Kevés idő telt el július 22-e óta. A ponthúzás napja óriási örömmel töltötte el a felvételt nyert hallgatóink szívét. A mai cikk, amely igyekszik a kis gólyák segítségére lenni, a cikksorozatom második részét képezni, melyben egy nagyon tartalmas és hasznos interjút olvashattok Dr. Hohmann Balázs, Közigazgatási Jogi Tanszék Informatikai és Kommunikációs Jogi Csoportjának tanársegédjének tollából, illetve tapasztalt hallgatók sorait tekinthetitek meg, melyben tanácsokkal, javaslatokkal látnak el titeket.
Mit gondol, mit tud tenni egy gólya annak érdekében, hogy hamar barátokra, kapcsolatokra tegyen szert, mind az online, mind a jelenléti oktatás során?
Dr. Hohmann Balázs: Véleményem szerint érdemes minden alkalmat megragadni a hallgatótársakkal való személyes találkozásra, közös programokra. Erre kiváló lehetőséget biztosít a gólyatábor, de nem csak ez az alkalom áll rendelkezésre: ha már ismertek az évfolyamhoz tartozó személyeket, emellett kisebb, ismerkedő összejöveteleket is lehet szervezni, ha a járványügyi előírások épp megengedik.
Bízom benne, hogy újdonsült hallgatóinknak lesz lehetősége a gólyatábor keretei között találkozni személyesen: annak idején én nem tudtam részt venni a gólyatábor programjain, és a kezdeti közös élményeket csak hosszú idő és jelentős erőfeszítések útján tudtam pótolni, így minden gólyát bátorítok a részvételre, ha teheti.
Ha a járványügyi helyzet romlik, valamilyen oknál fogva nem tudnak találkozni a leendő hallgatók, érdemes lehet ez esetben is keresni egymás társaságát: másfél évnyi „on-line lét” után már minden technológiai megoldás rendelkezésre áll, hogyha személyesen nem is, de legalább kép és hangközvetítés útján találkozzanak.
Mindkét módon, a kulcs a kapcsolatépítés, ismerkedés során a nyitottság és a kölcsönös elfogadás, még akkor is, ha ezek napjainkra sokszor elcsépelt frázisoknak tűnnek.
Az elmúlt évben sajnos az online oktatás végigkísérte a szorgalmi, illetve a vizsgaidőszakot egyaránt. Reméljük ez idén nem így alakul, de a vírus kiszámíthatatlan. Megosztana pár javaslatot azzal kapcsolatban, hogy egy hallgató, akinek még nincsen ebben tapasztalata, hogyan könnyítheti meg magának a digitális módra való átváltást?
Dr. Hohmann Balázs: A legfontosabb talán a napi rutin, napirend kialakítása: a digitális környezetben zajló oktatási folyamat tovább erősítheti azt a tendenciát, miszerint a 18-25 év közötti fiatalok szabadidejük szinte teljes egészét on-line, a virtuális térben töltik, éppen ezért nagyon fontos a határok megszabása és következetes betartása. Ellenkező esetben komoly fizikai és mentális egészségügyi kockázatokkal nézhetnek szembe, emberi kapcsolataik akár jelentősen megfakulhatnak. Egyes felmérések alapján – és ez épp a gólyákkal kapcsolatos élethelyzetekről ad visszacsatolást – a fennálló emberi kapcsolatokat még csak-csak szinten lehet tartani on-line, de az új és szoros emberi kapcsolatok kialakítása jelentős korlátokba ütközhet. Éppen ezért, ha az oktatás on-line környezetbe költözik ismét, szenteljenek minél nagyobb figyelmet és időt a fizikai térben megvalósuló aktivitásoknak (pl. sport vagy csak egy séta a közeli parkban), hogy ne veszítsék el teljesen a külvilággal való kapcsolatukat. Egyúttal pedig érdemes lehet odafigyelni, hogy amennyiben tudják, csökkentsék a kikapcsolódás jellegű on-line időtöltést, hogy ne csupán a képernyő mellett teljen az egész napjuk.
