[metaslider id="9331"]
jog

Büntetőjogi felelősség alakulása a sportban

A jogi normák életünk minden területét áthatják, ez alól pedig a sport sem képez kivételt. A mai cikkemben a büntetőjogi felelősség alakulását vizsgálom a személy elleni bűncselekmények körén belül a testi sértés tekintetében, ugyanis egyes sportágakban, a sporttevékenység végzése során a sportolók testi, fizikai kontaktusba kerülnek egymással, amely következményeként nagy valószínűséggel fordul elő, hogy valamelyik fél vagy akár többen is sérülést szenvednek. A sérülésokozás egyes esetekben akár bűncselekménynek is minősülhet. 

A Btk. bűncselekmény meghatározása a következő: ,,Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.”

A felelősség

A következmények elviselésének kötelezettségét nevezzük felelősségnek, a következmények elviselésére való kötelezést pedig felelősségre vonásnak. A felelősségnek több fajtája létezik, a jogszabályok megsértése jogi felelősségre vonást eredményez. A büntetőjogi felelősség a bűncselekmény elkövetéséhez fűződő következmények elviselésének kötelezettségeként határozható meg. A sportjogi felelősség formája a fegyelmi felelősség, törvényi szinten a sportról szóló 2004. évi I. törvény 12-14. §-a szabályozza. Ezen szakaszokban kifejtésre kerül, melyek azok az esetek, amikor a sportszövetség fegyelmi eljárást folytat le, valamint, hogy a kötelezettségszegések esetében mely szankciók kiszabásának van helye, illetve az eljárás fokára tekintettel mely szervezet rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Fontos megemlíteni ezen kívül a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. Kormányrendeletet, amely a sportfegyelmi felelősségre és a sportfegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat határozza meg. 

jogA testi sértés

A hatályos Btk. szerint testi sértést követ el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. A bűncselekmény elkövetési magatartása a testi épség vagy az egészség sértése. A testi épség sértése az emberi testre gyakorolt jogellenes, támadó szándékú fizikai ráhatással valósítható meg, ez felölel minden olyan külső behatást, amely az emberi testen vagy a test szerveiben sérülést eredményez. Attól függően, hogy a sérülés nyolc napon túl vagy azon belül gyógyuló, különbséget teszünk súlyos és könnyű testi sértés között. A cselekmény abban az esetben fog bűncselekménynek minősülni, ha az tényállásszerű, társadalomra veszélyes és bűnös. A sporttevékenység űzése során bekövetkező sérülés esetében a jogellenességet kizárja a beleegyezés. Ezalatt az ítélőképessége birtokában lévő sértettnek az önkéntes és komoly akaratnyilatkozata értendő, amelyet még az elkövetés előtt ad akár kifejezetten, akár hallgatólagosan. A sportban ez megtörténhet oly módon, hogy a sportoló a pályára vagy szorítóba lép, s ezzel a ráutaló magatartással beleegyezik megsérülésének lehetőségébe. Ilyenkor a felelősségre vonás a következő konjunktív feltételek megléte esetén lehetséges: 

  1. hivatalosan elismert sportág keretében történik a küzdelem; 
  2. a mindenkor hatályos játék- és versenyszabályok keretei között rendezett mérkőzésen; 
  3. az érintett sportág gyakorlása során tipikusan előforduló, elkerülhetetlennek tekinthető szabályszegésből adódik a sérülés; 
  4. a küzdelemben a sportoló önként vesz részt. 

A sportoló beleegyezése a sporttevékenység során elszenvedett sérülésekre vonatkozik, ilyenkor fontos megvizsgálni, hogy az adott sportág esetében ez a beleegyezés milyen jellegű sérülésekre terjedhet ki, ugyanis abba nem tartozik bele a sportág jellegével összeegyeztethetetlen, a nem szokásos, szándékos szabályszegésből bekövetkező, illetve a játék szüneteltetése vagy annak befejezését követően okozott sérülés. A bűnösség megítélésénél a szándék, az okozott sérülés és a szabályok megszegésének összefüggését kell vizsgálat alá vonni. Dr. Nagy Ferenc a következőképpen vélekedett a sportban előforduló sérülés okozásról: „A sportszabályok megszegése sportfelelősséget von maga után és nem zárja ki a büntetőjogi felelősség megállapítását, de nem is jár automatikusan együtt a kettő.” 

Mike Tyson vs. Evander Holyfield esete

Myke Tyson amerikai nehézsúlyú ökölvívó életének egyik legemlékezetesebb mérkőzése volt amikor 1997-ben egy világbajnoki mérkőzésen kiharapott egy darabot Even Holyfield füléből. Holyfield jobban bokszolt, és ennek következtében került sor Tyson ominózus tettére. Evander hitetlenkedve panaszkodott Mills Lane bírónak, aki ellenőrizte a történteket, és a közönség meglepetésére leléptette Mike Tysont. Tyson ezt követően egészen 1999-ig nem lépett újra ringbe. Bár az eset után nem indult büntetőeljárás, a cselekedettel okozott sérülés egyáltalán nem tekinthető a sportág jellegéből adódó, tipikusan előforduló, elkerülhetetlennek tekinthető szabályszegésből adódó sérülésnek, illetve az sem állítható, hogy ez sérülés lenne az, amelybe a sportoló előzetesen beleegyezett. A magyarországi szabályozás alapján akár büntetőeljárás is indulhatott volna az ügyben. 

jog

„Megfigyelhető a profi sportban résztvevő azon személyek arányának növekedése, akik a sportból kívánnak megélni, éppen ezért a büntetőjognak reagálnia kell ezekre a társadalmi és gazdasági folyamatokra. A különféle visszaélések és a másik félnek való szándékos sérelemokozás lehetősége szükségszerűen vezetett el az egyes visszaélésszerű magatartások büntetőjogi kriminalizálásához” (Dr. Madai Sándor)

Források: 1, 2

Képek forrása: kiemelt, 1, 2

EnglishGermanHungarian