Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) szervezésében EKINT Akadémia néven márciusban háromalkalmas workshopon vehetnek részt a közélet és a jog iránt érdeklődők a pécsi jogi karon. A tematikus eseményeken különböző közjogi témákat járnak körül a felkért előadók és a résztvevők.
A három hétfői kora estén, szó lesz a jogállamiság aktuális kérdéseiről, a politikai kommunikációs kampányokról, illetve az oktatási, a tudományos és a művészeti autonómiáról is. Az eseménysorozat interaktív módon vonja be a hallgatóságot az előadásba. Az előadások deklarált célja, hogy felhívja a figyelmet napjaink fontos társadalmi, közéleti és emberi jogi kérdéseire, illetve hasznosítható tudást adjon a résztvevőknek az érintett témákban. Az EKINT Akadémia programjai nyilvánosak, valamennyi érdeklődőt – különösen a joghallgatókat – sok szeretettel várnak a szervezők. Az esemény részletes programját az alábbi linken találhatják az érdeklődők:
Alább karunk dékánhelyettesével, Dr. Mészáros Gáborral készült interjút olvashatják a Media Iuris olvasói, aki maga is előadó lesz a rendezvénysorozaton.
INTERJÚ
Media Iuris: Mióta rendezik meg az Ekint Akadémiát?
Dr. Mészáros Gábor: Az EKINT 2016-ban kezdte a programot Budapesten, majd az azt követő években jutottak el Pécsre, Miskolcra és Szegedre. Pécsett tehát immáron másodszor kerül megrendezésre az EKINT Akadémia, de csak első alkalommal a jogi karon.
Media Iuris: Mióta résztvevője a Tanár Úr a rendezvényeknek?
Dr. Mészáros Gábor: Az EKINT Akadémiának idén leszek először előadója, de a korábbiakban az EKINT munkatársaival már volt szerencsém közös programokban együttműködni. Amikor a pécsi helyszín mellett döntöttek, adta magát, hogy engem is felkérjenek. Nagyjából egy évvel ezelőtt a jogállamiságról éppen Fleck Zoltánnal már tartottunk egy beszélgetést a tudományos diákkör keretében itt Pécsett. A sors úgy tűnik megint ugyanebben a témában hozott össze minket, immáron egy másik rendezvény égisze alatt. A témát Zoli és jómagam is már egy ideje kutatjuk, legutóbb például a Fundamentum emberi jogi folyóiratban – melynek szerkesztője vagyok – írtunk egy-egy fórumírást a témában. A márciusi workshop is érdekes lesz, mert amíg Zoli a jogállamiság aktuális kérdéseit sokkal inkább jogelméleti aspektusból vizsgálja, addig én egy alkotmányjogi kiindulópontot határozok meg az elemzéskor. Azt gondolom egyébként, hogy a kérdésről nem lehet eleget beszélni, ezért nagyon örültem az ismételt felkérésnek. Az EKINT ugyanis az előző évben az autonómiákról szóló beszélgetésre is elhívott, mint szakértőt, akkor a hallgatói civil szervezet mellett Majtényi Lászlóval beszélgettünk, elsődlegesen az egyetemi autonómia akkor aktuális kérdéseiről. Az Intézet többi munkatársával is van kapcsolatom: Zsugyó Virágot a debreceni Alkotmányjogi Műhely tagjaként ismertem meg és van azóta is munkakapcsolatunk, Kovács Ágnes (aki szintén előadója lesz az egyik panelnek) pedig szerkesztőtársam a Fundamentumnál. Lázár Domokossal a legutóbbi közös rendezvény alkalmával ismerkedtem meg. Személyes aspektusa is van ennek az ismeretségnek: Domokos ugyanis az egyik kedvenc alternatív rockzenekarom, az Esti Kornél gitárosa-dalszerzője is, így a szakmai kapcsolatnak ez a tényező egy meglehetősen izgalmas keretet ad. Sajnos a zenei tudásom nem vetekszik az övével, így zenei kérdésekről legfeljebb felületesen tudtunk eddig beszélni.
Media Iuris: Kiknek ajánlaná a rendezvényt, kik a célcsoport?
