Az előző cikkben igyekeztem minél jobban kivesézni azt, hogy valójában miért is jó a filmnézés, mennyi előnye és hátránya van, mit adhat az nekünk, milyen értékeket és élményeket kaphatunk tőle. Most ugyanezt megtenném a könyvekkel is, és bár mint ahogyan azt már említettem, igazi könyvmoly vagyok, igyekszem nem ódákat zengeni erről a szabadidős tevékenységről sem, hiszen az nem lenne igazságos, és mint joghallgató, távol álljon tőlem, hogy ilyesmit tegyek.
A könyvekről általánosságban
A könyvek már nagyon-nagyon régóta szerves részei az emberiségnek. Itt beszélhetünk az első törvénykönyvekről, kódexekről, tudományos kutatások összegyűjtéseiről, események írásba foglalásáról és az első verseskötetekről, regényekről és drámákról. Ezeket természetesen a teljesség igénye nélkül soroltam fel, hiszen minket most nem a kodifikáció nagyobb állomásai izgatnak (azzal ráérünk órákon és tanulás közben foglalkozni), hanem azok a művek, amik azért születtek meg, hogy az embert magát szórakoztassák és kikapcsolják, feltöltsék, átadjanak valamilyen gondolatot és értéket. Régen való igaz, hogy az olvasás a gazdagabb rétegek kiváltsága volt, mivel az alsóbb osztályba tartozó emberek nem tudták megengedni maguknak sem időben, sem pénzben ezen tudás elsajátítását. Ez az idő elteltével és a hatalmas fejlődéssel természetesen megváltozott, egyre több mű született, az írás pedig igazi művészetté vált mindenki szemében. Ennek a ténynek irodalom órán a sok kötelező olvasmány közepette lehet, hogy nem annyira örülünk, de higgyük el, szükség volt mindezekre ahhoz, hogy ma olyan műveket tarthassunk a kezünkben, amilyeneket. Hiszen ezek nélkül nem alakult volna ki minden nemzetnek a maga módján gyönyörű anyanyelve.
A könyvek, mint a művészet szerves részei
A kreativitás egy igen tág fogalom. Ez megnyilvánulhat abban, ha az embernek mindenre van egy jó ötlete, egy elképzelése, új táncmozdulatai egy zenére, egy újabb kép a szeme előtt, amivel idővel kitölti a vásznat vagy pedig egy szövevényes története, amit papírra vethet. Egy regény megírásához rengeteg idő, energia és ötletelés szükséges. Ki kell találni magát a történetet, annak hangulatát, mit szeretnénk vele mondani, a szereplők jellemét és azok esetleges fejlődését, az egész mű szerkezetét egészen azokig az apróságokig, hogy mi legyen a nevük a karaktereinknek és hol játszódjon a történet. Akár még öt oldalon keresztül is sorolhatnám, mennyi mindent kell fejben összetennie az embernek ahhoz, hogy egy igazán alapos és minőségi történetet adjon át a nagyközönségnek, de erre nincs idő és felesleges is, mindenki el tudja képzelni. Ám mindezen dolgok hosszú listája még mindig nem elég ahhoz, hogy valaki jó író legyen. Az, hogy valaki jó író, nem feltétlenül veleszületett tulajdonság. Ez a képesség fejleszthető sok-sok gyakorlással és még több olvasással. Ám vannak emberek, akiknek a vérükben van az, hogy úgy tudják megfogalmazni a fejükben született gondolatokat, hogy azok szabatosak és gyönyörködtetőek legyenek az olvasó számára. Ők ilyen tekintetben szerencsésebbek az átlagnál, de aki szeret írni és eleinte úgy érzi, belőle nem lehet efféle művész, ahogy említettem, ne keseredjen el, mert igaz nem kevés idővel, de bele lehet jönni és szinte azonos szintre lehet kerülni, mint azok, akik ezzel az adottsággal születettek. Ki lehet magunkat próbálni bármelyik műfajban, mert a könyveknek is legalább annyi jutott ebből, mint a filmeknek. Mindegy, hogy egy könyv humoros, romantikus, horrorisztikus, fantasztikus vagy drámai, az lehet egy igazi művészeti alkotás és egyben egy hatalmas csalódás is, csakúgy, mint a filmek. Személyes kedvencem Stephen King, akinek hátborzongató és izgalmas könyvei mai napig több ezer ember kedvencei egyedi stílusa és képalkotása miatt. Tehát nem kell ahhoz elgondolkodtató és könnyekkel áztatott drámai művet alkotni ahhoz, hogy valami igazán minőségi és művészi legyen. Igaz ugyan, hogy a könyvírásból valamivel nehezebb megélni, mint a filmkészítésből és kevesebb embert is tartanak el az egyes történetek írói (színészek és hatalmas terjedelmű stáb és mozihálózat helyett néhány kiadó, szerkesztő, fordító, borítótervező stb. munkatárs és könyvesbolt), mégsem nevezhetőek kevésbé művésznek a filmalkotóknál.
