Korábbi cikkeimben már bemutattam, melyek azok a körülmények, amelyek fennállása egy bűncselekmény megvalósulása esetén megakadályozza a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét. Azonban van egy olyan állapot, amelynek beállta sokakban kérdéseket vethet fel ezzel a témával kapcsolatban, és úgy gondolom, jogosan. Mi történik olyankor, amikor valaki alkoholos befolyáltság alatt követi el az adott deliktumot? Ugyanúgy szabják ki rá a bűncselekményre vonatkozó rendes büntetést minden esetben, vagy itt is tapasztalható egyfajta enyhülés a bírói gyakorlatban? Természetesen a kérdésre a válasz egy kicsit összetettebb és mindenképp fontos, hogy tisztázzunk néhány alapfogalmat.
Az alkoholfogyasztás, illetve alkoholfüggőség következményeként elkövetett bűncselekmények száma folyamatosan növekszik, és ahogy azt az emberek jelentős része nagyon is jól tudja, az alkohol, valamint egyéb kábítószerek használata a tudatzavar kisebb vagy nagyobb fokát váltja ki. Mivel az alkohol hatása közismert, ezért annak, aki szeszes italt fogyaszt, számolnia kell azzal, hogy a tudatzavar kialakulása neki felróható.
Az ittasság fajtái
Az ittasságnak alapvetően két fajtáját különböztethetjük meg: a szokványos és a kóros részegséget. A szokványos részegség kialakulása, lefolyása és mértéke függ az elfogyasztott alkohol mennyiségétől, töménységétől, illetve az adott személy tűrőképességétől. Elég elképzelnünk egy buli szituációt, falunapot, nagyobb családi/baráti összejövetelt, ki amit szeretne, hiszen ilyenkor nem igazán vetjük meg az alkoholt. Ahogy megkezdődik az alkoholfogyasztás (akár lassabb, akár gyorsabb ütemben), úgy a kezdeti szakaszban egyfajta érzelmi hullámzás tapasztalható, amit után az izgalmi stádiumban a gátlások feloldása, kezdetleges agresszív cselekedetek követhetnek. Majd eljön az a pont, amikor az ember eggyel többet iszik a kelleténél, és sor kerül az úgynevezett depressziós fázisra, amikor a fogyasztón nyomott érzelmi hangulat lesz úrrá. Végül a szokványos részegség a bénulás tüneteiben „teljesedik ki”. A beszéd zavarodása és rendszertelen mozgások mellett alvást, tudatvesztést, esetleges kómát is okozhat.
A kóros (patológiás) részegség átmeneti pszichotikus (elmebetegségi) állapotnak tekinthető, ebből következően kóros elmeállapotként kell véleményezni. Ez talán első olvasatra drasztikusnak tűnhet, mégis hogy lehet a részegséget egy elmebetegségi állapotnak titulálni? Azonban közelebbről megvizsgálva itt arról van szó, hogy a szokványos részegség esetén felmerülő izgalmi és tudatzavar fázisa kóros részegség esetén nagyon gyorsan bekövetkezik, ezt pedig rendkívül intenzív hallucinációk, emlékezetkiesés, indulatkitörés, elme- és memóriazavar kísérik. Ha pedig nagyon szeretnénk kimeríteni a tudásunk az ittasság fajtáival kapcsolatosan, meg kell említenünk az abortív (patológiás) részegséget, ami a tünetek tekintetében az előző kettő között helyezkedik el. A szokványos részegségre jellemző tudatzavar gyorsabban, illetve kevésbé mélyen áll be, és a patológiás részegségnek is többnyire csupán egyes tünetei állnak be.
Hogyan vélekedik a büntetőjog?
A részegség típusainak megismerése elsősorban amiatt fontos, mert a büntetőtörvénykönyv eltérő módon rendelkezik attól függően, hogy az ittasság mely módjának befolyása alatt követte el valaki az adott deliktumot. A hatályos, tehát alkalmazható büntetőtörvénykönyv különbséget tesz tudatzavar, valamint aközött, ha valaki önhibájából kerül ittas vagy bódult állapotba. A Btk. meghatározza azt is, hogy büntetőjogi szempontból az tekinthető ittas személynek, akinek szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol, valamint 0,25 milligramm/liter levegőalkohol koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital található! Elsőként szakértő vizsgálja meg azt, hogy a cselekmény fennállása idején is fennállt-e az alkoholos befolyáltság, és ha igen, akkor annak melyik formája és milyen mértékben. A szokványos (önhibából eredő) részegséget úgy tekintik, mintha az elkövető teljesen tiszta, józan állapotban, a beszámítási képesség maximális megléte mellett hajtotta volna végre a bűncselekményt (18§). Egy másik fontos kérdés a szándékosság és gondatlanság kérdése. Ha például valaki teljesen részeg állapotban súlyos testi sértés okoz valakinek a kocsmában, akkor nem lehet azonnal megállapítani azt, hogy az elkövető azt szándékosan vagy gondatlanságból tette. Ilyenkor a bírói gyakorlat orvosszakértő segítségével, külső, objektív tények vizsgálata alapján dönt. A gyakorlatban ritkán előforduló patológiás részegségnél a kóros elmeállapot, valamint a Btk. 17§(1) alapján nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni az elkövetőt. Tehát például nem lesz büntethető az, aki patológiás részegség hatására, idült alkoholistaként valósít meg lopást. A harmadik verzió, vagyis az abortív patológiás részegség esetén az elkövetett bűncselekmény büntethető, azonban a bűncselekmény korlátlanul enyhíthető a Btk. 17§(2) alapján.
Ha például valakit ittas vezetésen kapnak, akkor először meg kell állapítani a szervezetében található alkoholszintet. Ha az eléri azt a bűvös 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációt, valamint a 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációt, úgy bűncselekményt követ el, legtöbbször pedig pénzbüntetéssel vagy a járművezetéstől való eltiltással kell számolni (Btk. 55§). Utóbbi 1 hónaptól 10 évig terjedő vagy akár végleges hatályú is lehet. Szabálysértés esetén a szervezetben lévő alkoholmennyiségtől függően pénzbírságot vagy 1 hónaptól 1 évig terjedő időre szóló járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.
Forrás: 1
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
