gólyatábor-1024x576

Gólyatáborok és ami mögöttük van – Interjú Murai Lászlóval

Azok körében, akik idén érettségiztek és júliusban megtudják majd, hogy melyik felsőoktatási intézménybe nyertek felvételt, biztosan felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán részt venni az adott egyetem/kar gólyatáborában.

Mikor először találkoztam azzal, hogy vannak, akik nem vennének részt egy ilyen táborban az nagyon meglepett, hiszen számomra ez egy lehetőségnek tűnt arra, hogy megismerhessem azokat, akikkel utána rengeteg időt fogok tölteni.
Szerettem volna magam beleásni mélyebben a gólyatáborokkal kapcsolatos történetekbe és abba, hogy miért félnek vagy tartanak újonnan felvett hallgatók. Ezek után, gondolva, hogy az internet mégiscsak a generációnk legjobb barátja, beírtam a Google-be, hogy gólyatábor – semmi mást, csak így egyszerűen. Ekkor derült ki számomra egyrészt, hogy burokban éltem másrészt, hogy milyen szerencsém volt, mert a saját gólyatáborom szuper volt és kifejezetten hallgatóbarát.
Miről is van szó? Arról, hogy rengeteg olyan hírt találni az interneten, ami azt mutatja be, hogy felsőbb évesek nem túl illő módon mutatták meg azt, hogy milyen is náluk az élet.

Arra, hogy néhány éve még nemi erőszakokról szóltak a hírek. Ezekre valószínűleg mindenki emlékszik, de az interneten történő böngészés után azt mondanám, hogy ez csak a jéghegy csúcsa volt. Az viszont tagadhatatlan, hogy nagyon sokan számolnak be arról, hogy a szexualitás, illetve az alkohol fogyasztása mennyire sulykolt dolog (volt), illetve, hogy nagyon sokan féltek attól, hogy mások előtt bénának tűnnek, ezért vállaltak be olyan dolgokat, amiket később megbántak.

Teljesen jogosan hiszen elég durva „feladatokról” lehet híreket találni. Ilyen, hogy leborotvált fanszőrzetet kellett meginni, gyümölcsön kellett imitálni orális szexet, egymás fenekéből kellett mackósajtot enni, de olyan is volt, ahol a lányoknak le kellett térdelniük és be kellett venniük a szájukba a kijelölt fiúk lába közé tett pálinkásüveget, amelyet a HÖK által megjelölt vonalig kellett benyelniük.

Láthatjuk tehát, hogy rengeteg elsőre talán viccesnek gondolt, de a valóságban inkább kínos és kellemetlen feladatot kellett teljesíteni.  Ami mindenképp megnyugtató, az két dolog. Az egyik, hogy ezen cikkek egyike sem friss, és a legtöbb még így is egy régebbi esettel foglalkozik. A másik pedig az, hogy ugyan találtam bőven olyan értekezést, ami ezzel foglalkozik, de még így is kijelenthető, hogy azért NEM ez az átlag.

A legtöbb szervezőgárdának tényleg az a célja, hogy megismerjék egymást a hallgatók, megtalálják a helyüket és kicsit jobban átlássák azt, hogy miképp is működik az adott egyetem dinamikája.  Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg mi a helyzet a táborok terén a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját kerestem meg. Kérdéseimre a HÖOK elnöke, Murai László válaszolt.

 

Mekkora a hatáskörötök a gólyatáborokkal kapcsolatban, illetve milyen intézkedéseket tesztek, hogy a fent említett történetek ne fordulhassanak elő újra?

Murai László: A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája igyekezett azonnal reagálni a 2014-es sajnálatos eseményre, a Hallgatói Önkormányzatok teljes egységben alkották meg az Etikai Chartát. A Charta azóta is része a HÖOK Alapszabályának, melyet a HÖK-ök magukra nézve kötelező érvényűnek kezelik. A Charta amellett, hogy részletezi a képviselők kötelességeit, magatartási normáit, tiltásait, annyiban is újdonságot hozott, hogy következményeket is rendel ezek megszegéséhez. Például amennyiben egy HÖK elnöknek tudomására jut, valamilyen chartával össze nem egyeztethető cselekedetről, nincs mérlegelési lehetősége, kötelessége az egyetemen belüli illetékeseket (HÖK ellenőrző bizottság, dékán, etikai, vagy súlyosabb esetben fegyelmi bizottság) értesíteni. Természetesen ilyen esetekben az egyetemnek kell eljárnia, de azt látjuk, hogy 2014 óta az egyetemek is jobban figyelnek erre. A legtöbb helyen már az egyetem vezetése hagyja jóvá a gólyatáborok részleteit, nemcsak gazdasági szempontból, hanem a programok tekintetében is.

Az elmúlt évek interneten fellelhető történetei mennyire tükrözik a valóságot szerinted?