A könyvek előnyei
Ha most egy hatalmas könyv rajongó lennék, az lenne az első, amit kiemelnék, hogy milyen jó illatuk van a könyveknek. Várjunk csak, de hát én egy hatalmas könyv rajongó vagyok! Ezesetben: a könyveknek mesés illatuk van, legyenek régiek, újak, vastagok, vékonyak, nagyok, kicsik, könyvtáriak vagy boltiak, olvasottak vagy olvasatlanok. Nagyszerű érzés a kezünkben tartani őket, lapozgatni, szagolgatni és természetesen olvasni. Ezek nem csupán saját gondolatok, higgy nekem Kedves Olvasó, a létező összes könyves csoportban benne vagyok és mindenki osztozik ezen a véleményen. Természetesen vannak olyanok is, akik e-book-ot olvasnak, amivel szintén semmi baj nincsen, hiszen ugyanúgy átadja ugyanazt a történetet és azokat az érzéseket, csak éppen nem teheti ki a polcára és nézegetheti meg őket, ha kedve szottyan hozzá az ember. De emellett a könyvek egyik hatalmas előnye az, hogy rengeteg féle-fajta van belőle. Mindenki megtalálhatja az éppen aktuális hangulatához, stílusához, érdeklődési köréhez és korához megfelelően passzoló művet, amivel, ha végzett, az akkor aktuális körülményekhez választhat egy másikat. De nem csak a történetek témája és hangulata szerint válogathat az ember könyvet, hanem annak írójától függően is. Hiszen ahány ember annyi stílus, így minden olvasás-szerető kitapasztalhatja, melyik író áll hozzá a legközelebb és az ő megjelent könyvei közül válogathat. Tehát ezen hobbi palettája nagyon színes, hasonlóan, mint a filmeknek annyi eltéréssel, hogy itt két alkotó megnyilvánulása és gondolatai között nagyobb a szakadék, jobban észre lehet venni az író és író közötti különbséget. Másrészről, mint ahogyan azt már említettem, nem tart el annyi embert a könyvek világa, mint a filmeké, mégsem elhanyagolható akár a könyvesboltok, könyvtárak, szerkesztőség, nyomdák és kiadók munkája az íróékon kívül, nem beszélve akár a GLS futárokról, kiknek érkezését izgatottan várja az olvasó egy-egy raktárvásár után. Ha pedig a legnagyobb előnyét vesszük figyelembe, azt tudom elmondani, hogy a könyvek és maga az olvasás az, ami a tudtunkon kívül hatalmas mértékben képes fejleszteni a szókincset és a képzelőerőt. Hiszen legtöbb esetben nincs elénk téve semmilyen kép, minden a mi fantáziánkra van rábízva, ezért is lehet kiábrándító dolog, amikor egy filmben nem pont úgy néz ki az adott szereplő, mint a mi fejünkben. Egy bónusz előnye pedig nem más, hogy ehhez a hobbihoz az embernek egy kicsit sem kell jómódúnak lennie, még egy árva tévé sem szükséges hozzá. El lehet menni a könyvtárba, ahonnan kikölcsönözhetjük kedvenceinket ingyen és bérmentesen bármikor. Az olyan helyek pedig, ahol könyvekkel találkozhatunk megfelelő környezet ahhoz, hogy hasonló érdeklődésű emberekkel találkozzunk. Ez talán old egy kicsit az olvasás magányos és beforduló jellemén.
A könyvek hátrányai
Most mondanám, hogy nincs, viszont az megint nem lenne valami igazságos dolog, így csak összeszedtem egyet-kettőt. Az egyik ilyen hátrányt saját magamon tapasztaltam. Mivel én egy szemüveges ember vagyok, így talán nem nehéz kitalálni, hogy a túl sok olvasás egyhuzamban káros lehet a szemünkre nézve. Ugyanitt adnék két jó tanácsot is, amire én már túl későn jöttem rá: először is, sosem szabad túl közelről nézni a betűket és olvasni, mert egy idő után megszokja az ember és ez elrontja a szemet. Másodszor pedig, egy jó könyvre sok időt kell szánnunk, bármilyen gyorsan olvasunk is. Türelemre és szabadidőre van hozzá szükség, és ha ezek hiányoznak (mint mondjuk vizsgaidőszakban), sokszor nehéz lehet rávenni magunkat egy-egy könyv olvasására, vagy pedig frusztrációt okozhat, hogy nem haladunk a kedvenc kötetünkkel.
Összegzés
Tehát mint látjuk a könyvek szerves részei a művészetnek, rengeteg feltétel együttese szükséges ahhoz, hogy igazán jó legyen, ám nem függ annak műfajától. Mindenki megtalálhatja a kedvére valót és mindig találhat újabbat és kedvenceket. Lehet őket gyűjteni, szagolgatni, lapozgatni és díszíteni velük a szobát. Ha ügyesek vagyunk, még megélni is lehet belőle. Fontos megjegyezni azonban, hogy vigyázni kell a szemünkre olvasás közben és szakítsunk időt a társasági életünkre is, ne forduljunk be magunkba túl sokáig, még akkor sem, ha a történet teljesen magával ragadó. Tanulhatunk belőle érzéseket és magunkra találhatunk bennük és általuk. Az egyik legszebb dolog a világon az olvasás és ezzel együtt maguk a könyvek.
„Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet.” –
George R. R. Martin
Sziasztok! Molnár Nadin vagyok, jogász szakos hallgató a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Elsőéves korom óta szerkesztőként tevékenykedek a Media Iurisnál, ahol igyekszem mindig változatos, aktuális és érdekes cikkekkel lekötni az olvasók figyelmét. Az írás már nagyon régóta fontos szerepet tölt be az életemben, ezért boldog vagyok, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy gondolataimat másokkal ilyen módon is megoszthassam.
