Bár az oktatás hosszú ideig az egyháziak, főképp a jezsuiták feladata volt, idővel az európai uralkodók is meglátták ennek jelentőségét és nekiláttak az első európai egyetemek megalapításának. Számukra ez kifizetődő volt, hisz ezzel udvaraikban megjelentek a csillagászok, orvosok, művészek, a kultúra és a tudományok pedig virágzásnak indultak. Már akkor felismerték, hogy a tanulásnak mégis mekkora ereje van, és ahogy azt Nelson Mandela is mondta: „A tanulás a legerősebb fegyver, amellyel megváltoztathatod a világot.” Ezzel pedig Európa uralkodói is tisztában voltak. A kontinens első egyetemei a 11-12. század tájékán nyitották meg kapuikat a tanulni vágyók számára, közülük is elsőként a bolognai és a párizsi egyetemek.
E kettő mellett sorakoztatható fel még az oxfordi, cambridgei, prágai, krakkói, bécsi, pécsi, óbudai és pozsonyi egyetem is, amelyek – bár nehézkesen kezdték pályájukat – mégis Európa legjelentősebb egyetemei közé tartoznak még ma is.
Bolognai Egyetem – Európa első egyeteme
Az olaszországi Bolognai Egyetemet, Európa első egyetemeként tartják számon, amelyet 1088-ban alapították. Eleinte jogi oktatás zajlott itt, de ahogy az a középkori egyetemekre jellemző volt, idővel elkezdték oktatni a hét szabad művészetet, mintegy alapozásként a további tanulmányok előtt. Ezek közé tartozott a nyelvtan, a retorika, a dialektika, a csillagászat, a mértan és a zene. Később, a 12. században Barbarossa Frigyesnek köszönhetően az egyetem különböző privilégiumokat kapott, és a diákok jóval nagyobb megbecsülésben folytathatták tanulmányaikat.
A bolognai egyetem egyébként jó pár neves diákot tudhatott a magáénak, többek között például Petrarca-t, Rotterdami Erasmus-t, Dante-t, Boccaccio-t és Kopernikuszt is. Emellett érdekességként meg kell jegyezni, hogy az 1300-as években az egyetemnek két magyar rektora is volt. Az intézmény alapításának 800. évfordulóján, 1888-ban megkapta a „Madre delle Universita” címet, ezzel pedig minden egyetem anyjának kiáltották ki. 100 évvel később pedig Európa egyetemeinek rektorai aláírták a Magna Charta Universitatum Europaeum-ot, amellyel minden egyetem bölcsőjeként ismerték el. Jelenleg a Bolognai Egyetem közel 90.000 hallgatóval rendelkezik, és még mindig Európa legnevesebb egyetemei között tartják számon.
Az Oxfordi Egyetem és a Bodley Könyvtár
Európa elitegyetemei közül magasan kiemelkedik az Oxfordi Egyetem, amelynek első csírái már 1096-ban jelentkeztek, azonban az egyetemalapításig egészen 1167-ig kellett várni. Ekkoriban ugyanis az éppen aktuális angol uralkodó, II. Henrik megtiltotta a hallgatóknak a külföldi egyetemekre való beiratkozást. Ezzel pedig Oxford egyre több és több hallgatót foglalkoztatott az elkövetkezendő években. Idővel pedig egyre több külföldi hallgatót vonzott, és érdekességként itt is meg kell jegyeznem, hogy a korabeli hallgatói jegyzékek alapján az Oxfordi Egyetemre járt a magyar származású Magyarországi Miklós, aki 1193 és 1197 között tartózkodott az intézményben. Ilyenformán tehát az Oxfordi Egyetem első külföldi hallgatója magyar volt.
Az Oxfordi Egyetem jelentőségei közé tartozik a hatalmas Bodley Könyvtár, amelyet az oxfordi diplomata, Thomas Bodley alapított. A még ma is működő könyvtár több mint 12 millió könyvvel rendelkezik, és nap mint nap fogadja az oda érkező hallgatókat és kutatókat. Az Oxfordi Egyetem jelenleg körülbelül 20.000 hallgatóval rendelkezik.
Sorbonne
A párizsi Sorbonne Egyetemet 1257-ben alapította Robert de Sorbon, IX. Lajos udvari káplánja. Alapítója előtt tisztelegve az egyetemet a 14. században elnevezték Sorbonne-nak. A 17. században Richelieu bíborosnak köszönhetően az egyetem jelentős bővítésen esett át, a hallgatók száma pedig emelkedni kezdett. A Paris-Sorbonne, valamint a Pierre és Marie Curie Egyetemek egyesülésével jött létre 2018-ban az egyetem mai formája. A Sorbonne ma a legrangosabb európai egyetemek egyike, több mint 50.000 hallgatóval rendelkezik, akik közül több mint 10.000-en külföldiek. Öregdiákjai között pedig olyan hírességek sorakoznak fel, mint például Marie Curie, Simone de Beauvoir, Francois Villon vagy pedig Illyés Gyula, aki rövid ideig hallgatott itt szociológiát és irodalmat is.
Pécs, Óbuda és Pozsony
A Pécsi Tudományegyetemet, mint az első magyar egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos, azonban már korábban is voltak ilyesfajta törekvések, ilyen volt például a veszprémi studium generale, amely 1276-ig működött. A magyar egyetemek közül másodikként az Óbudai Egyetem említhető meg, amelyet 1395-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király és későbbi német-római császár alapított. Hozzá kell tenni, hogy az egyetem évekkel később bezárta kapuit, és bár 2010-ben az Óbudai Egyetem ismét megnyitott, ez nem minősül a Zsigmond által alapított egyetem jogutódjának. A későbbiekben Hunyadi Mátyás is próbálkozott egyetemalapítással, és 1467-ben megalapította a Pozsonyban székelő Academia Istropolitana-t, viszont ez is korán, 1490-ben bezárta kapuit.
A magyar egyetemalapítási kísérletek közül tehát egyértelműen a Pécsi Tudományegyetem bizonyult a legtartósabbnak, immáron 655 éve működik, 10 karral és több mint 22.000 hallgatóval rendelkezik az ország legrégebbi egyeteme.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
