„A karácsony a szeretet ünnepe” mondják sokan, különösen az ünnepek közeledtével. Azonban belegondoltunk-e már egyáltalán abba, hogy mi magunk hogyan fejezzük ki szeretetünket akár családtagjaink, barátaink vagy a párunk felé? Egyáltalán van-e bármilyen univerzális nyelv a szeretet kifejezésére? Ha van, akkor mégis hányféle?
Gary Chapman amerikai író, lelkész, család- és párterapeuta több évtizedes praxisa alapján arra a felismerésre jutott, hogy a szeretetet anyanyelvünkhöz hasonló módon tanuljunk és a szeretet közlése alapvetően 5 csatornán keresztül történik. Mindannyian azon a nyelven fogadjuk be és fejezzük ki szeretetünket, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamunk folyamán a legfogékonyabbakká váltunk. Chapman szerint tehát a szeretetnyelv az a mód, aminek során szeretetünket megéljük és kifejezzük.
Nézzük akkor az 5 szeretetnyelvet!
1. Elismerő szavak
Akik számára az elismerő szavak jelentik a szeretetet, azoknak sok szóban kifejezett dicséretre, pozitív visszautalásra, elismerésre van szüksége ahhoz, hogy szeretve érezze magát. Ilyenkor az adott személy ugyanis szinte kivirágzik a mástól kapott dicséret hallatára, ugyanis az elismerő szavak legfőbb célja a verbális megerősítés, annak kifejezése, hogy értékeljük azt, amit a másik tesz, vagy mond, észrevesszük erőfeszítéseit, megbecsüljük és tiszteljük fáradozásaiért. ”Köszönöm, hogy elmosogattál ma.” „Értékelem, hogy segítettél anyukádnak.” „Nagyon jól áll neked ez a ruha.” Természetesen nagyon fontos, hogy ezek a szavak tiszta szívből jöjjenek és lehetőleg az adott helyzetre vonatkozzanak.
2. Minőségi idő
Sokan egy kapcsolatban, legyen szó párkapcsolatról, baráti, testvéri, de akár szülő-gyermek viszonyról, igénylik, hogy időről-időre egymás társaságában mélyebb interakcióba kerüljenek. Minőségi idő alatt azt értjük, amikor a felek egymás osztatlan figyelmét élvezik. Ebbe beletartozik egy-egy mély beszélgetés, társasozás vagy valamilyen aktív kikapcsolódás, mint mondjuk egy közös séta, a lényeg, hogy teljes figyelmünket odaadva a másiknak tudjunk eltölteni közösen minőségi időt, ami tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy szeretünk együtt lenni és élvezzük egymás társaságát.
3. Ajándékozás
Vannak, akik ajándékokon keresztül élik meg a szeretetet. Az ajándékozás ugyanis a szeretet látható jele, ami azt szimbolizálja, hogy gondolunk a másikra. Fontos azonban megjegyezni, hogy itt a kicsi, jelképes ajándékokról van szó pl. egy szál virág vagy egy doboz csokoládé. Az ajándéknak tehát nem kell drágának lennie, hiszen aki ezt a szeretetnyelvet beszéli, már azt is értékeli, hogy a másik egyáltalán időt szánt arra, hogy meglepje őt egy kicsi, de kedves és kézzelfogható „gesztussal”. Az, hogy a másik fél milyen ajándékra vágyik, egy kis odafigyeléssel, sőt akár rákérdezéssel könnyedén kideríthető.
4. Szívességek
Ezt másként úgy is nevezhetnénk, hogy a szeretetnek a tettek, cselekedetek formájában való megnyilvánulása. Akiknek a szívesség a fő szeretetnyelve, sokkal többet jelentenek a tettek, mint a szavak. Számukra az jelent igazi megbecsülést, törődést, ha a másik fél bármely olyan cselekedetet visz végbe, ami megkönnyíti és segíti az életét. Ezek az emberek egy hosszú, kimerítő nap után nem feltétlenül arra vágynak, hogy a másik egy szál virággal vagy egy doboz csokoládéval lepje meg. Sokkal jobban esik nekik, ha ehelyett a másik mondjuk kitakarít, bevásárol, megfőzi a vacsorát vagy mondjuk elmosogat. Ez is azt mutatja, hogy figyelünk a társunkra, ráadásul ezeknek a feladatoknak az elvégzése bizonyos szintű tervezést, időt és fáradságot igényel.
5. Testi érintés
Végül Gary Chapman szerint az 5. szeretetnyelv a testi érintés. Ez alapján az adott személy egy kiadós ölelésen, kézfogáson, a kar, váll, kéz vagy arc figyelmes megérintésén keresztül érzi a szeretet és törődés kifejezését és ő maga is ezek során tudja igazán megmutatni a másik számára, mennyire értékeli őt. Ezeknek a személyeknek a fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb. Egy-egy kedves mozdulat olykor többet ér számukra bármely szónál. Ennek a szeretetnyelvnek az elsajátítása azok számára lehet különösen nehéz, akik kiskorukban nem igazán tapasztaltak a szüleik felől fizikai érintést. Kutatások ráadásul kimutatták azt, hogy azok a gyermekek, akiket sokat babusgattak, dajkáltak, nem csupán egészségesebbek, de sokkal jobban boldogulnak érzelmi életükben, mint azok a társaik, akik ezt nem igazán élték át.
Gary Chapman azóta továbbfejlesztette eredeti koncepcióját, kiterjesztve és specializálva többek között a szülő-gyermek, a szülők és kamaszok közötti, valamint a munkahelyi viszonyokra, illetve az ember Istennel való kapcsolatára is. Természetesen a legtöbb embernek nem pusztán egy szeretetnyelve van, noha jellemző, hogy egy közülük a domináns és a többi háttérbe szorul, de az is előfordul, hogy valakinél kettő vagy akár három is erősebben van jelen. A lényeg, hogy azáltal, ha megismerjük a saját magunk és társunk esetében is a szeretet kifejezésére és megélésre való igényeket, szükségeket, és ezeket alkalmazzuk a hétköznapokban is, meglepően sokat tud javulni egy kapcsolat nem csupán rövid-, de hosszútávon egyaránt.
Források: 1, kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
