[metaslider id="9331"]

Az óceánok világnapja – június 8.

Az óceánok kétségtelenül Földünk egyik legszebb és legérdekesebb jelenségei. Így nem is csoda, hogy mint annyi mindennek, nekik is rendeltek egy világnapot, június 8-ára – az ENSZ 1992-es Rio de Janeiro-i globális környezetvédelmi csúcstalálkozóján jelölték ki ezt a napot. A sok környezeti ártalom, az érzékeny egyensúly megbomlása az óceánokat sem kímélte. Ez a nap erre próbálja felhívni a figyelmünket, hiszen ezek az óriási víztömegek nagyobb szerepet játszanak az életünkben, mint elsőre gondolnánk.

Az óceánok

Az óceánokkal a mindennapok során az ember nem igazán találkozhat, ha csak nem egy olyan országban él, ami határos vele. Ám ekkor is rendszerint csak legfeljebb néhány tíz méterre merészkedünk bele a vízbe egy úszás erejéig, azonban számos élőlénynek ez a hatalmas kiterjedésű, a Föld felszínének mintegy 70%-át kitevő, illetve általában több kilométer mély víz a természetes élőhelye. A szinte megszámlálhatatlan mennyiségű halfaj közül néhány bizonyára sok embernek az ebédlőasztalán is helyet kapott már, illetve a bátrabbak akár búvárkodás közben is megcsodálhatják őket. Emellett pedig korallok és más képződmények is színesítik ezt a kétségtelenül ezerarcú élővilágot. Viszont sajnos, mint a környezetünk számos más ajándéka, ezek is veszélyben vannak a globális felmelegedés, illetve az azt kísérő hatások miatt. Nagyon híres például az ausztráliai Nagy-korallzátony, amely sajnos szintén nagyon megfogyatkozott az utóbbi években, elsősorban a víz magasabb hőmérséklete miatt.

Miért tartjuk meg ezt a napot?

Az óceánok, főleg kis hazánkból, nem tűnnek olyan „közelinek”. Ugyanakkor a bioszféra elengedhetetlen elemeiként mégis mindannyiunk életében fontos szerepet töltenek be. Bár jellemzően a faültetést gondoljuk a friss, tiszta levegő egyik legfontosabb feltételének (nagyon helyesen!), nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az óceánok is nagyon nagy arányát adják az általunk belélegezhető oxigénnek, illetve a szén-dioxidból is sokat elnyelnek. Emellett azt sem bagatellizálhatjuk el, hogy a tenger halai és más „gyümölcsei” nagyon sok embernek biztosítanak ételt, amelyekkel viszont a sok vízbe kerülő szennyező anyag miatt a saját egészségünk is károsodhat.

Biztosan sokan hallottunk már a Csendes-óceánban elhelyezkedő, hatalmas kiterjedésű szemétszigetről, aminek több káros következménye is van. Ebből is látszik, hogy az óceánok megóvása érdekében az egyik legjobb, amit tehetünk, az közösségi szinten a hulladékgazdálkodás megreformálása, egyéni szinten pedig a fogyasztási szokásaink átgondolása, átalakítása.

Hogyan valósul meg ma az óceánok védelme?

Néhány éve a Greenpeace-nek éppen az óceánok világnapja okán volt egy olyan akciója, amelyben a műanyag használatának csökkentésére szólított fel bennünket. A „Stop műanyag!” felhívásnak az volt az elsődleges célja, hogy mindenki a saját, egyéni műanyag használatát redukálja a lehető leginkább minimálisra, másodlagosan pedig azt is el akarták érni, hogy a vezetőket, vállalatokat is lépésre sarkallják. Ez – bár nyilván sok más tényezőnek is a közreműködésével – mostanra meg is valósult, ugyanis az EU már elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló irányelvet, amelynek tagállami átültetése az idei évre minden EU-s országnak kötelező volt. Ennek értelmében nem találkozhatunk többet az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel és tányérokkal, szívószálakkal és fültisztító pálcikákkal, léggömbök műanyag „szárával” és a polisztirolból készült ételhordók, poharak is kikerülnek a forgalomból. Magyarországon tavaly alkották meg és fogadták el az erről szóló törvényt, azzal a kiegészítéssel, hogy a műanyag zacskókra is korlátozásokat vezetnek be, az idei évtől pedig ezek a célok várhatóan meg is valósulnak.

Források:1,2,3,4,5,6
Képek forrása: 1,2,3

EnglishGermanHungarian