A farsang Magyarországon vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Napjainkban, a farsangi időszak alatt zajlik, a busójárás, ami jelenleg is 2020. február 20 – 25-e között került megrendezésre, Mohácson. 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség listáján, valamint 2012 óta a hungarikumnak számít. A busó szót mindenki összekapcsolja Mohács városával. A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos néphagyománya.
A hagyomány eredetét a török űzés legendájával magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
BUSÓ
A busó fűzfából faragott maszkot viselő alak, akinek ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya. Kellékei közé tartoznak a kereplő, a buzogány valamint a hosszú fakürt. Ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc, ezt maguknak készítik, sokan társaik számára is készítenek akár több maszkot is, hogy sok évig ne fedjék fel magukat. Cselekedeteikre nem vonatkoznak a hétköznapokban megszokott morális szabályok. A szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a maszkokon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busóknak nincs teljes térlátásuk, ezért a mellettük, alattuk, felettük lévő tárgyakat és a fesztivál vendégeit csak részlegesen érzékelik. Jankele, a busó kísérőtársa, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a tömeget. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Jó pár évvel ezelőtt a busójárás házalást jelentett, az összegyűlt 20-30 busó a szomszédba, illetve a környéket járta és mindenkihez bebocsátást kértek, a meglátogatott házak oldalába hamut szórtak, ezzel kívánva az esztendőre minden jót.
Napjaikban, csütörtökön, a busójárás kezdőnapján, a kicsiké a főszerep, az ovisok illetve az általános iskolások vonulnak az utcákon. A pénteki napon már elkezdődik a móka, táncházzal és fellépésekkel várják az érdeklődőket. A szombati napon délután egy sokác hagyomány alapjain nyugvó esküvői felvonulás a nap fénypontja, az estét bálokkal zárják. A vasárnapi nap a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös busócsoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, incselkednek az emberekkel. Ezzel ér véget a farsangvasárnap. Hétfői napon nincs tanítás, illetve az üzletek, hivatalok rövidített nyitva tartással dolgoznak. A mohácsiak kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét. Az utóbbi években karnevállá, fesztivállá nőtte ki magát a busójárás, 1000-1200 fő öltözik busónak, akik 58 önállóan szerveződő, zárt csoportközösséget alkotva alakítják jellemző rítusaikat.
Media Iuris tagját, Rostás Dórit kérdeztem a busójárásról.
INTERJÚ
Media Iuris: Te minden évben részt veszel a busójáráson?
Rostás Dóri: Igen, mióta az eszemet tudom, minden évben részt veszek a busójáráson, aminek aktív részvevője vagyok.
Media Iuris: Mi a kedvenc részed a busójárásban?
Rostás Dóri: A legjobban a táncházakat kedvelem, valamint a felvonulásokat, amik egész nap zajlanak.
Media Iuris: Tagja vagy valamelyik busócsoportnak?
Rostás Dóri: Minden évben beöltözök erre a pár napra én is, a Bujdosó Kereplők csoport tagja vagyok, aminek a bátyám a vezetője.
Végezetül hadd osszam meg Veletek a tapasztalataimat. Kiskorom óta szinte minden évben kilátogatok a busójárásra a családommal, barátaimmal. Tetszik az atmoszférája, zajos, pörgős, jókedvű forgataga. A szervezők mindig vonzó vendégváró programokkal, híres személyek meghívásával teszik évről évre színvonalasabbá a rendezvény napjait.
Remélem, cikkem elolvasása után kedvet kaptatok egy kis farsangoláshoz! Az érdeklődők az alábbi honlapon megtalálják a teljes programot:
https://www.mohacsibusojaras.hu/teljes-program/
Bűncselekmények, amikről eddig nem hallottál – 2. rész
A közösségi média jövője vagy a tinédzserek megrontója? – A TikTok hatása a mai fiatalokra
Az első magyar ügyvéd(nő)
Fizetni a levegőért? – avagy a Buchwald-székek története
Hírhedt magyar bűnözők, akiket utolsóként ítéltek halálra
Wu Zetian, Kína egyetlen császárnője
„Apa, te vagy az? Semmi bajom. Fizess nekik, jó?” – Farkas Helga eltűnésének története
Megmagyarázhatatlan eltűnések, avagy a Bermuda-háromszög
A nagyböjt jelentősége
Társadalmunk magányos farkasai – a szigmák
Sziasztok. Rónai Blanka vagyok,a Média Iuris kreatív szerkesztője.
Szeretek új dolgokat megismerni, ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, azzal kapcsolatban mindent felderítek.
A közéleti, illetve a fiatalokat érintő események, problémák, valamint szakmai tevékenységek, szociális és közösségépítő témák amikkel szívesen foglalkozom.
Szeretnék több interjút készíteni az engem érdeklő témákban, kiváncsi vagyok mások látásmódjára.
