Irodalmunk meghatározó alakjai sokszor olyan magánélettel büszkélkedhettek, amit a mai celebek is megirigyelnének. Ebben a cikksorozatban szeretném bemutatni a magyar irodalom múzsáit, költő- és írófejedelmeit, és az ő lírai, de sokszor botrányos és kevésbé ismert szerelmi életüket, azokkal a dolgokkal együtt, amiket irodalom órán valamiért nem tanultunk.
A királynő és a főisten – Frici & Aranka, avagy Karinthy Frigyes és Böhm Aranka
„Mint amikor egy vadász párducra vadászik, és ráfogja fegyverét, de az csütörtököt mond. És a vadász utána ugrik egy késsel a kezében. Ott harcolnak életre- halálra, menekülés nincs. Az egyiknek bele kell döglenie, különben nem érdekes a játék.” – válaszolta egyszer Karinthy, amikor megkérdezték mégis miért van Arankával.
Szereplőink: Böhm Aranka, „a vadak királynője”, aki éppen válófélben volt orvos férjétől, és egy váratlan téli napon szánkóbaleset érte, így kénytelen volt budapesti szobájában elütni az időt barátnői társaságában. Telefonbetyárkodásra adták a fejüket, és az „Otthon Kört”, vagyis az Újságírói Kört tárcsázták. A szóbeszéd szerint Aranka a leghíresebb magyar írót kérte a telefonhoz. Így indult Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos kapcsolata. Aranka keze hamarosan elkelt, és 1920-ban összeházasodtak Karinthyval. Mindketten egy-egy gyereket hoztak a házasságukba, azonban született egy közös fiúk is: Karinthy Cini. Aranka intelligenciájával és szépségével sorra csavarta el a férfiak fejét, és ennek tudatában trónolt a barátnőivel törzshelyüknek számító Hadik Kávéházban. Sok kortárs visszaemlékezéséből egy kacér és számító nő alakja rajzolódik ki Arankáról, ám a hozzá közel állók, így Németh Andor vagy Devecseriné Guthi Erzsébet úgy gondolták, hogy ezt a képet Aranka festette magáról. „Aranka testének ellenállhatatlan nemi sugárzása s vele feleselve borotvaéles, gúnyos szelleme olyan párbeszédet folytatott, amelyet a kiművelt emberfő is tetszéssel hallgatott.”
Természetesen Aranka kicsapongásai annál nagyobb visszhangot kaptak, mivel a nyilvánosság előtt intézte ezen ügyeit. Fiatalon Ady szeretői közé is tartozott, Karinthyval való házasságuk alatt szeretői közé tartoztak Zukmann Béla hegedűművész, de Karinthy titkára Gratzner József rejtvénykészítő is. Csakúgy, mint Déry Tiborhoz is, aki szerelmük pusztító történetét például az Ítélet nincs című regényében írta meg. A folyamatos félrelépések mellett azonban anyagi gondjaik is akadtak, ami további éket vert a pár közé. Aranka elvárta a magas életszínvonalat férjétől, a pénzt azonban csak úgy szórta. Lakásuk éjjel-nappal nyitva állt a vendégek előtt, és a rendszeres összejövetelek felemésztették a házaspár pénzét.
A kegyetlen játék tizennyolc éven át tartott. A házaspár 1938-ban, huszonhat hónappal az író agyműtéte után Siófokon nyaralt. Karinthy szürcsölve itta a kávéját, Aranka pedig a többi vendég előtt rápirított: „Úriember nem csap lármát a feketéjével! Neveletlen kamasz.” A jelenetből szóváltás, majd pohártörésig fajuló jelenet keveredett. Karinthy dühösen felment a szobájába, majd egy óra múlva agyvérzésben meghalt. Aranka élete végéig magát okolta.
Egymás kölcsönös kínzása ellenére az író ragaszkodott feleségéhez: „Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan, te, te nagy, nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én szegény fejemben.”
„Az ilyen lányoknak udvarol az ember, de nem veszi őket feleségül.” – Madách Imre és Fráter Erzsébet
A huszonegy éves Madách Imre és a tizenhét éves Fráter Erzsébet házassága 1844-ben egy bállal kezdődött és kilenc év múlva ugyancsak egy bál miatt ért véget. Erzsébet minden idők legrosszabb hírű írófeleségeként került be a magyar irodalomtörténetbe, pedig csak boldogan szeretett volna élni. „Az ilyen lányoknak udvarol az ember, de nem veszi őket feleségül” – mondta Madáchnak egy barátja, aki ugyancsak udvarolt Erzsinek. Madách nem így gondolta: a környezetében Erzsi volt az egyik legeredetibb, leginkább életteli személyiség. Anyja a birtokot és a családot vaskézzel irányító, hírhedt fösvény Majthényi Anna hallani sem akart a házasságról. Erzsébetet könnyelműnek, költekezőnek tartotta, a két nő rossz viszonya már a kezdetektől nyilvánvaló volt.