Higgyék el, ez nekünk, oktatóknak is ad fejtörést – jelen sorokat éjszaka, a horvát tengerpartról írom – így talán magunknak, oktató kollégáimnak is ugyanezt kívánhatom!
Ha a pandémia is engedi, ebben az évben a hallgatóknak, beleértve a gólyáknak is lesz lehetősége élőben részt venni az órákon. Tapasztalatai alapján, mit javasolna egy újdonsült jogász hallgatónak, mire figyeljen, hogyan sajátítsa el a tananyagot a leghatékonyabban?
Dr. Hohmann Balázs: Először is: járjanak be az órákra (ha a járványügyi korlátozások és egyéb körülmények megengedik), mert az oktatókkal való közvetlen, személyes kapcsolattartás elengedhetetlen segítséget, mankót adhat az első év kihívásaihoz. A Karon hosszú évekre visszamenően egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy oktatóként ne pusztán ismertessük, hanem közösen feldolgozzuk, értelmezzük a tematika részét képező tananyagot a hallgatókkal, a száraz, pl. tételesjogi szabályok formális bemutatása helyett. Ez a közös gondolkodás, az így kialakított gondolatmenet iránytűként szolgálhat a hallgatók számára, hogy eligazodjanak az elsőre szokatlanul nagy tananyag mennyiségben, megtalálják a hangsúlyokat abban.
Érdemes arra is figyelni, hogy a félév ne csupán a kötelező tantárgyi egységek lehallgatásából álljon – az a bizonyos 14 hét ugyanis lehetőséget biztosít arra is, hogy a hallgató folyamatosan készüljön fel az irányába mutatkozó követelményekre, számonkérésekre, rohamtempóban történő magolás helyett. Éljenek a lehetőséggel, sokkal könnyebb folyamatosan előrehaladni az egyes tantárgyakban, mint egyik napról a másikra felkészülni!
Végül: merjenek segítséget kérni – az oktató kollégáktól, a hallgatói mentoroktól, a tanulmányi ügyintézőjüktől, szűkebb környezetüktől, vagy bárkitől, akitől valós segítséget remélnek. Sokszor látom hallgatóinkon, hogy problémáikkal teljesen egyedül próbálnak meg megküzdeni, amely sok jó tapasztalatot is magával hozhat, mégis, az alma mater, az egyetemi közösség képes hathatós segítséget nyújtani, amely sok vesződségtől óvhatja meg újdonsült hallgatóinkat!
Ön szerint mi a titka egy kiegyensúlyozott egyetemi életnek, mind a tanulás, mind a közösségi élet vonatkozásában?
Dr. Hohmann Balázs: Talán éppen az egyensúly következetes fenntartása: annak meglátása, hogy az egyetemen ugyan számos kötelezettsége van a hallgatóknak, mégis figyelmet kell szentelniük saját magukra, társaikra, a közösségeikre.
Egyre gyakrabban találkozok hallgatókkal, akik tanulmányi kötelezettségeiknek nagyon feszített menetben, már-már görcsösen igyekeznek eleget tenni úgy, hogy átlagon felüli, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak több területen is. Ez a motiváció becsülendő, érték, amely egy életen keresztül elkísérheti az embert és hozzásegítheti kiváló szakmai eredmények eléréséhez.
Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy közben az ember ember maradjon, foglalkozzon saját magával, ismerje meg önmagát és korlátait, lehetőség szerint fogadja is el azokat, fenntartva a fejlődés lehetőségét.
Hogy is lehetséges mindez a rohanó hétköznapokban? Úgy gondolom, hogy kiváló időmenedzsmenttel, a prioritások következetes megtalálásával és talán egy cseppnyi lazasággal és a türelmesség képességével magunk és mások irányába – a tantárgyhoz tartozó ismeretek mellett ilyen, a gyakorlati életben oly fontos készségekre is tanít a jogi képzés, érdemes a képzés keretében kikísérletezni a hallgatóknak egy saját személyükre szabott ideális egyensúlyt!
