A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, amelyet 2020-ra terveztek, de a világjárvány miatt 2021-ben rendeznek meg Tokióban. Hivatalosan a 32. újkori olimpia, mivel a sorszámozás értelmében az elmaradt olimpiai játékok is megrendezettnek számítanak. Ténylegesen, vagyis ha az elmaradtakat nem számoljuk bele, csak a 29. olimpia lesz.
Tavaly bejelentették, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradnak a nyári játékok, azokat előreláthatólag egy évvel elhalasztják. Az esemény neve viszont nem változott így úgyszintén, mint labdarúgó Európa-bajnokság, 2020-as névvel fog futni. Ezek után idén nyilvánosságra hozták, hogy az esemény 2021. július 23. és augusztus 8. között fog megrendezésre kerülni, viszont nézők nélkül, üres lelátókkal. Érdekességképpen hét sportág szerepelt azon a listán, amelyeket a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak ezek pedig nem mások, mint a karate, vusu, csarnokban játszható softball, görkorcsolya, fallabda, falmászás és kötélpályás wakeboard. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013 szeptemberében döntött erről a javaslatról, mégpedig, hogy a végrehajtó bizottságnak javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. Végül viszont úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban. A 2016 augusztusi NOB ülésen a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball került az olimpia programjába. Először is ahhoz, hogy eljussunk a modernkori játékokhoz, amit jelenleg mindenki követ és ismer, a történetet az ókori olimpiákig, vagyis a kezdetekig kell visszavezetni. Az olümpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele Augeiasz istállójának kitakarítása után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Az első olümpiai játékokat i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytattak versenyeket, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olümpia között eltelt időt olümpiádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olümpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket szerveztek Zeusz és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal éltették őket. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni, időszámításunk előtti 6. században élt. Miután Róma terjeszkedni kezdett Görögország irányába a játékok hanyatlani kezdtek és elvesztették népszerűségüket, illetve miután a kereszténységet államvallássá nyilvánították a pogány ünnepeket és szokásokat betiltották, illetve üldözni kezdték, így játékok is ebbe a kategóriába tartoztak. Az ókori játékokon kizárólag férfiak vehettek részt, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett. A győzteseknek nemcsak a dicsőség járt az első helyért, hanem különböző jelképes díjak is, pl. Olümpiában olajfaágból, Püthóban babérból font koszorúval is megkoronázták a győzteseket. Az olajág a remény és a béke jelképe volt. Számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, bár az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany, ezüst és bronzérmek rendszere is új. A modern olimpiai játékok újjászületése a 19. század közepén kezdődött. Pierre De Coubertin francia báró kezdeményezésére megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) 1894. június 23-án, elnöke pedig Dimítriosz Vikélasz lett. Célja az volt, hogy újjáélesszék az ókori görögországi olimpiai játékokat, amelyekre i. e. 776 és i. sz. 396 között került sor. Jelenleg 206 nemzeti olimpiai bizottság tagja a szervezetnek, Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság képviseli. A modern idők első olimpiai játékait 1896-ban rendezték Athénban, Görögországban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix-ban rendezték meg 1924-ben. Minden sportoló karrierjének csúcsa az olimpiai szereplés, illetve az ott való győzedelmeskedés, ezt bátran kijelenthetjük. A mostani olimpián 175 tagú csapat képviseli a magyar színeket, vagyis többen, mint Rióban, Londonban és Pekingben. Huszonhárom sportág huszonnyolc szakágában vonulnak fel a magyar sportolók, vagyis régen látott sportági sokszínűségben képviselik hazánkat.