Dr. Mészáros Gábor: Az EKINT Akadémia elsődleges célcsoportja a közélet folyamatai iránt érdeklődő egyetemisták és a helyi közösségi életben aktív értelmiségiek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövő értelmisége már hallgatóként legyen elkötelezett az értelmiségi lét iránt, ennek pedig elengedhetetlen eleme, hogy hallgatóink a szakmai beszélgetéseken megjelenjenek, az aktuális kérdésekről gondolkodjanak, olvassanak és lehetőség szerint érveljenek saját álláspontjuk mellett. Az EKINT Akadémia három témája ráadásul a hallgatók számára is megfogható, aktuális, így őszintén bízom abban, hogy joghallgatóink szép számmal megjelennek majd. Némi iróniával azt is mondhatnám, hogy a relatíve szűk szakmai közösségen belül ezeket a témákat heti rendszerességgel boncolgatjuk, megvitatjuk, szóval a workshop varázsa nekünk kutatóknak éppen az, hogy egy másik perspektíva – jelesül a hallgatóké vagy a közélet iránt érdeklődő nem jogászoké – is megjelenjen. A magam részéről azt várom, hogy sok joghallgatóval fogok találkozni a rendezvényen (rendezvényeken) és bízok abban, hogy sikerül érdekesebb, befogadhatóbb változatban értekeznünk olyan jogintézményekről, amelyet a tankönyvekben esetleg túlzottan megfoghatatlannak vagy „száraznak” tartanak. Az egyetemi hallgatók mellett reményeim szerint oktató kollégákat és civil érdeklődőket is látunk majd.
Media Iuris: 2018-ban jelent meg a Tanár Úr „Alkotmányosság válságban?” című könyve, ami a workshop egyik témájához is kapcsolódik. A könyvről is lesz a szó az előadásban?
Dr. Mészáros Gábor: A könyvről – amennyiben könyvbemutató jellegre gondol – direkten nem lesz szó, ugyanakkor az abban leírt és az azóta megfogalmazódott újabb gondolataim (melyek egy része azóta már tanulmányok formájában megjelentek vagy éppen megjelenés alatt állnak) értelemszerűen elő fognak kerülni. Fleck Zoltánnal abban mindenképpen egyetértünk, hogy a klasszikus jogállamiság-fogalom számos esetben már nem alkalmazható. Szerintem legfeljebb formális értelemben beszélhetünk jogállamiságról, de tartalmában egyre jobban kiüresedik a fogalom (ezen a ponton van némi vita, mert sokak szerint a formális és a tartalmi értelemben vett jogállamiság fogalom nem elválasztható még elvi szinten, az elemzés érdekében sem). Ehhez kapcsolódik az az alkotmányjogi szakirodalomban is manapság sokat elemzett kérdés, hogy vajon az „újraértelmezett” jogállamiságnak milyen a kapcsolata a jogi alkotmányossággal – ha van egyáltalán ilyen kapcsolat – és, hogy ezt a fajta kiüresedett jogállami keretet érdemes-e, lehet-e egyáltalán jogállamnak nevezni. A magam részéről úgy gondolom, hogy azt, amit pl. az Alaptörvény tesz, vagyis, hogy elismeri a jogállamiság elvét, de pl. biztosítja a hajléktalan emberek hátrányos megkülönböztetését vagy éppen elveti az azonos neműek házasságának lehetőségét, nem fér bele a jogállamiság (tartalmi) koncepciójába. A válsághelyzetekre hivatkozással történő újabb és újabb – elsődlegesen politikai aspektusú jogalkotás – pedig ténylegesen kiüresíti a jogállamiság, jogbiztonság alkotmányos elveit. Én amellett érvelek, hogy jelenleg jogi értelemben egy sajátos, de ugyanakkor permanens kivételes állapotban élünk, amelyben az alapvető jogállami garanciák elhomályosulnak és az eljáró hatalom, amely magát szuverénként aposztrofálja, végső soron tényleges különleges helyzetek hiányában alkalmaz rendkívüli intézkedéseket. Ez az elmélet ezen a ponton kezd izgalmassá, ugyanakkor szerteágazóvá válni, a workshopon erről is lesz alkalmunk részletesen beszélgetni. Biztosan felmerül majd ehhez kapcsolódóan a „jogállami gondolkodás csapdájának” problémája, vagyis az az elméleti vita, hogy a jogállam iránt elkötelezett kutatók a mai helyzetben vajon hivatkozási alapként tekinthetnek-e a kiüresedett jogállamra? Én azok közé tartozom, akik ezt önbecsapásnak tartják, mert a jogállami gondolkodás nem jogállami keretben igazából legitimálja a „látszatjogállamot” de semmi esetre sem eredményezi azt, hogy a hagyományos értelemben vett jogállam koncepcióját esetleg ekként „életben tartanánk”. Összességében izgalmas beszélgetést és produktív vitákat várok az eseménytől.