Horváth Dominiknak, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzati Testületének elnökének üzenete a frissen felvételt nyert joghallgatók számára:
Kedves elsőéves Hallgató!
„Az első és talán legfontosabb tudnivaló, hogy az egyetemen mindenre van lehetősége az embernek, de sok esetben ezeknek utána kell járni. A lehetőségek nagyon sok helyen és sokszor vannak általában reklámozva és véleményem szerint a legtöbbel érdemes is élni, hiszen az egyetemen töltött éveink lesznek valószínűleg a legszebbek. Töltsük hát ki tartalmasan őket. Érdemes mindenbe belekóstolni, hogy aztán az idő múlásával kialakulhasson egy olyan kép az emberben, hogy mi is az, ami őt a leginkább vonzza, illetve foglalkoztatja.
Rengeteg szociális programmal találhatja magát szembe az ember az egyetemen, hogyha nyitott szemmel jár. Ezek a lehetőségek pedig egy igencsak széles skálán mozognak, hogy minden személyiség megtalálhassa a számára leginkább kedvező opciót.
A szakmai lehetőségek közül is lehet folyamatosan válogatni, és úgy gondolom, hogy ezekbe is érdemes belekóstolni, mert kitudja, lehet, hogy a jövő egy meghatározó pillérévé válik.
Kérdezni nem szégyen egyáltalán, sőt kifejezetten ajánlott! Fontos, hogy mindennel tisztában legyen az ember és átfogó képet kapjon az egyetemi rendszerről, amelynek aktív tagja lesz.
Néhány konkrétabb tipp: Van kötelező, kötelezően választható, illetve szabadon választható tantárgy, ezekből előre megadott mennyiségű kreditet kell összeszedni a képzési időszak végéig. A vizsgaidőszak után van még egy kapaszkodó, a vizsgakurzus, amely ad még egy lehetőséget a nem teljesített tárgy pótlására. A Neptunban rengeteg hasznos információ van, érdemes folyamatosan figyelni, illetve tanulmányozni. Több átlag fajtát különböztethetünk meg az egyetemen. A kreditindex, korrigált kreditindex és a súlyozott tanulmányi átlag a legfontosabb, ezeket szokták általában figyelni ösztöndíjaknál, szakkollégiumi jelentkezésnél, valamint kollégiumi jelentkezésnél is. A kollégiumi jelentkezésbe az őszi félévben elért kreditindex számít bele.”
Végül Balogh Márton, a PTE ÁJK elsőéves joghallgatója osztotta meg velem gondolatait:
„Elsőéves hallgatóként, ami segíthet embereket megismerni az a gólyatréning és a gólyatábor. Nekünk az utóbbi elmaradt, de az előbbin megismertem olyan embereket, akikkel minden nap beszélek. Rengeteg kari szervünk van. Ezek a szervek a kapcsolatok kiépítése mellett szakmailag is a segítségünkre vannak, legyen szó újságírásról (Media Iuris) vagy sportolásról (SportoLAW).
Az ismerkedés mellett fontosnak tartom, hogy kezdő egyetemistaként a munkát se vegyük félvállról. A kezdeti időszak, az első vizsgák mind arról szólnak, hogy bele tudjunk rázódni a rendszerbe, de ehhez elengedhetetlen, hogy legalább hetente egyszer olvassuk el az előzőleg elhangzott anyagokat. Működhet az is, ha mindent egyszerre tanulunk meg vizsga előtt, de tapasztalatból mondom, hogy nem praktikus, hosszú-hosszú éjszakákat eredményezhet.
Végül, utolsó tanácsként mindenkinek javaslom, hogy járjon el, szórakozzon, ismerkedjen emberekkel és a kari szervekkel, ragadjon meg minél több lehetőséget, elvégre a munka mellett a kikapcsolódást sem szabad elfelejteni!”
A Media Iuris nevében köszönöm szépen a cikksorozatban való részvételt!
Kívánunk kellemes egyetemi éveket, sikerekben gazdag megmérettetéseket, rengeteg barátot és örömöt, nem mellesleg pandémia mentes Egyetemista Létet.