Murai László: A gólyatáborok a legfontosabb pontjai az elsőévesek közösségszervezésének, melynek kihagyása véleményem szerint egy pótolhatatlan élménytől fosztja meg a fiatalokat. Nem szabad tagadni, hogy volt a múltban egy olyan esemény, mely megengedhetetlen egy egyetemi rendezvényszervezésben, de jelenleg egyáltalán nem tükrözi a valóságot. Egyszerűen arról van szó, hogy a negatív hír mindig hír, ha akármelyen probléma van egy gólyatáborban, abból hír lesz, arról viszont senki nem fog írni az országos sajtóban, hogy tök jó volt egy gólyatábor. Vannak egyetemek, ahol, több mint 1000 fős gólyatáborok vannak. Egy ekkora létszámú rendezvény nyilván sosem lehet teljesen biztonságos, de szerintem sokkal biztonságosabb, mintha elmenne valaki este bulizni valamelyik városi szórakozóhelyre. Amióta HÖOK elnök vagyok, minden nyáron ellátogattam szinte minden intézmény gólyatáborába, illetve szervezeti szinten is évente 12-15 gólyatáborba viszünk sportprogramokat, és egyéb szabadidős programokat a HÖOK roadshow keretein belül. Így elmondhatom, hogy szinte az összes gólyatábort láttam / láttuk az elmúlt 2 évben, és 2014 óta nagyon óvatosan, és szervezetten kezelik a HÖK-ök, és az egyetemek is a gólyatáborokat, azok programjait, természetesen sok egyetem 2014 előtt is óvatos volt.

Mi a legfontosabb, amit a szervezőknek szem előtt kell tartaniuk amikor gólyatábort szerveznek, illetve a feladatokat állítják össze?

Murai László: A gólyatáborok legfontosabb feladata, hogy a gólyák megismerjék egymást, csapatot építsenek, hogy amikor beülnek az első nap az iskolapadba, ne azt lássák, hogy idegenekkel vannak körülvéve, és mindezt úgy, hogy jól érezzék magukat. Mindennek egy nagyon fontos alapfeltétele, hogy a gólyák biztonságban legyenek, illetve, hogy biztoságban is érezzék magukat. A programokat is eköré kell szervezni, így jellemzőek a csapatversenyek, sorvetélkedő, ismerkedős játékok, sportaktivitások, stb. Továbbá a gólyáknak nagy igényük van, és úgy látjuk, hogy egyre nagyobb, hogy már a gólyatáborban megismerjék azt, hogy milyen lesz az egyetemi lét, így a legtöbb gólyatáborban arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy elmeséljék a képzést, melyik tantárgy nehéz, melyik kevésbé, hogy működik a kreditrendszer, melyik könyvet kell megvenni, és hol elég csak az előadások ppt-it megtanulni.

Szexuális visszaélésekről a pár évvel ezelőtti incidens óta nem hallottunk, véleményed szerint tényleg „eltűntek” vagy csak az áldozatok nem mernek felszólalni?

Murai László: Még egyszer szeretném hangsúlyozni a 2014-es szexuális erőszak egy megengedhetetlen történet, de ilyen szintű eseményről nincs tudomásunk sem korábbról, sem ezt követően. Ezzel szemben sajnos szinte naponta történnek ilyen szörnyű esetek szórakozóhelyeken, és az utcán világszerte. A felsőoktatás, ideértve a minisztériumot, az egyetemeket, a HÖK-öket, és a HÖOK-ot megtette azokat az óvintézkedéseket, amiket meg tudtunk tenni, amely például biztosítja azt is, hogy ha ilyen eset történne valaha, arról az egyetem, és a HÖK vezetése tudomást szerezne, és elindítaná a szükséges eljárásokat. Így még egyszer ezzel a példával élve, egy gólyatábor véleményem szerint lényegesen biztonságosabb, mint egy esti random szórakozóhely.

Mit üzennél egy friss egyetemistának aki gondolkozik azon, hogy elmenjen-e gólyatáborba?

Murai László: Egyszer van gólyatábora mindenkinek, és ha úgy dönt valaki, hogy nem megy el, és az első oktatási napon hallani fogja a csoporttársaitól, hogy milyen volt, biztos vagyok benne, hogy nagyon bánni fogja, hogy nem ment el. Nagyon sokan dolgoznak azért az egyetemeken, hogy a gólyatáborok sikeresek, biztonságosak, és értékteremtőek legyenek, úgyhogy éljetek ezzel a lehetőséggel.

 

Kiemelt kép forrása: www.balatoninapok.hu

likeheartlaughterwowsadangry
0

1 thought on “Gólyatáborok és ami mögöttük van – Interjú Murai Lászlóval

Comments are closed.

EnglishGermanHungarian