Mint minden évben, most is rengeteg végzős középiskolás várja lázasan a felvételit a felsőoktatási intézményekbe. Van olyan is persze, hogy valaki már dolgozó felnőttként vág bele élete egyik legnagyobb kalandjába – bennük talán még több kérdés merülhet fel, hiszen az évek alatt számos dolog változik az oktatásban. Hosszas várakozás, megmérettetések, izgalmak kísérik ezt az időszakot. Amikor pedig megérkezik az SMS, hogy felvételt nyertetek, hatalmas boldogság áraszthat el benneteket – okkal, hiszen ez nagy dolog. A neheze azonban még csak itt kezdődik. Az egyetem közegébe frissen bekerülve egy csomó olyan helyzettel fogtok találkozni, ami új és ismeretlen – ezeknek a megoldásához szeretnék egy kis segítséget adni most azzal, hogy megmagyarázok néhány olyan fogalmat, amelyek alapvető részét fogják képezni a mindennapjaitoknak, ha egyetemistákká váltok.
Beiratkozás
Itt talán nem is maga a kifejezés az, amit magyarázni kell – hiszen minden oktatási intézménybe be kellett iratkozni már a korábbi tanulmányaitok során is. Itt azonban egy kicsit mégis másképpen működnek a dolgok. Egyrészt a folyamat félig-meddig elektronikus formában zajlik a Neptun rendszerén keresztül, ugyanakkor majd a beiratkozási lapot néhány egyéb dokumentummal együtt az első megkezdett félévetek előtt az adott felsőoktatási intézményben is le kell adnotok. Emellett az is más lehet a korábbi tapasztalataitokhoz képest, hogy itt nem csak az elején, hanem minden félévben „be kell iratkozni” – vagyis egészen pontosan nyilatkozni kell arról, hogy aktív, vagy passzív félévet szeretnétek-e folytatni.
Neptun
Már az előző fogalomnál sem lehetett megkerülni a Neptun tanulmányi rendszernek az említését. Ez a rendszer az egyetemisták életének szerves részét képezi – itt lehet ugyanis a hallgatói léttel kapcsolatban rengeteg dolgot intézni, itt lehet tárgyakat, vizsgákat felvenni, ösztöndíjakat megpályázni vagy kérelmeket leadni. Itt jelennek majd meg a jegyeitek is. A mai generációnak már talán kevésbé lesz ismeretlen a használata, ugyanis valamennyire hasonlít a mostanában már országszerte elterjedt e-naplókhoz – ez tulajdonképpen annak egy egyetemi verziója.
Aktív félév – Passzív félév
Az aktív félév az, amikor ténylegesen folytatunk egyetemi tevékenységet – tantárgyakat veszünk fel, órákra járunk, vizsgázunk. Passzív félév az, amikor „halasztunk” – azaz hallgatói tevékenységet nem folytatunk, diákkedvezményekre nem vagyunk jogosultak (a diákigazolványunkra sem kaphatunk matricát), de a hallgatói jogviszonyunk megmarad. Egyhuzamban legfeljebb 2 passzív félévetek lehet, ennél több csak az erre vonatkozó szabályban meghatározott különleges esetekben. Ha már volt legalább egy aktív félévetek, szabadon élhettek ezzel a lehetőséggel bármikor, az azonban egyetemenként változó, hogy már az első félévet is kezdhetitek-e passzív hallgatóként, vagy sem.
ZH
Teljes nevén zárthelyi dolgozat. Ezek általában a szorgalmi időszakban történő írásbeli megmérettetések egy-egy tárgyból. Egyetemenként, szakonként, sőt, tantárgyanként változó, hogy íratnak-e ilyen dolgozatokat, vagy sem, illetve a rájuk vonatkozó szabályok is: például, hogy a megírásuk kötelező-e vagy fakultatív, illetve, hogy az eredményük hogyan és milyen mértékben számít majd bele az adott tárgyból kapott jegybe.
Unipoll
Az Unipoll rendszer a Neptunon belül érhető el, neve az online oktatásban résztvevő hallgatóknak csenghet igazán ismerősen. A pandémia megérkezése óta általában itt íratják a tanárok a zárthelyi dolgozatokat, bár nem kizárólagosan, de ez a leginkább elterjedt és a leggyakrabban használt online ZH felület. Bár talán ezzel a későbbi hallgatók már kevésbé fognak majd találkozni a tanulmányaik során, azért mégsem baj, ha hallotok róla.
Tárgyfelvétel
Minden egyetemi szakon, általában a szorgalmi időszak megkezdése előtt egy-két héttel fel kell venni azokat a tárgyakat, amelyeket az adott félévben kívántok teljesíteni. Ezt, mint az már említésre került, a Neptun rendszerén keresztül tudjátok megtenni, fontos azonban, hogy csak akkor lehet megkezdeni a tárgyfelvételt, ha már beiratkoztatok az adott félévre – és természetesen aktív félévetek van.
Állami ösztöndíjas és önköltséges képzési forma
Amikor egy egyetemre jelentkeztek, kétféle finanszírozási forma közül választhattok: van az államilag támogatott képzési forma, amikor nem kell fizetnetek tandíjat, illetve tanulhattok önköltséges formában is, ekkor pedig félévente egy, a szakon meghatározott összeget kell fizetnetek. Az államilag támogatott, vagy másnéven állami ösztöndíjas képzési forma azonban nem jelent automatikus jogosultságot semmilyen hallgatói juttatásra, vagyis ösztöndíjra – ezeket kiemelkedő tanulmányi eredmények esetén vagy szociális rászorultsági alapon lehet elnyerni. Van, amit megpályázás nélkül is folyósítanak a hallgatóknak – ilyen az a tanulmányi ösztöndíj, amit bizonyos tanulmányi átlag felett kaphattok meg, és egységesen jelen van az egyetemeken, viszont az összege és az átlag, ami felett megkaphatjátok, egyetemenként változó. A legtöbb ösztöndíjra azonban pályázni kell a Neptunon keresztül, és nem ritkán, különösen a szociális alapú juttatások esetén, különféle dokumentumok beszerzéséről és leadásáról is gondoskodnotok kell.
Képek forrása: pexels.com
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