A fiatalok végül 1845-ben összeházasodtak, és Madáchék csesztvei birtokára költöztek. A következő év nyarán született fiúk egynapos korában meghalt, de nem sokkal később született egy második fiúk, Aladár és egy lányuk is, Jolán. A boldog időszak azonban nem tartott sokáig, Madáchot ugyanis Kossuth titkárának bújtatásáért bebörtönözték. Madách arra számított, hogy anyja és felesége a nehéz időszakban támogatni és segíteni fogják egymást, de ez egyáltalán nem így történt. Erzsi magára maradt a gyerekekkel és a pénz hiányában szűkösebb életmódot kellett folytatnia, ekkor már negyedik gyermekével a szíve alatt. A szebb napokat látott úrilány teljes életkudarcként élte meg a helyzetet, ráadásul Madách szabadulása után úgy döntött, hogy a költségek csökkentése érdekében összeköltöznek édesanyjával Alsósztregovára. Erzsébet úgy érezte, férje elárulta.
Ekkor Erzsébet úgy döntött, ő lép: férje nélkül ment el a losonci bálba — ahol egykor férjével ismerkedtek meg –, és férfi társaságban mulatott, akárcsak lánykorában. Pontosan tudta mi következik, végül Madách anyja határozott óhajára úgy döntött, jobb, ha elválik.
1854. július 25-én megszületett a válási egyezség. Madách ezt követően még írt szerelmes verseket Erzsikéhez: „Tegnap váltunk, azt hiszem magamban / S reggel csókom újra megtalál.” Idővel elhitt minden pletykát és Az ember tragédiájában Kepler feleségének figurájával mondott róla ítéletet. 1862-ben Madách elment volt feleségéhez, hogy lányukat magával vigye. Ekkor látták egymást utoljára. Madách sosem bocsátott meg feleségének. Megrögzött nőgyűlölőként halt meg tíz évvel válásuk után.
Kedves Csinszka! Drága Mis! – Babits Mihály és Boncza Berta
Boncza Berta, vagy ismertebb nevén Csinszka, tizenhét éves volt, mikor megírta első rajongói levelét Adynak, huszonegy, mikor a felesége lett, és alig huszonöt évesen eltemette a férjét. Csinszka a temetés után sokáig lakásába bezárkózva élt, nem akart Szendrey Júlia sorsára jutva a nemzet költőjének özvegye lenni. Tudta azonban, hogy rajta kívül még egy ember van, aki ugyanígy birkózik Ady emlékével, mint ő: Babits Mihály.
A költő 1919-ben, mint egyetemi tanár Ady-kurzust tartott, ahol egy nap Ady özvegye is megjelent. Csinszka leült az első sorba és csillogó szemekkel hallgatta Babitsot. Nemsokára pedig átlátszó indokkal jelent meg a férfi lakásán: rajzait szerette volna megmutatni a költőnek. Babits leírja, hogy barátja özvegyének „bár voltak szépségei”, összességében nem találta szépnek a nőt. „Kegyetlenül mondtam annak aki alázatosan hozzám jött: -Nem vagy szép! – És kedvem telt immár, hogy gyötörjem őt, és kiszámítottan mondtam neki: – Hisztérika! – és néztem hosszan, amint sírt, zokogott hangosan. A kegyetlen Szerelem kezembe adta őt.” Mégsem tudta elkergetni. Levelezésükből kiolvasható, hogy Csinszka volt a kezdeményező, valójában ő udvarolt a férfinak, Babits inkább csak hagyta magát belesodródni a kapcsolatba, félt Ady árnyékától. A levelek pedig szakadatlanul jöttek: „Nagyon szeretlek, ezért nagyon kell vigyázz magadra. Jobb ha holnap délelőtt látlak, nekem mindegy és ha tehetem úgy 7 óra körül lehet hogy fölszaladok és megcsókolom a kezedet drága Mis. Királyfi, — oly gyönyörű, hogy vagy nekem. Újság semmi… ami lényeges. Ölel, nagyon Tied – Csinszka.”
Csinszka megpróbálta tovább mélyíteni a kapcsolatot, lényegében megkérte a férfi kezét. Egy erdélyi lapban hirdetést adott fel, amely Babits Mihály és Boncza Berta házasságáról számolt be, így remélte, hogy végül Mis királyfi megkéri a kezét. Nem tette.
Szerelmi viszonyuk 1920-ig tartott, ekkor megint Csinszka lépett: közölte, hogy feleségül megy Ady és Babits közös barátjához: Márffy Ödön festőművészhez. Babits is hamarosan elvette barátja, Szabó Lőrinc menyasszonyát, Török Sophie-t.
Tíz évvel később véletlenül összefutottak, Török Sophie pedig érezvén a feszültséget, hatalmas botrányt csapott. A költő, hogy bebizonyítsa, már lezárta magában Csinszkát, elégette egykori kedvese leveleit. Ezt állította legalábbis, ma mégis onnan ismerjük kettejük kapcsolatát, hiszen előkerültek Babits fiókjából Csinszka egykori levelei.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
