A dohányzás a világon évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra az évenkénti halálesetek száma elérheti a 8 milliót.
Napjainkban a fejlett országokban a dohányzás miatti halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24 %, a nőkében 7 %. Ennek elkerülése végett az Egészségügyi Világszervezet tagállamai 1987-ben döntöttek a Dohányzásmentes Világnap létrehozásáról. Az első ilyen világnap 1988. május 31-én volt. Minden évben más-más téma kerül a középpontba a dohányzással kapcsolatos egészségi és egyéb kockázatok, valamint a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény intézkedései témakörében. Az idei esemény legfőbb célkitűzése a fiatalok megóvása a dohányipar manipulációjától, illetve megelőzni, hogy a cigaretta, dohánytermékek és egyéb nikotint tartalmazó termékek használójává váljanak. Ezenfelül ösztönözni a véleményformálókat (előadókat, közösségi médiaszereplőket, influencereket), hogy védjék meg a fiatalokat, és vegyenek részt a dohányipar elleni harcban. A tavalyi alkalom tárgya a dohányzás és a tüdő egészségének összefüggései voltak.
A dohányipar manipulatív eszközei
Az Európai Unión kívül még nem olyan szigorúak a szabályok a dohánytermékek árusítására, reklámozására és marketingjére vonatkozóan, ezért ezekben az országokban számos olyan fiatalokat befolyásoló, manipuláló fogásokkal találkozunk, melyek számunkra már elképzelhetetlenek. Ilyen például a cigaretta szálankénti árusítása az iskolák környékén vagy cigarettaautomata elhelyezése olyan környéken, ahol fiatalok gyakran megfordulnak. Az elmúlt években további problémát jelentenek az elektromos cigaretták és az egyéb meleg levegőt kibocsátó árucikkek, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A dohányzás „kevésbé káros” vagy „tisztább” alternatívájaként hirdetik őket, tudományos megalapozottság nélkül, ezzel is növelve a dohányzók táborát. Marketingfogások alkalmazása tekintetében elég sok lehetőség áll fenn a dohányipar számára, hogy minél több embert vegyenek rá az egészségtelen szokásra. Ide tartozik, hogy sok médiaszereplőt keresnek fel azért, hogy videóikban jelenítsék meg ezeket az árukat. Ez különösen aggasztó a fiatal nők és lányok körében mivel ők az influencerek elsődleges célpontjai.
Ezen kívül folyamatosan bővítik az ízesítéseket is, a dohánytermékek között már találunk cseresznye, rágógumi vagy vattacukor ízűeket is. Emellett igyekeznek divatos megjelenést és vonzó csomagolást produkálni, melyeket könnyű magukkal vinni a táskájukban és nem is a klasszikus dohánytermék formájában jelennek meg (pl. USB stick, pendrive, vagy édesség formájában). Kihasználják azt a tudományos tényt is, hogy, akik 20 éves koruk előtt szoknak rá a dohányzásra, később sokkal nehezebben tudnak leszokni róla.
Káros hatások
Elrettentésképpen fontos megemlítenünk néhány negatív következményét a rossz szokásnak: A daganatos megbetegedések mellett a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség, pajzsmirigybetegség, impotencia és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. Ezen kívül rontja a szellemi teljesítőképességet, negatívan hat a memóriára és a koncentrálóképességre. Továbbá esztétikai okokból is érdemes a füstmentes élet mellet dönteni, így elkerülhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása, az íny begyulladása, a rossz lehelet és még sorolhatnánk. Ezek az emberek azonban önmagukon kívül, másoknak is kárt okoznak, ugyanis a passzív dohányzás is ártalmas következményekhez vezethet. Veszélyei felnőttekre nézve például: tüdőrák, koszorúér-betegség, hörghurut rosszabbodása, szélütés (stroke), koraszülés. Gyermekekre nézve: bölcsőhalál, fülgyulladás, légúti fertőzések, asztma kialakulása stb. Nem utolsó sorban pedig a környezetre is rendkívül káros hatással van. Már a cigaretta előállításának is komoly környezet-terhelő hatása van, gondoljunk a gyárak energiaigényére, a papírfelhasználásra, a szállításra, sőt, a dohány életciklusának első állomására, hiszen a dohányültetvények elveszik a helyet a természetes növényzettől. Az égő cigaretta a környezet levegőjét is szennyezi. A csikk elvileg újrahasznosítható, ennek ellenére a külső környezeti hatásoknak nagyon is ellenálló tud lenni. A lebomlási folyamata tarthat 1 hónaptól egészen 3 évig, bizonyos esetekben még annál is tovább. Azon túl, hogy az eldobott csikk látványa bántja a szemet, a benne található vegyi anyagok (pl. vinil-klorid) szennyezik a talajt, a vizeket.
Sosem késő letenni!
Annak érdekében, hogy a Media Iuris is hozzájáruljon a kezdeményezéshez, megosztunk veled pár tippet, hogy hogyan szabadulj meg káros szenvedélyedtől. Gyakran a dohányzásról való lemondást súlygyarapodás követi, ezért érdemes előre eltervezni az új étrendet, illetve beiktatni heti 1-2 óra mozgást, hogy ez később ne jelentsen problémát. Kezdetben sokaknál fokozódik az idegesség és az álmatlanság, így a folyamat elején tanácsos valamilyen nikotinpótló terméket alkalmazni, ezzel az elvonási tünetek és a cigaretta utáni vágy csökkenthető (pl. nikotinos rágó, nikotintapasz, nikotinos orrspray). A dohányzást felválthatják egyéb rituálék (pl. a reggeli cigi helyett, egy alma).
Óvd magadat és másokat, illetve kíméld a környezetet!
Sziasztok! Giuli vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar nappali jogász képzésének hallhatója. Szeretem a társasági eseményeket, így leginkább az egyetemi programokkal kapcsolatos cikkek a kedvemre valók, de egyéb érdekes témákban is szívesen készítek akár interjúkat is.
