siker… vagy mégsem?

Ha sikerül egy vizsga, főleg egy kiemelkedően fontos, nehéz, „súlyos” vizsga, az az egekbe tud repíteni és rengeteg motivációt tud adni a későbbiekhez. Ugyanakkor egy sikertelen vizsga – pláne egyből a vizsgaidőszak elején – rendkívül el tudja venni a kedvet, ráadásul ilyenkor lehet, hogy újra kell tervezni a vizsgaidőszakot egy kicsit, hiszen kvázi plusz egy vizsgánk lett azzal, hogy az előző nem sikerült. Ez még több fejtörést is okozhat az egyébként sem kellemes érzések mellé. Arra persze, hogy ilyenkor hova tegyük be az ismétlővizsgát, szintén nincs ’tuti recept’ – de a lényeg az, hogy próbáljuk meg megőrizni a nyugalmunkat, és ne kezdjük el pánikszerűen össze-vissza tologatni a vizsgáinkat. Ha úgy érezzük, hogy van tudásunk az adott tárgyból, csak éppen egy szerencsétlen helyzet, kialvatlanság vagy egyéb tényező miatt nem sikerült, akkor érdemes lehet mihamarabb újra elmenni, és esetleg egy kicsivel odébb tolni a többi vizsgát, vagy csak simán „beilleszteni” egy közeli, esetleg kicsit üresebben maradt időre. Ha pedig azt érezzük, hogy ez még mindig nem igazán megy, azt is lehet tenni, hogy más tárgyaknak kezdünk neki egyelőre, és majd a végén megyünk el a ’rettegett’ tárgyból újra. Ilyenkor fontos viszont, hogy még ezzel a vizsgával együtt se fussunk ki az időből a végén.

  • Párhuzamos tanulás?

Vannak, akik tudnak egyszerre akár több tárgyra is tanulni – bár a megfigyeléseim alapján ők vannak kevesebben. Nekik az is működőképes lehet, hogyha hagynak maguknak hosszabb szabad időket, és a vizsgaidőpontok viszonylag szorosan vannak egymás mellett, ugyanakkor érdemes nekik is számolni azzal, hogy valami esetleg nem sikerül, így nem szabad semmit sem nagyon későre felvenni. Aki viszont egyszerre inkább csak egy tárgyra tud nagyon jól koncentrálni, annak érdemesebb egyenletesebben elosztani a vizsgatárgyakat.

Vége

A vizsgaidőszak limitált idejét nagyon okosan kell beosztani. Nem feltétlenül érdemes már egyből az utolsó hétre mondjuk vizsgát tervezni, jobb lehet azt meghagyni amolyan tartalékként. Emellett persze az is megfontolandó, hogy hány napot hagyunk az egyes vizsgák között – túl kevés idő alatt nyilvánvalóan nem lehet hatékonyan megtanulni a tananyagot, viszont túlságosan sok időt sem érdemes hagyni, mert ha esetleg mondjuk mégsem sikerülne a vizsga minden erőfeszítésünk ellenére sem, nehezebb lehet újra elmenni.

vizsgaidőszak

Remélem, hasznosnak találtátok a vizsgaidőszak beosztásával kapcsolatos gondolataimat! Sikeres vizsgaidőszakot kívánok mindenkinek!

 

Neked milyen szokásaid vannak a vizsgaidőszak idejére?

 

Képek forrása: pexels.com

EnglishGermanHungarian