A Harry Potter és a jog

A J.K. Rowling által megalkotott varázslóvilág rengeteg csodát rejt magában – gyerekkoromban jómagam is sokáig vártam roxforti levelem megérkezését, ahogy sokan mások is. Na de mi lenne a valóság, ha valóban a varázslóvilág részesei lehetnénk? A varázsláson kívül több aspektusa van, ha valaki mágiával bír – például a varázslókra és boszorkányokra érvényes törvények is vonatkoznak rá.

Összességében elmondható, hogy a Harry Potter világának jogrendje hasonlóságot mutat az angolszász common law jogrendszerrel (természetes, hiszen Nagy Britanniában járunk). Bár a varázslóvilágnak megvan a maga jogrendje, vannak átfedések a mugli jogszabályokkal, jogalkalmazással is. Ezt erősíti meg az a tendencia, hogy a varázslóvilág törvényei közül elenyésző mértékű az, amely 100 évnél fiatalabb sőt, némelyik akár egy fél évezredes múltra tekint vissza. A precedensrendszerre is láthatunk példákat, mint mikor a harmadik könyvben Ron, Hermione és Harry Csikócsőr tárgyalására keresnek régebbi, hippogriffek ügyeire vonatkozó precedenseket.

A jogszabályok be nem tartása, megsértése sok esetben tárgyalást, vagy legalábbis meghallgatást von maga után, ami egy egyszerű idézéssel kezdődik. Például a Főnix Rendjében Harry levélben kapott értesítést meghallgatásáról, mivel kiskorúként a Roxforton kívül varázsolt. A különböző jogsértések különböző súlyú büntetéseket vonnak maguk után, bár erről nincs sok tudomásunk: az elkobzáson, elzáráson, szabadságvesztésen kívül nem sok egyéb szankció ismert.

Hogyan is zajlik egy tárgyalás? Az eljárás a Mágiaügyi Minisztériumban a 10. emeleti tárgyalótermekben történik. A tárgyalások nyíltak, tehát bárki figyelemmel kísérheti őket – például Harry, amikor Dumbledore merengőjében követi figyelemmel több halálfaló elítélését, egész nézősereggel találja szemben magát a tárgyalóteremben.

A vádlott (vagy vádlottak) helye egy mágikus láncokkal ellátott szék, ami szükség esetén megkötözve tartja az illetőt (például Bellatrix LeStrange, Barty Crouch Jr esetében). A varázslóvilágban nincs ügyvéd, bár a vádlott felkérhet egy jogban jártas személyt az ő perbeli képviseletére, noha ez igen ritka. A vádlott emellett hívhat tanúkat – Harry meghallgatásán például Dumbledore volt a képviselője, illetve Mrs. Figg tanúskodott mellette.

Az ügyek érdemi eldöntése a Wizengamotra, egy 50 tagú, nagy tekintélyű varázslókból és boszorkányokból álló testületre tartozik, melynek feje maga a mágiaügyi miniszter, ő folytatja le a tárgyalást. A vádlott ártatlanságáról vagy bűnösségéről egyszerű többséggel szavaznak, és ezt követően az ítélet rögtön kimondásra kerül. A vádlott érdekében természetesen felléphetnek enyhítő (pl.: Imperium-átok befolyása alatt cselekedett), vagy súlyosbító körülmények (pl.: főbenjáró átok használata a bűntett elkövetéséhez). A legsúlyosabb bűncselekmények jogkövetkezménye a szabadságvesztés, melyet a varázslók börtönében, Azkabanban kell letölteni. A múltban voltak ugyan példák halálbüntetésre, ez azonban a modern varázslóvilágban már kiment a gyakorlatból, noha nem tudunk róla, hogy törvény tiltaná-e.

Noha az igazságszolgáltatási rendszer igen egyszerűnek tűnik, több tényező is akadályozza megfelelő működését – például a korrupció rendkívül nagy mértéke. Nézzük csak meg Csikócsőr, a hippogriff esetét, aki méltánytalanul lett elítélve és kivégezve, csupán azért, mert egy nagyhatalmú és befolyással rendelkező varázslócsalád gyermekét karmolta meg. Egy másik példa a Titkok Kamrájában Hagrid elzárása az Azkabanba, bármiféle jogerős alap nélkül.

A korrupció mellett azonban szintén gyakoriak a hibás ítéletek – a legfontosabb, és talán a legfelháborítóbb Sirius Black esete, aki 12 évet töltött az Azkaban embertelen körülményei között egy hamis vád alapján (büntetése életfogytig tartott volna, azonban megszökött), miszerint végzett egy tucat muglival és felrobbantotta régi barátját, Peter Pettigrew-t.

Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire eredményes a Wizengamot által lefolytatott bizonyítási eljárás. Kézenfekvő megoldás lenne a veritaserum (igazságszérum) hatása alatti vallomástétel, ami egyszer s mindenkorra kizárná a tévedés lehetőségét, ez az intézmény azonban a varázslóvilágban nem létezik.

Azonban még a jogosan elítéltek közül is sokak nem érdemlik meg azt a bánásmódot, amit a varázslóbörtönben, az Azkabanban kapnak. A dementorok őrizte helyen, ahol a fogvatartottak minden boldog emlékét lassan elszívják, sokan már hónapok sőt, hetek alatt megőrülnek. Ez teljesen lehetetlenné teszi a szabadult rabok társadalomba való visszaintegrálását, hiszen nagy eséllyel tartós betegséget, lelki traumát okozott nekik a raboskodás.

A varázslóvilág hatalmi rendszerének ekképpen történő torzultságához nagyban hozzájárul, hogy a három hatalmi ág nincs elválasztva: a Wizengamot, tehát a legfelsőbb bíróság feje maga a mágiaügyi miniszter, a végrehajtó hatalom feje. Főleg Cornelius Caramel elnöksége alatt rúgott igen nagyra az igazságtalan ítéletek száma, utódja, Rufus Scrimgeour pedig magának Voldemortnak a bábja volt. A Sötét Nagyúr visszatérését követően pedig eljárás indult minden mugli születésű varázsló és boszorkány ellen, ami a rasszizmus és elitizmus sötét foltja az igazságszolgáltatás rendszerén.

Mindebből levonva a következtetéseket, én nem szívesen bíznám rá magam a varázslóvilág igazságszolgáltatási rendszerére – és te?

Gáspár Zolna

Sziasztok! Gáspár Zolna vagyok, a pécsi jogi kar hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Már gyerekkorom óta közel áll a szívemhez az írás, évek óta dolgozom a készülő könyvemen, de olykor rövidebb műfajban is tollat ragadok – így kerültem a Media Iurisba, ahol az egyetemi élet bemutatása mellett kultúra és életmód témában is szívesen írok, publikálok.