„Ne kövesd a trendeket! Ne hagyd, hogy a divat kisajátítson téged, te döntsd el, mi vagy és mit akarsz kifejezni azzal, ahogyan öltözöl, ahogyan élsz.”
Gianni Versace
A divat évszádok óta fontos szereppel bír az emberek életében. A divat szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értjük, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába. A ruhák segítségével megoszthatjuk a világgal a stílusunkat, gondolkodásmódunkat és a világszemléletünket is. Sok embernek a vásárlás egy kellemes időtöltés, hobbi, szenvedély vagy esetleg egy sajátos „terápiás kezelés”.
Mikor divatról beszélünk, akkor beszélhetünk Fast Fashion-ről és Slow Fashion-ről. A média nem adja meg a kellő figyelmet ennek a problémának, és ennek következtében az emberek nincsenek tisztában az árnyoldalakkal. Ezért gondoltam úgy, hogy megéri erről a témáról írnom. Mikor jobban belemélyültem a Fast Fashion világába, rengeteg új, érdekes és sajnos megdöbbentő információt találtam. De mi is pontosan a Fast Fashion ami az egész cikk középpontjában helyezkedik el? Azok a boltok tartoznak ebbe a kategóriába, melyek azért jöttek létre, hogy a legnagyobb divatházak trendjeit lemásolva, elérhető áron juttathassák el az aktuális divatnak megfelelő darabokat az emberekhez. Hetente megjelenő új kollekciók, kedvező árak csábítják a vevőket az újabbnál újabb darabok megvásárlására. Ez az irányzat lehetővé teszi az “átlag” vásárlók számára, hogy olcsó áron egy teljes öltözetet tudjanak maguknak megvásárolni. Napjainkban az emberek négyszer több ruhát vásárolnak, mint 1980-ban, ennek ellenére egy-egy megvásárolt darabot átlagban 1,7-szer hordanak, utána érintetlenül lógnak a szekrényben. A Fast Fashion az évek folyamán teljesen megváltoztatta a ruhák értékét, korábban a régi darabokat átalakították, helyrehozták. Ez a folyamat azonban néha drágább, mintha vennénk egy új darabot.
Miért a Fast Fashion az egyik, ha nem legnagyobb iparág a földön?
Ahogy korábban említettem, a vásárlók csak a pozitív oldalát érzékelik a marketing és a hatalmas áruházak, az üzletek hívogató atmoszférájának köszönhetően. Az árak kedvezőek, a választék óriási, sok stílus megtalálható ezekben az üzletekben, és ennek következtében minden ember megtalálja a hozzá igazán passzoló darabokat. Mindemellett munkalehetőséget nyújt az embereknek. A sok-sok előny mellett sajnos nem jut elég figyelem az árnyoldalakra, amik lehet, megváltoztatják az egész hozzáállásunkat a Fast Fashion-nel kapcsolatban. Ha megnézzük a ruháink címkéjét, akkor sok esetben azt a feliratot látjuk, hogy: Made in Banglades, Made in China. Ezeknek a cégeknek megéri Távol-Keleti országokba helyezniük a legnagyobb gyáraikat, ahol munkaerőnek a helyi embereket alkalmazzák. 80%-a a dolgozóknak nő, akik egy új és jobb élet reményében jöttek kis falukból a nagyobb városokba, ennek ellenére egy rémálomba csöppentek. Havonta kevesebb, mint 37$ üti a markukat, a munkaidő elképesztően hosszú, szünetek nincsenek. Mindemellett a munkakörülmény a legszebb kifejezéssel is embertelen: ablaktalan helyiségekben dolgoznak, ahova semmi napfény nem jut be.
A Fast Fashion nem csak a gyárakban dolgozó emberekre, hanem a környezetre is rossz hatással van. Egy textil előállítása alatt körülbelül 7000 kémiai anyagot használnak fel. A textil-és a ruhaipar a világon a hetedik legnagyobb környezetszennyező, és ennek az eredménye nyilvánvaló: A fülöp-szigeteki Tullahan folyó naponta többször változtatja a színét annak hatására, hogy éppen milyen színű ruhadarabokat állítanak elő a közeli gyárakban. Ez sajnos nem egyedi eset. Kínában, Bangladesben és Indiában a veszélyes vegyi anyagok használata nagyrészt szabályozatlan, a szennyvíztisztító telepek pedig ritkán fordulnak elő. Ennek következtében csak Kínában 320 millió ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez.
A tengerek sincsenek biztonságban, műholdképeken tisztán látszódnak az óriási szennyezett részek, melyek 50 olimpiai medence nagyságban nagy fekete felhőként terülnek szét a vízfelszínén. A probléma megoldására a „Gondolkozz lokálisan, cselekedj globálisan!” elvet vallom. Az embereknek több figyelmet kéne szentelniük arra, hogy mikor és mennyi új ruhadarabot vásárolnak.
A Slow Fashion előnyben részesítésének (amely a folyamatos vásárlásra ösztönző Fast Fashion ellentettje) lényege a minőségi anyagokból készült, lehetőleg egyedi, környezettudatos, időtálló termékek vásárlása, ruhák feljavítása, átvarrása, felesleges ruhák elcserélése vagy adományozása, és a használtruha boltokban való vásárlás (nem is gondolnánk, hogy egy-egy turkálókban milyen jó állapotú kincseket lelhetünk, ha van hozzá elég időnk és türelmünk). Ezek a számunkra kis lépések közelebb hoznak minket ahhoz, hogy a gyárakban dolgozó munkások helyzetét egy kicsivel jobbá tegyük, és a környezetet is védjük, hiszen csak egy Földünk van, és minden erővel arra kell törekednünk, hogy vigyázzunk rá
