Sajnos az idő múlásával egyre kevesebb olyan emberrel találkozunk, akinek kedvére van az olvasás, és aki viszonylag gyakran temetkezik bele egy-egy könyvbe. Persze az irodalomkedvelők nem olyan ritkák, mint a fehér holló, számuk mégis évről évre egyre csökken. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete megbízásából, a Tárki kutatása szerint 2020-ra a könyvolvasók száma szinte megfeleződött az elmúlt 15 évhez képest. A felnőtt magyar lakosság csupán 13 százaléka olvas rendszeresen, míg 15 évvel ezelőtt számuk még 25 százalék volt. Az országos átlagnál nagyobb arányban és többet olvasnak a nők, a fiatal felnőttek, a 60 évnél idősebbek, azok, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, a budapestiek, a munkanélküliek, a tanulók, végül pedig a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. Akik rendszeresen olvasnak, évente átlagosan 37 könyvet fejeznek be. A legnépszerűbb műfaj 2020-ban is a szépirodalom: az olvasók több, mint 72 százalékának esik rá a választása. Az okai ennek a rosszabbodó tendenciának sokfélék lehetnek: vannak, akik nem szeretnek olvasni, akik időhiányra hivatkoznak, vagy más elfoglaltságuk van, vagy szabadidejüket máshogy használják ki. Vannak, akiknek anyagi helyzetük nem engedi meg a rendszeres olvasást. Persze az is közrejátszik, hogy a technológia évről évre fejlődik, és emiatt a nyomtatott könyvek ideje leáldozóban van. Ennek ellenére – na és persze, hogy népszerűsítsem az olvasást 2021-ben – bemutatok néhány érvet az olvasás mellett, amik akár nekünk, egyetemistáknak is javunkra válhatnak.
Javítja a memóriát
Legelőször is említést érdemel az olvasás egyik legnagyobb ajándéka és haszna: karbantartja a memóriát. A Sage Journals beszámolt egy tanulmányról, amely bizonyítja az olvasás hatását a memória megőrzésében. 30 és 60 év közötti emberek szabadidős tevékenységét vizsgálták háromféle területen: az írás/olvasás, a művészet és a zene, valamint a játékok és hobbik kategóriában. Csupán az első terület, az írás és olvasás járult hozzá a memória fenntartásához. Egy-egy regény elolvasásakor számos információt kell fejben tartani, a különböző kapcsolatok rendszerét, fő- és mellékszálakat, amelyekre meglepő módon, minél többet olvasunk, annál jobban emlékezünk. Az új információk – vagy emlékek – elraktározásával új agyi szinapszisok jönnek létre, amelyek erősítik a már meglévőket, mindezzel fejlesztve a rövidtávú memóriát.
Serkenti az agyműködést
A rendszeres olvasás – amellett, hogy fejleszti a memóriát – egyben segít fiatalon tartani az elmét is. Szintén számos tanulmány mutatja ki, hogy az olvasással csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulása, valamint lelassítható az időskori szellemi leépülés is. A testhez hasonlóan, az agynak is szüksége van úgynevezett „edzésre”, aminek segítségével évek múltán is fiatalosan és jó formában tartható. Ebben segíthetnek a könyvek, vagy akár a sakk, a rejtvényfejtés, vagy a fejtörők, amik mind-mind hozzászoktatják az agyat az aktív agyi tevékenység végzéséhez.
Fejleszti a szókincset és a helyesírást
Tényként kezelendő, hogy minél többet olvasunk, szókincsünk is annál nagyobb lesz. Az irodalom nemcsak műveltté tesz bennünket, de nyelvileg is fejlettebbé, színesebbé, és kifinomultabbá válhatunk általa. Mindennek számos haszna van, hiszen – főleg egyetemistaként – szinte mindennapossá válik a jelenség, miszerint gondolatainkat színesen, gazdag szókinccsel fogalmazzuk meg; akár prezentációról, akár beszámolóról, vagy egyszerű társalgási szituációról legyen szó. Minél változatosabban olvasunk, annál bővebb lesz a tárház, amelyből merítkezhetünk. Mindemellett segíti a helyesírás és a stilisztikai érzék javulását is: közhelyesen gyakorlat teszi a mestert, tehát minél több „jó példát” látunk, annál nagyobb mértékben fejlődhetünk.
Műveltté tesz és új világokat nyit meg
A tudás az egyetlen dolog, amit soha senki sem vehet el tőlünk. Minden egyes könyv új és új tudást jelent, ismereteket a világról, olyan információkat, amik rengeteg téren lesznek hasznosíthatóak életünk folyamán. Egy könyv, amiben végigkísérünk egy történetet, új nézőpontokat, karaktereket, emberi tulajdonságokat vagy szituációkat tárhat elénk. A szókincs gyarapodása mellett a személyiségünk is egyaránt fejlődik, vagy akár változik, hála az eltérő nézőpontoknak. Az olvasás által a gondolkodás is tágul: minél gazdagabb a szókincs, annál árnyaltabban lehet tekinteni a világra. A képzelet és a fantázia olvasás közben végtelen, az ember szó szerint szárnyal, nincsenek térbeli és időbeli határok; a könyvek által kitárul előttünk a világ.
Megtanít koncentrálni
Egyetemistaként nem újdonság, hogy elvárt a folyamatos koncentráció. Nemcsak az előadásokon, de tanulás közben is. Olvasás közben rengeteg dologra kell összpontosítanunk a figyelmünket, akár órákon keresztül, aminek ezen a téren is számos jótékony hatása van: rendszeres olvasással a koncentráció is fejleszthető, ami a tanulásban és a munkában is egyaránt hasznunkra lehet.
Ingyen szórakoztat
Az utolsó gondolat, miszerint az olvasás az egyik legolcsóbb és leghasznosabb kikapcsolódás. A felsorolt érveken kívül ezt is mindenképpen megemlíteném; szinte minden ember megtalálja a saját elképzelésének és szájízének megfelelő olvasmányt, legyen ez klasszikus, ifjúsági regény, szakirodalom vagy akár magazin. Azok számára is számtalan alternatíva létezik, akik sokallják a könyvesboltok árkínálatát: antikváriumok, könyvtárak, vagy akár barátoktól kölcsönkért könyvekben is meglelhetik a várt szórakozást.
A felsorakoztatott érvek mellett az olvasás ezer meg ezer példáját lehetne hozni, miért is jó belefeledkezni néhanapján egy könyvbe. Minden egyes könyvben új világok, új ismeretek, új megválaszolandó kérdések várnak ránk. Az már mindenkinek a saját döntése, él-e a lehetőséggel.
Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris. Szeretek új kapcsolatokat kialakítani, az interjú készítés nagyon közel áll hozzám. Szinte minden témában otthonosan érzem magam, ezért sokféle cikket fogtok tőlem olvasni; a közélettől kezdve, a gasztronómián át egészen a tudományos cikkekig.
