rendorseg-bunozes

Hogyan bűnözünk a veszélyhelyzet alatt?

Mennyiben változtak a közúti balesetek, körözések, segélyhívások statisztikái a tavalyi adatokhoz képest? Hogyan bűnözünk a veszélyhelyzet alatt?

Az elmúlt hónapok intézkedései az embereket a lakásukba, a cégeket leállásra, a termelést radikális csökkenésre kényszerítették. Az utcák, utak elnéptelenedtek, bezártak a szórakozóhelyek, színházak, vendéglátóhelyek. Persze idővel most már lazult a fegyelem és nem kell teljes karanténban élnünk az életünket. Hogyan változtak a közúti balesetek, személykörözések és segélyhívások számai a tavalyi adatokhoz képest a veszélyhelyzet elrendelése és a kijárási korlátozások bevezetése miatt? Ezzel kapcsolatban felkerestem az ORFK Kommunikációs Szolgálatát.

A rendőrség általános szabálysértési hatóságai 2020. I-IV. hónapban 4,37 %-kal több személlyel szemben indítottak eljárást, mint 2019. hasonló időszakában. A közlekedési szabálysértést elkövető személyek számában 13,3 %-os, a balesetet okozókéban 12,1 %-os, illetve a közrend elleni szabálysértést elkövető személyek számában a 2020. évben 16,2 %-os a csökkenés. Az eljárás alá vontak számában a csekély mértékű emelkedés egyrészről a veszélyhelyzettel bevezetett új tényállások és a 2020. március 1-jétől a járási hivataloktól átkerült hatáskör miatt következett be.

A járműforgalom jelentősen visszaesett az országban, ezért a közúti balesetek száma is csökkent. Többen bíztak abban, hogy a korlátozások miatt nem lesz rendőri jelenlét az utakon, nem kell ellenőrzésre számítani. Ennek tudható be, hogy sokan ittasan vagy érvényes jogosítvány nélkül vezettek, illetve a csekély forgalom miatt száguldoztak az utakon. Egy 2020. 05. 29-én kiadott közlemény szerint hatvannal kevesebb halálesettel végződő közúti baleset történt, mint tavaly ilyenkor. A közleményben felhívják a figyelmet arra, ne engedjük azt, hogy az elmúlt időkben felgyülemlett feszültség a közlekedés során csapódjon le.

A körözési nyilvántartási rendszer adatai alapján készült adatválogatás azt mutatja, hogy nagy mértékben nem változtak a számok a tavalyi és ez év első négy hónapját tekintve. Nyomozó hatóság elfogatóparancsa és szabálysértési eljárásban elzárás végrehajtása okán körözött személyek számában történt növekedés. Előbbi esetben tavalyi évben 1477-ről 1689-re, utóbbinál 4889-ről 4984-re nőtt a körözött személyek száma. A tavalyi év első harmadában 867 felnőtt személy eltűnését regisztrálták, idén 747-ét. Bírói, illetve bírósági elfogatóparancs alapján körözött személyek számában a tavalyi adathoz képest 100 fős csökkenés mutatkozik, ez mintegy 1530 személyt jelent. Kiskorú személy eltűnése esetében az adatok a két év adott időszakának adatait nézve szinte teljesen megegyeznek, tavaly 6060, idén 6064 kiskorút keresnek a hatóságok. Mindeközben a közúti járműkörözések száma (lopás bűncselekménye miatt) csökkent a tavalyi 335-ről 236-ra. A körözési toplistát a következő oldalon érheti el, a közérdekből nyilvános körözéseket pedig itt találja.

A segélyhívások és a készenléti szervek beavatkozását igénylő bejelentések számának vonatkozásában 2020. március 11. (a veszélyhelyzet kihirdetése) és 2020. május 18. között összesen 830.480 bejelentés érkezett a hívásfogadó központokba (HIK). A bejelentések megközelítőleg 36%-a, azaz 300.019 volt valós segélykérés. 2019. március 11. és 2019. május 18. között összesen 835.606 bejelentés érkezett a HIK-be. A bejelentések megközelítőleg 35%-a, tehát 292.175 volt valós segélykérés. Az intézkedést nem igénylő hívások száma stagnálást mutat.

Az utóbbi időben kicsivel, de csökkent a bűncselekmények száma az országban, hiszen a hosszas bezártság nem mindenkinek jött jól. Bevásárlóközpontokban, zsúfolt helyeken kevesebb volt az értéktárgyaitól megszabadítható járókelő, nehezebbé vált a gépjárműlopás, a betörés. Az   internetes csalások viszont sajnos még mindig a virágkorukat élik. Az online csalások legjellemzőbb elkövetési módja, hogy egy árut a piaci áránál jóval olcsóbban kínálnak eladásra, ezután eltűnnek az átutalt előleggel vagy a teljes összeggel együtt. A vevő ezt követően nem tud kapcsolatba lépni a csalóval, ezért érdemes megbízható kereskedelmi és aukciós weboldalról vásárolni. A telefonok, designer ruhák és kiegészítők, elektronikai eszközök mellett a járványügyi helyzetet kihasználva egyre gyakrabban feltűnnek szájmaszkokkal, fertőtlenítőszerekkel „üzletelő” emberek, akik viszont jóval a piaci ár felett kínálnak eladásra a nem létező vagy silány minőségű termékeikből. Példának okáért áprilisban a Pécsi Járási Ügyészség indítványára a bíróság elrendelte két gyanúsított letartóztatását, akik nem létező szájmaszkok árusításával több tízmillió forintot csaltak ki vevőiktől. Cselekményük többrendbeli csalás és információs rendszer megsértése bűntettének megállapítására alkalmas. Egy számukra ismeretlen személy e-mail fiókját törték fel, változtattak jelszót, majd az e-mail címet felhasználva regisztráltak egy internetes portálra, ahol feladták valótlan tartalmú hirdetésüket. Magánszemélyeket, kórházakat, háziorvosokat károsítottak meg.

Segélyhívás: 107 vagy 112 (akár SMS-ben is)