[metaslider id="9331"]
ha_beut_egy_tresszes_idoszak_media_iuris_pecsi_jogi_kar

Ha beüt egy stresszes időszak

Talán kijelenthetjük, hogy a legtöbb egyetemista élt már meg élete során stresszes időszakokat. De nem feltétlenül a suli miatt. Lehet ennek az oka a család, a párkapcsolat vagy tényleg akármi. Ennek számos fizikai és lelki következménye is lehet. A stressz rövid távon felkészíti a testünket a hatékony és gyors cselekvésre. A probléma akkor van, hogy ha az ezzel járó készültségi állapot sokáig fennáll, mert ez hosszú távon egészségkárosító hatással jár. Teljesen kimeríti szervezetüket, és nem hagyja a visszatöltődésünket. Enyhébb esetekben ingerlékenyebbek, fáradtabbak lehetünk, később azonban emésztési zavar és pszichés betegségek is jelentkezhetnek.

De mit is tehetünk, hogy ép testben ép lélekkel ússzuk meg például az egyre közeledő vizsgaidőszakot is? Az első és talán az egyik legfontosabb, a helyes időbeosztás. Kezdd el előre megtervezni a heteidet. Fogj egy noteszt vagy egy határidőnaplót, és írd le, hogy mik a főbb pontok. Mivel fogsz haladni, mit kezdesz el és mit fejezel be ezen idő alatt, valamint azt, hogy mik azok az események, programok, melyeken biztosan részt fogsz venni. Igazán részletességgel nyilván nem fogod tudni megtervezni minden hetedet vagy hónapodat, elég csak mindig egy nappal előre összeírni. Ennek elemeit pedig mindig prioritási sorrendben írd. Ez a módszer pedig nemcsak azért jó, mert nem kell reggel ezzel is csak az idődet húznod, hanem azért is, mert így sokkal nyugodtabban tudsz majd aludni, mert nem azon fogsz görcsölni, hogy vajon mit felejtettél el. Következő szempont, hogy soha ne keverd a sürgőset a fontossal. Például az a feladat, ami az utolsó percben esik be, gyakran kevésbé fontos, mint amiben éppen benne vagy. Legjobb, ha ezeket a hirtelen feladatokat mellőzöd, vagy elhalasztod. Harmadik eleme pedig a jó időbeosztásnak, hogy mindig csak arra koncentrálj, amit éppen csinálsz. A körénk épült világ folyamatosan arra törekszik, hogy figyelmünk megosztására kényszerítsen bennünket. De ha ennek a hatalmas kísértésnek ellen tudsz állni, akkor sokkal sikeresebb, eredményesebb és boldogabb is leszel. Mivel a hatékonyan elvégzett feladatok növelik a boldogságérzetet és csökkentik a stressz szintjét. Szóval nem véletlen, hogy ha olvasol néhány közismert multimilliárdossal készült interjút, amiben sikerük titkáról beszélnek, akkor találkozhatsz a helyesen és szigorúan beosztott időtervvel.

ha_beut_eyg_stresszes_idoszak_media_iuris

Következő fontos lépés, a sportolás. Igen, vannak ezek a tipikus közhelyek, hogy igyál sokat, pihend ki magad, sportolj és minden jobb lesz. Viszont hogy ne csak ilyenekkel dobálózzunk, nézzünk meg egy kutatást, amit a Bristoli Egyetem kutatói végeztek. Rendszeresen edző, irodai munkát végző embereket kértek meg arra, hogy kérdőíven folyamatosan pontozzák hangulatukat, miközben jegyezzék azt is, hogy mikor végeznek testmozgást. Nem határozták meg mit sportoljanak, csak arra kérték őket, hogy folytassák azt a sportot, amit eddig is űztek. Voltak, akik futottak, csoportsportokat végeztek vagy konditerembe jártak kardióedzésekre vagy súlyzós edzésekre. Az előzetes várakozásokat pedig igazolták az eredmények. Ugyanis az önkéntesek jobbnak ítélték hangulatukat azokon a napokon, amikor testmozgást végeztek. Az edzésnapokon 72 százalékuk szerint könnyebben tudták beosztani az idejüket, 79 százalékuk javulást érzékelt a személyes kapcsolataiban, 74 százalékuk pedig könnyebben dolgozta fel a munka jelentette nyomást. De ezeken kívül gyakorlatilag minden elképzelhető skálán javultak az önkéntesek eredményei. Azonban egyéb kutatások megállapították azt is, hogy minél feszültebb valaki, annál kevésbé valószínű, hogy az egyszer eltervezett testmozgási rutint hosszú távon is képes folytatni. Ezért érdemes ezt kiegészíteni más stresszlevezető technikákkal, például meditációval. Ez egy igazán mély pihenést képes biztosítani a szervezetünknek, amely képes a mélyen gyökerező stresszforrások feloldására is. A Harvard Medical School által készített tanulmány azt mutatja, hogy míg a legmélyebb alvás során 8%-al csökken az oxigénfogyasztásunk, addig a meditáció során 16%-al. Tehát a test így kétszer olyan mély pihenésre tesz szert nagyon rövid idő alatt, mint a mély alvásban.

Végül, amiről nem érdemes megfeledkezni egyik stresszes és stresszmentes időszakban sem, az a megfelelő és rendszeres táplálkozás. Igen, vannak azok a napok, amikor nincs időd vagy egy falat se megy le a torkodon. De ilyenkor is meg kell találni a megfelelő módot ennek kiküszöbölésére. Ebben az esetben érdemesebb gyakrabban enni, de kevesebbet, a napi háromszori nagy étkezés helyett. Mert ilyenkor folyamatos a szervezet energia-utánpótlása. Ugyanis stressz hatására a vitaminok és az ásványi anyagok is fokozottan ürülnek szervezetünkből, amit figyelembe kell vennünk étrendünk összeállításánál.

Tehát érdemes a közeledő vizsgaidőszakot ezek a szempontok alapján előre eltervezni és megfontolni. Így elkerülhetjük a kapkodást, az idegeskedést és azt, hogy ezt egy kifejezetten negatív időszakként éljük meg. Mindenképpen figyeljünk oda magunkra, és a testünk üzente jelekre, legyen szó akár kimerültségről, szorongásról vagy bármilyen negatív következményről.

Források: 1 2 3 4 5

 

EnglishGermanHungarian