[metaslider id="9331"]

Gender, avagy a társadalmi nem

Mint minden fiatal, én is sok időt töltök a közösségi platformokon. Véleményem szerint rengeteg olyan fogalom és szó terjed az internetes felületeken, amiket az emberek nem helyesen használnak, nem tudják mi az a tartalom, ami igazából mögöttük rejlik. Sok szó és kifejezés szitokszóvá válik a média miatt, félünk használni és beszélni róla. Ilyen a feminizmus és a gender is. Semmi kétség afelől, hogy ami a neten megjelenik, el tud terjedni pár óra leforgása alatt. Fontos lenne, hogy tisztázzuk ezeket és ne hagyjuk, hogy bárki értetlenül álljon előttük, vagy rosszul használja őket. Ez a cikk abból a célból készült, hogy bemutassam a gender és a biológiai nem fogalmát, hogy ne legyen többé félreértés az olvasók fejében ezekkel kapcsolatban. Olvassátok szeretettel!

Arra kell a genderelmélet vonatkozásában rámutatni, hogy a biológiai nemünk, tehát az, hogy nőknek vagy férfiaknak születtünk, nem határozza meg abszolút érvénnyel a viselkedésünket. Gondoljunk arra, hogy valaki, aki nőnek születik, ugyanúgy lehet katona, kerülhet vezető pozícióba. A férfiakkal kapcsolatban ugyanez említhető meg, űzhetik a pedagógus hivatást, műkörmösként, fodrászként is dolgozhatnak attól függetlenül, hogy ezeket a szakmákat nagyobb arányban nők töltötték be az elmúlt időkben. 

társadalmi

A biológiai nem – társadalmi nem megkülönböztetése

A biológiai nemünk a külső nemi szervekből határozható meg. Ehhez kapcsolódnak szerepek, illetve önkifejezési módok. Ezt hívjuk társadalmi nemnek (gender), amihez kötődnek a társadalmi nemi szerepek. Az, hogy hogyan kell viselkednie egy nőnek vagy egy férfinak, az változik a társadalmunkban. A társadalom az, ami eltérő szerepeket határoz meg férfiaknak és nőknek. Itt jön szóba a szocializáció, hisz ennek kapcsán azonosulunk ezekkel az elvárásokkal. A gyerekeket baba koruktól kezdve megkülönböztetik a biológiai nemük alapján. A kislányok szobáját rózsaszínre festik, babákat, „lányos” játékokat adnak nekik játszani. A kisfiúknál is ugyanez játszódik le a kék színnel, az autókkal, kardokkal, valamint a katonákkal. A két biológiai nem közötti egyenlőtlenségek kialakulásában szerepet játszik a nemi szocializáció. Ezeket a szerepeket közvetíti nekünk az iskola, a média és a család nevelése egyaránt. Nincsen természetes női vagy férfi szerep. Biológiai okokból tekinthetjük úgy, hogy a nőknek a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokban nagyobb szerepük van, például a szoptatás vonatkozásában, de arra nincsen biológiai ok, hogy a nők miért takarítanak vagy mosnak többet, mint a férfiak. Annak sincs biológiai magyarázata, hogy egyes országokban miért kapnak kevesebb fizetést a nők, mint a férfiak ugyanolyan munkáért, vagy hogy miért a férfiak vannak többségben a vezető pozíciók betöltésében. Gondoljunk arra, hogy a nők gond nélkül hordhatnak rövid hajat, a férfiak is minden további nélkül felvehettek harisnyát, parókát például XIV. Lajos korában. Akkoriban pont ezek jelentették a férfiasságot, a státuszt tükrözték. A természet ezeket mind engedi, a társadalom az, ami korlátozza. 

A nők vonatkozásában megemlíthető, hogy mindenekelőtt a szülésé volt a főszerep, hogy az egyes közösséget fennmaradásáról gondoskodjanak.  Később vásárolhatták őket, nem vehettek részt oktatásban és nem volt szavazati joguk sem. Majd a világháború során, amikor rengeteg férfi csatába vonult és a fronton töltötte a mindennapokat, rájöttek arra, hogy a nők is megállnák a helyüket az ipari munkákban. Tehát a nemi szerep ismét változott. 

Társadalmi nemi szerep – Az egyenlőség kialakulása 

Napjainkban is élnek a társadalmi sztereotípiák és a korlátok, amik a társadalomból fakadnak. Sokan nem tudják elfogadni, ha egy férfi balettozni szeretne vagy ha egy nő pilóta. Szokták mondani a férfiaknak, hogy ne sírjanak, nem férfihoz illő dolog.  A nők esetében a gyermekszülés kérdése is felmerül, hisz az a felfogás ragadt meg az emberekben, hogy a nőknek anyáknak, feleségeknek kell lenniük. Ezek a nemi szerepek, amiket a társadalom elvár tőlük. 

társadalmi

A nők kapcsán sokszor olyan tulajdonságok merülnek fel, ami a gondoskodást célozzák, illetve az alárendelődést erősítik. A férfiak vonatkozásában mindig az erőn van a hangsúly, a „kenyérkeresésen”, a nők és a családjuk védelmezésén. A nők személyiségét gyengének, érzékenyebbnek, odaadónak, jószívűnek és szerénynek képzeli el a társadalom, míg a férfiakat olyan személyeknek, akik mindig tudják mit akarnak és határozottak. A nemi szerepek könnyen hozzájárulnak a nők elnyomásához, illetve, aki úgy érzi nem tud eleget tenni ezeknek, azokban rossz érzéseket válthat ki biológiai nemtől függetlenül. 

Fontos tenni egy kis kitekintést a Disney filmekre. Hosszú éveken keresztül arról szóltak, hogy a nőknek segítség kell, meg kell őket menteni és védeni. Majd elérkezett a pont, amikor megjelent egy daliás, jóképű, határozott és céltudatos férfi, aki nem habozva kimenekítette a lányt. A férjkeresésen, a gyermekszülésen volt mindig a hangsúly, az számított a nők életcéljának. Teltek múltak az évek és megjelentek olyan filmek, mint A szépség és a szörnyeteg, ahol aligha volt az elején szemrevaló és sármos a főhős férfi. Megemlíteném, hogy Belle olvasott, magas intellektussal rendelkező hölgy volt, akit emiatt ki is néztek a faluban. Megemlíteném az Aranyhaj és a nagy gubancot is, ahol véleményem szerint mindkét főszereplő eltér attól az elgondolástól, attól a képzelettől, ami régebben a Disney hősöket jellemezte. Elkészült a Merida, a bátor, ahol már a női erőkön van a hangsúly.

Természetesen mozgásban van a világunk és napjainkban a 21. században véleményem szerint óriási változásokon mentek keresztül a fent említett elvárások a férfiak és a nők vonatkozásában, viszont annyira begyökerezett az emberek tudatába, hogy teljesen kitörölni az eddigi felfogásokat nem lehet. Még mindig megvannak azok a különbségek, amiket több száz, sőt talán ezer éve magával hordoz a társadalom. 

 

 

 

Források: 1, 2, 3

EnglishGermanHungarian