Media Iuris :Honnan jött az ötlet, hogy idén a pécsi jogi kar adjon helyt a rendezvények?
Dr. Mészáros Gábor: Amikor Lázár Domokos megkeresett azzal, hogy idén az EKINT Akadémia Pécsre jönne és egyúttal felkért arra, hogy előadóként magam is vegyek részt a rendezvényen, akkor azt is megkérdezte, hogy látok-e esélyt a rendezvény pécsi jogi karon történő megszervezésére. Dékán úr rendkívül rugalmas és abszolút objektív volt az ügyben, gyakorlatilag azonnal igent mondott a kérésre azzal, hogy politikai rendezvény az egyetemen belül nem szervezhető. Ezzel összefüggésben egyébként mindketten meg vagyunk győződve a rendezvény magas szakmai színvonaláról és pártpolitikától semleges jellegéről. Hallgató koromban számos közéleti jellegű rendezvényen vettem részt, sokszor szervezőként. 15 évvel ezelőtt egyébként fel nem merülhetett volna kérdésként, hogy egy aktuális szakmai, jogi kérdésekről szóló rendezvénynek ne a jogi kar adjon helyet. Az egyetem ugyanis nem pusztán oktatási intézmény, hanem az adott tudományterületen a legfontosabb szakmai fórum, ahol szakemberek, kutatók, hallgatók és adott esetben nem a szakmához tartozó érdeklődők vitatnak meg fontos kérdéseket. Ez a három alkalom ezt a célt hivatott szolgálni.
Media Iuris: A három alkalom együtt nyújt megfelelő tudást és élményt, vagy mindegyik önmagában is értelmezhető esetleg, azok számára, akik csak egy időpontban tudnak részt venni?
Dr. Mészáros Gábor: A három alkalom önállóan is értelmezhető, vagyis egymástól függetlenül hasznos ismereteket tartalmaznak. Persze nyilvánvalóan lesznek átfedések és aki teheti, mindhárom hétfőn jöjjön el, mert teljes körű rálátást értelemszerűen csak így kaphat az érdeklődő. Szerencsés helyzetben vagyok, mert annak a workshopnak, amelyen előadok mindenképpen van egy alapkurzus jellege. Vagyis az itt elhangzottak elméleti alapjai lesznek a másik kettőnek. Persze ha valaki erre nem tud beülni, de a másik két program érdekli, akkor is bátran vegyen részt a kommunikációs kampányokról és az autonómiákról szóló beszélgetéseken. Külföldi út miatt sajnos magam sem tudok majd elmenni a Majtényi László és Polyák Gábor által vezetett workshopra, amelynek témája a politikai kommunikációs kampányok és az alkotmányosság kapcsolata, de a saját panelemen kívül az autonómiáról szóló beszélgetésen mindenképpen részt veszek, bízom abban, hogy sok ismerős fiatallal együtt.
Köszönjük az interjút Dékánhelyettes Úrnak!
Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya története
Hazai húsvéti szokások régen és napjainkban
Stubby története – Kóbor kutyából őrmester
Amerikai elnökök, akik merényletben vesztették életüket
Interjú az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökével
Eladó egy hold föld a Marson – közművesítés folyamatban
Mi történt Johnny Deppel?
A Bin Laden hajsza
A kreatív írás gyógyító ereje: Az önreflexió és az érzelmi gyógyulás útja
A Media Iuris a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magazinja. A pécsi jogi kar hallgatói lapja, mely online formában jelenik meg a mediaiuris.hu weboldalon.
