[metaslider id="9331"]
gyermekpornográfia

Az internet árnyoldala: a gyermekpornográfia

Mint azt mindenki tudja a gyermekpornográfia bűncselekmény, ennek ellenére a gyermekpornográf tartalmak készítése, illetve azzal való kereskedés mégis jövedelmező üzletté vált. Ezt a szervezett bűnözői csoportok is felismerték és próbálják kiaknázni. Módszerük, hogy a Darkneten terjesztik és hirdetik ezeket a tiltott tartalmakat, esetleg külön weboldalakat hoznak létre azért, hogy ezen nyerészkedjenek. Újabbakban már arra is bőven akad példa, hogy a gyermekmolesztálás bűncselekményt elkövetők élőben közvetítik, „streamelik”.

Büntetőjogi meghatározás

A tiltott pornográf felvételekkel való visszaélés 1997 óta szerepel önálló tényállásként a Btk.-ban, a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény alapján büntetni rendelte: a 18. életévét be nem töltött személyről pornográf képi anyag készítését, az azzal való kereskedést és annak forgalomba hozatalát. A gyermekpornográfia büntetőjogi tényállása a következő:

(1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,

c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nemzetközi differenciáltság

A gyermekpornográfia szabályozása nemzetközileg differenciált. Egyes országokban például büntetni rendelik már a „tudatos hozzáférést” is, így azok is felelősségre vonhatók lesznek, akik ezekhez az anyagokhoz online férnek hozzá, letöltés nélkül. Ehhez azonban bizonyítani kell, hogy a személy szándékosan lépett be az adott oldalra, ahol a tiltott anyag elérhető. Bizonyítéknak minősül, ha az adott személy az oldalt ismétlődő jelleggel látogatja, illetve ha fizet érte.

A Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény

Fontos lépés volt a gyermekpornográfia elleni küzdelemben a Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény létrejötte, melyet az Európai Tanács fogadott el 2001. november 23-án Budapesten. Az egyezményt az Európai Tanács öt tagállama ratifikálta (köztük Magyarország is), így az 2004. július 1-én életbe lépett. 2011. október 1-ig az Európa Tanács 31 tagja, valamint az Egyesült Államok is ratifikálta az egyezményt. Az egyezmény védeni kívánja a számítástechnikai rendszerek, hálózatok, adatok hozzáférhetőségének sérthetetlenségét, az ilyen rendszerek titkosságát, illetve biztosítani kívánja a rendszerek, hálózatok, adatok visszaélésszerű használatának megelőzését. Az egyezmény meghatározza azokat a jogköröket, rendelkezéseket, amelyek nemzeti és nemzetközi szinten biztosítják a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő felderítést, nyomozást és üldözést. A gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények szabályozását az egyezmény 9. cikke tartalmazza.

gyermekpornográfia

A pedofília és a gyermekpornográfia kapcsolata

A pedofília egy orvosi jelenség, melyet a pszichiátria mentális betegségnek minősülő parafíliaként tart számon. A definíciós szerint a pedofil egy olyan felnőtt személy, aki a gyermekek iránt érez szexuális vágyat. A büntetőjogban azonban nincs definiálva, hogy mit jelent ez a kifejezés. A pedofília több, a Btk.-ban meghatározott bűncselekménnyel is kapcsolatba hozható, egyike ezeknek a gyermekpornográfia. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések elkövetői között nagy arányban vannak olyanok, akik a szexuális érdeklődésük szempontjából nem tekinthetők pedofilnak. A pedofília látenciája nagyon magas. Kiemelendő, hogy a pedofil bűncselekmények döntő hányada családon belül történik. Köztudott, hogy a szexuális irányultság, a pedofília szabadságvesztés-büntetéssel sem igen változtatható meg, így nagyon nehéz valakit jobb belátásra bírni, visszatartani őt attól, hogy visszaesővé váljon. 

A Covid19 és a gyermekpornográfia

A vírus okozta bezártság által mind a gyermekek, mind a felnőttek drasztikusan több időt töltöttek online, így az online elszenvedhető sérelmek lehetősége is megnőtt. 2020-ban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata szerint kiugróan sok gyermekpornográf tartalmat jelentettek. Az Internet Hotline (IH) az előző évhez képest több mint kétszer annyi, 1765 darab bejelentést kapott 2020-ban, aminek negyven százaléka gyermekpornográfia miatt érkezett. Ehhez képest 2019-ben „csupán” 824 jelzés érkezett. A gyermekpornográf tartalmakról érkezett bejelentések aránya a 2019-es 33 százalékról 40 százalékra emelkedett. De miért is növekedett ez az arány? A potenciális elkövetők feltehetően az online térbe szorultak, így nőtt az esélye a gyermekek online kizsákmányolásának. Azonban a bajba került gyermekeknek kevesebb esély nyílt a segítségkérésre a személyes kapcsolattartás háttérbe szorulása miatt. Fontos megjegyezni, hogy napjainkban már egyre hatékonyabb speciális keresőmotorok léteznek, ilyen például a kanadai Project Arachnid, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő felvételeket kutatja fel.

gyermekpornográfia
A 2020-ban érkezett bejelentések megoszlása

 

 

gyermekpornográfia
A gyermekpornográfia kategóriában érkezett bejelentések aránya az adott évben érkező összes bejelentésszámhoz viszonyítva (2011-2020)

Források: 1, 2

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2004. évi LXXIX. Törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló egyezményének kihirdetéséről

Tóth Mihály – Nagy Zoltán: Magyar büntetőjog – Különös rész, Osiris Kiadó, Budapest, 2014, 146.-150. oldal

Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2, 3

EnglishGermanHungarian