A cikksorozat előző részében letisztáztunk néhány nagyon fontos alapfogalmat, amelyek ismerete az egyetemi élethez elengedhetetlen. Ebben a részben újabb ilyen kifejezéseket hoztam Nektek, amelyek ismerete szintén hasznos lehet számotokra a jövőben.
Megajánlott jegy
Megajánlott jegynek hívjuk azokat a jegyeket, amelyek a tényleges érdemjegyeitek lesznek egy adott tárgyból, és még a vizsgaidőszak előtt valamilyen teljesítményetek (például egy beadandó dolgozat, kiselőadás, órai teljesítmény, vagy akár egy vagy több zárthelyi dolgozat) alapján „kínálja fel” őket az adott tárgy oktatója, azaz megajánl egy jegyet. Ezt, ha nem vagytok elégedettek az eredménnyel, nem kötelező elfogadni, viszont ez esetben valamilyen más módon, általában vizsgával szereznetek kell egy másik jegyet helyette. Érdemes alaposan mérlegelni, mert előfordulhat olyan, hogy rosszabb jegyet is kaphattok, ha ezt a lehetőséget választjátok. A különböző felsőoktatási intézményekben nem egyforma mennyiségű tárgyat lehet így előre „kiváltani” – van, ahol többet, van, ahol kevesebbet – azonban mindenképpen érdemes ezekkel a lehetőségekkel élni, már csak azért is, mert még ahol sok ilyen is van, ott is jócskán szoktak a vizsgaidőszakra maradni vizsgák.
Mintaterv
Minden egyetemi szaknak van egy mintaterve, ami tartalmazza azt, hogy milyen tárgyakat kell teljesítenetek a diplomaszerzéshez, és hogy melyiket melyik félévben érdemes felvenni és teljesíteni. Bár a mintaterv teljes figyelembevétele és követése senki számára nem kötelező, nem érdemes tőle túlzottan eltérni – kevesebb tárgy és kredit teljesítése esetén előfordulhat a későbbiekben tárgyalt csúszás veszélye, túlteljesítés esetén pedig a túlterheltség, a kevés szabadidő és az egy-egy tárgyra jutó figyelem csökkenése lehet káros hatással a hallgatóra.
Ráépülés, csúszás
Az egyetemen vannak olyan tárgyak, amelyek felvétele, teljesítése előfeltétele egy másik, később teljesítendő tantárgy felvételének. Ezeket az úgynevezett ráépüléseket a mintatervben jelölni szokták, és bár persze egy félévben a mintaterv szerinti összes tárgy teljesítése az elsődleges cél, ezekre a ráépülős tárgyakra különösen érdemes odafigyelni – ugyanis ha egy ilyet nem teljesítetek a mintaterv szerint meghatározott időben, akkor a képzési időtök hosszabbodni fog, vagyis csúszni fogtok. 1-2 félévet csúszni az egyetemen nem szokatlan, és nem is kell szégyent érezni miatta, ugyanakkor nagyobb mennyiségben ezek a torlódások komoly idő- és pénzbeli veszteségekkel járhatnak, így érdemes körültekintőnek lenni.
Kollokvium
Általában olyan tárgyakból van ilyen számonkérési típus, amelyek csak 1 részből állnak – de van, ahol a több részes tárgyaknak is az egyes részeit ilyen típusú vizsgák zárják le, az utolsó kivételével. A több féléves tárgyak természetesen általában egymásra épülnek.
Szigorlat
A szigorlatok általában a több részes, vagyis több féléves tárgyak lezárására szolgáló vizsgák, tehát a több részes tárgyak utolsó részének a számonkérési típusa. Ezeken a tárgy összes korábbi részében szereplő anyagot számonkérhetik, és a diploma minősítésébe is beleszámítanak.
Kredit
A kredit egy olyan mértékegység, ami megmutatja, hogy egy tanulónak egy adott tárgy elsajátítása, teljesítése mennyi időt vesz igénybe. Egy kredit elméletileg 30 munkaórának megfeleltethető – ez azonban a valóságban persze relatív, hiszen mindenkinek mások a képességei és ezáltal nem egyforma mennyiségű idő alatt tanulunk meg egy bizonyos mennyiségű tananyagot. Általános tendencia azonban, hogy a több kreditet érő tárgyak több időt igényelnek a hallgatótól, nehezebbek; míg a kevesebb kredites tárgyak általában kevesebb időráfordítással, könnyebben megvannak.
Kötelező tantárgyak
Az egyetemen többféle típusú tárgyat is megkülönböztethetünk. A tárgyak jelentős részét a kötelező tárgyak teszik ki, amelyek teljesítése – mint a nevük is mutatja – mindenki számára egyformán szükséges, akik diplomát szeretnének szerezni. Általában ezeknek a tárgyaknak a rendje a legkötöttebb a mintatervben, így ezeket a leginkább érdemes az adott szakra vonatkozó ajánlás szerint teljesíteni.
Kötelezően választható tantárgyak
A kötelezően választható tárgyak általában az adott egyetemi szak területéhez szorosan kapcsolódó tárgyak, amelyeknél minden szak esetében van egy tantárgylista, amiből általában nem az összeset, hanem csak meghatározott kreditértékben kell tárgyakat teljesíteni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a hallgató olyan területekben mélyülhessen el jobban, ami a saját szakán belül a legjobban felkelti az érdeklődését.
Szabadon választható tantárgyak
Ezeket a tárgyakat szintén egy adott listából lehet kiválasztani, és egy meghatározott kreditértékben kell teljesíteni. Ezek a tantárgyak nem mindig kapcsolódnak olyan szervesen a tananyaghoz, inkább az a szerepük, hogy egy kis kitekintést nyújthassanak a hallgatóknak a világra, vagy akár egy kicsit belekóstolhassanak más tudományterületekbe is. Itt általában még tágabb körből válogathatunk, arra is van példa, hogy az egyetem különböző karai felajánlanak egymásnak kurzusokat – ilyenek a PTE-n a Campus kredites tárgyak.
A válaszható tárgyaknak általában szabadabb rendje van a mintatervben, így ezeket alapvetően a saját tempónkban vehetjük fel. Így, ha valaki elég ambíciót érez magában, akár az egyetem első 1-2 évében is letudhatja ezeket – az sem gond azonban, ha valaki egyenletesen elosztja a félévek között, sőt, ez még akár célravezetőbb is lehet, a túl sok kredit és ezáltal a túlterheltség elkerülése érdekében.
Képek forrása: pexels.com
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
