- február 22-én az Európa Tanács közzé tette a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ezt a napot Európa számos országa is a bűncselekmények áldozatainak világnapjává nyilvánította. A világnap célja, hogy a kiemelt szervek fel kívánják hívni az emberek figyelmét az áldozattá válás megelőzésének, a társadalmi szolidaritásnak és az áldozattá váltak megsegítésének a fontosságára. 1989-ben alakult meg Magyarországon a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, aminek javaslatára 1993 óta hívják fel ezen a napon az emberek figyelmét arra, hogy az áldozattá vált ember anyagi, jogi és lelki segítségre szorul. Európai uniós javaslatra, működik hazánkban is áldozatsegítő szolgálat megyei kirendeltségekkel a Közigazgatás és Igazságügyi Hivatal fennhatósága alatt. 2005-ben az Országgyűlés megalkotta a bűncselekmények áldozatainak segítségéről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. E nap alkalmából kérdeztem meg Dr. Tóth Dávidot, akinek segítségével egy kicsit többet megtudhatunk a Magyarországon történő bűncselekményekről.
Melyek azok a bűncselekmények, melyek leggyakrabban előfordulnak Magyarországon? Mi az oka annak, hogy pont ez a bűncselekmény a leggyakoribb?
Dr. Tóth Dávid: Magyarországon a regisztrált bűncselekmények vonatkozásában a vagyon elleni bűncselekmények és azon belül lopások állnak élen a statisztikában. 2019-ben körülbelül 55 ezer és 2020-ban kicsit kevesebb mint 49 ezer esetet regisztráltak. A lopások az összes regisztrált bűncselekmények kicsit több mint harmadát teszik. Ez nem tükrözi az összes bűncselekményt, mivel sok esetben az áldozatok nem tesznek feljelentést különféle okok miatt, így ezek a bűncselekmények az ún. látens (rejtett) bűnözés részei maradnak.
Melyek azok a bűncselekmények Magyarországon, amelyek a legtöbb áldozattal járnak? Külföldön melyik az?
Dr. Tóth Dávid: A fentiekkel összefüggésben a legtöbben vagyon elleni deliktumok – elsősorban lopás, illetve csalás – sértettjévé válnak. Az élet elleni bűncselekményeket tekintve kiemelkedik a testi sértések száma, 2019-ben és 2020-ban is 7 és 8 ezer közötti esetet regisztráltak. Óvatosnak kell lennünk az egyes országok kriminálstatisztikáinak összehasonlíthatóságát illetően, ugyanis államonként eltérések észlelhetők az adtagyűjtési gyakorlatban. Példaként említeném, hogy Németországban is a lopások és a csalások teszik ki a bűncselekmények legnagyobb részét. A 2019-es éves statisztikai jelentés alapján kicsit több, mint 5.4 millió regisztrált bűncselekményből valamivel több mint 1.8 millió lopást regisztráltak.
Hogyan változott az évek folyamán a bűncselekmények áldozatainak a száma?
Dr. Tóth Dávid: Tavaly körülbelül ötezerrel csökkent a sértetté vált személyek száma (körülbelül 94ezer) 2019-hez képest a regisztrált adatok alapján, de természetesen ebben az adatban sincs benne a rejtett bűnözés, az áldozatok száma a valóságban jóval magasabb.
Milyen módokon tudnak segíteni az áldozatoknak?
Dr. Tóth Dávid: Elsődlegesnek tartom a prevenciót, amelyben nagy szerepe van a kriminálpolitikának és az állam bűnmegelőzési stratégiájának. A bűnmegelőzés mellett viszont fontos, hogy a bűncselekmény által okozott károkat (lelki, testi, anyagi stb.) minél nagyobb mértékben csökkentsük az áldozatoknál. Előremutatónak tartom e körben az Áldozatsegítő Központok létrehozását és számuk bővítését a jövőben. Ez a hálózatrendszer helyben nyújt ingyenes jogi, pszichológiai, érdekérvényesítési és pénzügyi segítséget az állampolgároknak. Áldozatsegítő jogintézményként még megemlíteném a mediációt is.
Melyek azok a tényezők, amelyek növelik az áldozattá válás kockázatát?
Dr. Tóth Dávid: A sértetté válásnak többféle, deliktumonként eltérő okai lehetnek. Szubjektív oldalon gyakran az óvatosság hiánya, a gondatlanság és a figyelmetlenség említhető; számtalan internetes csaló éppen a fenitek elmulasztását használja ki. Gyermekek bántalmazásánál sértetté válási ok lehet a kiszolgáltatott helyzet. Objektív okok között szerepelhet például egy közterület kivilágítatlansága vagy a környezet közömbössége, bár ebben némi szubjektív elem is megjelenik.A szegénység is növelheti az áldozattá válást, mivel a társadalomban a nélkülöző csoportok tagjai kevesebbet tudnak tenni a biztonságuk védelme érdekében.
Köszönöm szépen az interjút!
