[metaslider id="9331"]

Előadás a nyílt napon, Bitcoin és a gazdasági jog

  1. február harmadikán zajlott karunkon a nyílt nap, a koronavírus jelenléte miatt, először az online világban. Az érdeklődők a Teamsen keresztül ismerkedhettek meg karunk szerveivel, kapcsolódhattak be programokba, és oktatóink számos érdekes előadásaiba is. A diákok többek között megismerhették, hogy a jogi képzésben hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia, részt vehettek egy XX. századi virtuális kalandon és a Pfizer jogásza is megosztotta gondolatait az „Én is pécsi joghallgató voltam!” című előadáson.

Természetesen a Media Iuris is jelen volt az előadásokon!

Dr. Bujtár Zsolt PhD, a Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék adjunktusa, a Bitcoin és a gazdasági jog, avagy “vadnyugat” a kriptoeszközök világában című előadással készült a pécsi jogi kar iránt érdeklődő fiataloknak. A negyvenperces program során három fő kérdésre kerestük a választ: mi a Bitcoin?, hogyan határozzuk meg az értékét?, miért szükséges a jogi szabályozása?.
Mi az a Bitcoin?

Azt meghatározni pontosan, hogy mi a Bitcoin, igen nehéz feladatnak bizonyul. Elsősorban a Bitcoinra tekinthetünk úgy, mint alternatívákra a jog által elfogadásra kötelezett fiatpénzekkel szemben, hiszen nem az aranypénzrendszer szerint működik. Ez a kriptoeszköz a pénz funkcióját is betöltheti, hiszen alkalmas különböző jogalanyok közötti tranzakciók lebonyolítására. Manapság már lakásokat vásárolnak Bitcoinnal, de lehetőség nyílik arra is, hogy bizonyos állami intézményeknél a dolgozók Bitcoinban igényeljék a fizetésüket. Fontos megemlíteni azonban azt, hogy ez az új kriptoeszköz két fontos funkciót nem tud betölteni, ugyanis nem alkalmas kincsképző szerepre és nem szolgál hitelezés céljára. Tekinthető értékpapírnak a Bitcoin? A válasz nem, így a tőzsdén sincs jelen, ahol alapvetően két fajta eszközről beszélhetünk, az értékpapírról és az egyéb olyan homogén árukról, amelyek nagy mennyiségben előállíthatók. Árutőzsdei termékként megnevezhető a Bitcoin? A kriptoeszközt 2019 óta tekintik árutőzsdei terméknek, ebben az évben vette föl a kereskedési listára a chicagói árutőzsde. Intézményi befektetők szerint új eszközosztályként is definiálható, hiszen a Bitcoin olyan pénzügyi eszköz, amelyben a megtakarításaink is megjelenhetnek, például a nyugdíjpénztár esetében, de a Harvard Egyetem vagyontartalékának egy része ma már Bitcoinban van. Végső soron közvetlen elektronikus fizetési rendszernek is tekinthető, mert a pénzügyi közvetítők kiiktatásával, digitális módon, összekapcsolt számítógépek igénybevételével is végbemehet a fizetési tranzakció.

A Bitcoinnal rendelkező személyek kötelesek adót fizetni. Ha nem megfelelően történik az adóbevallás, akkor a hatóságok a Bitcoin adatokat is fel tudják tárni, hiszen ilyen esetekben a kriptotárcák információt szolgáltatnak nekik.

Hogyan határozzuk meg a Bitcoin értékét?

Épp úgy, mint a fogalmi meghatározásnál, ennél a kérdésnél sincs rövid, könnyű válasz, mivel összességében nehéz megállapítani a kriptoeszközök értékét. A Bitcoin értéke folyamatosan változik. Korábban, egy nagyobb áttörésnek köszönhetően, amikor a Bitcoin 19 ezer dollárnak felelt meg. Ekkor az értéke két hét alatt duplázódott meg, amihez merőben hozzájárult az emberi természet is, hiszen minél értékesebb egy bizonyos dolog, annál többen ruháznak be rá. 

(Jelenleg 1 Bitcoin 10 937 494 forintnak felel meg).

Az előadásból az is kiderült, hogy ha részvény lenne a Bitcoin, akkor kétféle elemzés alapján lehetne pontosabban megállapítani az értékét. A fundamentális elemzés a pénzügyi tervek alapján mutatja ki, hogy mennyi az értéke, míg a technikai elemzés iránymutatásként alkalmazható, ha a kriptoeszköz értékét kívánjuk megmondani.

A Bitcoin jogi szabályozása

A Bitcoinnal kapcsolatban még nem alakult ki jogi szabályozás. Bizonyos országok tiltják, egyes országok tűrik, de akadnak olyanok is, amelyek jogi szabályozást tettek már a kriptoeszköz irányába, különös tekintettel az adózásra. Mivel egyre több kis- és nagy befektető invesztál a Bitcoinba, ezért egyre fontosabb, egyre szükségesebb a megfelelő jogi szabályozása. Ezzel azt is meg lehetne határozni, hogy ki lesz a károk megtérítője, ha a Bitcoin és annak rendszere összedől.

Egy tizenegy oldalas alapdokumentum készült már a Bitcoinról Satoshi Nakamoto által kibocsátási tájékoztató (white paper) formájában. A white paper, azaz fehér könyv tulajdonképpen egy probléma megoldásaként kezelhető, ami jelen helyzetben a bizalmatlanság a közvetítőrendszerek felé.

Az előadás címválasztása:

Miután a Bitcoinnal kapcsolatos ismereteinket kibővítettük, Dr. Bujtár Zsolt előadása végén már csak egy kérdés fogalmazódott meg: hogyan hozhatók kapcsolatba a kriptoeszközök a vadnyugattal? A válasz könnyű: épp úgy, mint a vadnyugaton, a kriptoeszközök esetében sem beszélhetünk jogi szabályozásról. A kriptoeszközök esetében a tőke és az információ szabad kereskedelme zajlik, a „rátermettebb”, „erősebb” győz.

Köszönjük Dr. Bujtár Zsolt egyetemi adjunktusnak az érdekes előadást!

EnglishGermanHungarian