„Mindig arra számítottam, hogy a 21. születésnapom lesz életem legjobb estéje. Tele pezsgővel, csinos lányokkal és felmerül a kérdés: Az élet lehet ennél is jobb? Nos, hogy nyersen fogalmazzak, igen. Éjfélkor ugyanis több pénzt fogok megörökölni, mint amennyire a legtöbb ember egy életen át szert tudna tenni vagy el tudna költeni.”
Így kezdi saját gyártású dokumentumfilmjét Jamie Johnson, a világhírű amerikai, döntően gyógyszerek és egészségügyi termékek előállításával foglalkozó multinacionális vállalatcsoport, a Johnson & Johnson örököse. A fiatal fiú bátor lépésre szánta el magát, ugyanis 2003-ban publikált filmjén keresztül, szintén milliárdos nagyságrendű vagyonokat öröklő barátai közreműködésével bepillantást engedett a kőgazdag családok igencsak zárt életébe. A filmben többek között szerepet kapott Donald Trump idősebbik lánya, Ivanka Trump, mint egy ingatlanbirodalom örököse, Luke Weil, aki egy szerencsejáték-ipar dinasztiájának tagja, valamint S.I. Newhouse IV., egy kiadóvállalat alapítójának leszármazója.
Az a bizonyos felső tízezer
Ezen családok számos generációjának tagjai már stabil jólétbe és vagyonba születtek, ami azt jelenti, hogy még nem tapasztalták meg, milyen érzés a már meglévő gazdagság nélkül élni. A legjobb iskolákba jártak, jövőjük anyagi értelembe véve már születésük előtt biztosítva volt és láthatólag tökéletes, problémamentes életet éltek. Azonban a film többek között olyan problémákkal foglalkozik, mint a fiatalkori depresszió és drogfüggőség, a mérhetetlen vagyonnal együtt járó folyamatos elidegenedés másoktól vagy a szülők folyamatos hiánya a gyerekek életéből. Emellett ezek a fiatalok néha rendkívül sznobok, ugyanakkor öntudatosak is, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ők ezért a pénzért tulajdonképpen semmit sem tettek, emiatt néhányukban van némi tenni akarás, de a helyzetüket nem könnyíti meg, hogy saját környezetük is csak azt sulykolja beléjük, hogy minek dolgoznál, ha egyébként anyagilag nem szorulsz rá.
Mivel ezek a családok a hagyományos értelembe vett gazdagság képviselői, így konzekvensen arra törekednek, hogy a pénzt a rokonságon belül tartva biztosítsák, hogy még több vagyon álljon a soron következő generációk rendelkezésére. Tudatosabban és megfontoltabban költik pénzüket, a társadalomban, gazdaságban, politikában betöltött befolyásuk pedig erős méltóságérzetet kölcsönöz nekik, ami miatt távolságtartóak a szociális körükön kívül esőkkel szemben. Egy ponton elhangzik az egyik lánytól: „Belegondoltam és nagyon furcsa, de én még soha nem randiztam a saját társadalmi körömön kívül.”
Jamie Johnson 2003-ban megjelent „Born Rich” („Gazdagnak születni”) című dokumentumfilmje lerántja a leplet a felső tízezer titkairól
Hagyományos és újgazdag
Már utaltam rá, hogy ezek a családok a tradicionális értelembe vett jólét megtestesítői. Ebből arra következtethetünk, hogy létezik egy másik csoport is, méghozzá az újgazdagok csoportja. Na de mégis mi a különbség a kettő között? A legegyszerűbben úgy különíthetjük el a két kifejezést egymástól, hogy megvizsgáljuk a két osztály pénzszerzési, illetve pénzköltési módszereit, a társadalom róluk kialakított képét, illetve azokat a „személyiségjegyeket”, szokásokat, amelyeket az eltérő közeg és neveltetés eredményez. Amíg a hagyományosan gazdag dinasztiák esetében az egyes generációk tagjai beleszülettek a jólétbe, addig az újgazdag emberek ahhoz többnyire kemény munka árán jutottak. Emellett az újgazdagok jóval nyitottabbak a náluk kevésbé vagyonos emberek irányába, közvetlenebbek és földhözragadtabbak az emberi kapcsolatok terén, ugyanakkor hajlamosak impulzívabban költeni pénzüket. Ráadásul a tradicionális értelembe vett gazdag családok jóval privátabban élik életüket, a társadalom bizonyos része csodálattal és kíváncsisággal viszonyul feléjük, hiszen az a nemesi életmód, amit ők nap mint nap folytatnak, a legtöbbünk számára elképzelhetetlen. Ezzel szemben az újgazdag emberek életstílusa jóval több emberhez eljut a közösségi médián keresztül, amely platformjait közülük is rengetegen használják előszeretettel. Tipikusan gazdag családok többek között az amerikai Rockefeller-dinasztia, amely hatalmas vagyonát az amerikai olajpiac irányításával szerezte, vagy a Vanderbiltek, akik hajózási és vasútvonalak kialakításával gazdagodtak meg, de nyilván megemlíthetjük még a Windsor-házat Nagy-Britanniában, vagy a szaúd-arábiai Szaúd-házat. Az újgazdagok közé sorolhatjuk például Bill Gatest, Jeff Bezost, vagy híres zenészeket, színészeket és sportolókat is.
A pénz nem ad tartós boldogságot
Mielőtt még a film megjelent volna, a sajtó tudomást szerzett az ötletről, és elkezdett cikkezni róla. Ez eljutott a szereplők családtagjaihoz is, akik nyilván nem örültek annak, hogy saját gyerekeik teregetik ki a szennyest és árulnak el olykor meglepően nyílt őszinteséggel belső titkokat, amivel akár súlyos csorbát ejthetnek a gondosan kialakított összképükön. Ez ahhoz vezetett, hogy egyikőjük, Luke Weil jogi lépéseket is tett ez ügyben, ugyanis beperelte Jamiet, végül azonban utóbbi nyerte meg a pert.
Konklúzióként mindenképp levonhatjuk, hogy a filmben szereplők élete egy teljesen más világ, olyan kiváltságokkal és előnyökkel, ugyanakkor nehézségekkel, amelyekkel még egy felnőtt ember is sokszor nehezen birkózna meg egyedül, nemhogy egy fiatal. Ekkora vagyonnal bölcsen és felelősségteljesen rendelkezni ugyanis igazi kihívás és állandó nyomás, mint ahogy az is, hogy szüleik, felmenőik, illetve a mások által támasztott elvárásoknak folyamatosan megfeleljenek. A pénz lehet egy eszköz a mindennapokban, és valóban megnyugvás az, ha anyagi téren nem kell komolyabb kihívásokkal szembenéznünk, azonban ezekre a terhekre és problémákra a pénz nem tud valódi megoldást nyújtani, ahogy tartós örömöt sem adni.
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
