A héten, május első hétfőjén kezdődtek az érettségi vizsgák. Idén, a tavalyi évhez hasonlóan csak írásbeli megmérettetésre került sor. Az érettségire való felkészülésről, a matematika, magyar és történelem érettségiről egy végzős diákot, Pallós Andrást kérdeztem.
A kialakult járványhelyzet miatt az utolsó év legszebb pillanatairól, a szalagavatóról a ballagásról és a szerenádról is le kellett mondanotok. Szervezett a gimnázium alternatív rendezvényeket az online térben, amelyek kereti között elbúcsúztathattátok a középiskolás éveiteket?
Pallós András: Az elmúlt tanév legszomorúbb pillanatai voltak, amikor a szalagavató és a ballagás napján üresen állt az iskolaépület. Több terv is született a pótlásukra, de ezek zöme nem valósult meg és már nem is kerül rájuk sor. A szalagavató helyett tervezett bált nem rendezték meg, ballagás gyanánt egy online osztályfőnöki órát tartottak a végzős osztályoknak. Hozzá kell tennem azonban, hogy amennyiben a körülmények engedik, utóbbit júniusban hagyományos módon tervezik bepótolni az évzáró ünnepség napján.
Az érettségit megelőzően, hónapokon keresztül az online oktatás keretei között tartották meg az óráitokat, írtátok meg a dolgozatokat, az utolsó ismétléseket is egyedül végeztétek el. Adódtak nehézségek az otthoni felkészülés során, és ha igen, hogyan oldottad meg ezeket a problémákat?
Pallós András: Valószínűleg mindenki számára nehéz volt alkalmazkodni az új tanrendhez, de mivel az érettségi vizsgák előtt hónapokkal bevezették, volt időnk megszokni azt. Természetesen nehezebb volt koncentrálni az otthon kényelmében, a monitor előtt, mint az iskolapadban, de úgy gondolom, hogy ha valaki belefektette a tanulásba ugyanazt az energiát, ami normális oktatás mellett is szükséges, az megfelelően fel tudott készülni a vizsgákra. Személy szerint nekem nem volt különösebb nehézségem a felkészüléssel. Mivel a szóbeli vizsgák elmaradnak, magyarból egyedül a különböző szövegalkotási módokat kellett átismételni. Matematikából és történelemből rengeteg korábbi érettségi és egyéb, tanáraink által összeállított feladatsort oldottam meg. Történelemből alkalmaztam még egy módszert: egy emelt szintű könyv segítségével készültem, így biztosabb lehettem benne, hogy birtokomban lesz a megfelelő tudás a középszintű vizsgára. Tanáraink kreatív és magas színvonalú megoldásai a különleges helyzetre szintén nagyban hozzájárultak a sikeres felkészüléshez.
Idén a magyar érettségin a diákoknak Adamikné Jászó Anna “Miért voltak nagyok 1848 szónokai?” című szövege alapján kellett feladatokat megoldaniuk. Az érettségi első része a korábbi évekhez hasonlóan egy érvelő szöveg vagy egy hivatalos levél megírásával záródott. Az ezt követő, 150 perces etapban Mikszáth Kálmán novellájának elemzése vagy Arany János és Tóth Árpád verseinek összehasonlítása közül lehetett választani. Melyik feladatokat választottad és mennyire érezted könnyűnek a feladatsort?
Pallós András: A szövegértés a korábbi évekhez hasonlóan most is könnyen értelmezhető, jól felépített feladat volt, bár az eddigi vizsgáktól eltérően az idei nagyobb hangsúlyt fektetett a nyelvtanra. Ez váratlanul érte a legtöbb vizsgázót, mivel a korábbi feladatsorok alapján való felkészülés után nem erre számítottunk. Az első vizsgarész, mint mindig, most is egy gyakorlati szövegalkotással végződött. Idén a társasjáték és a videójáték népszerűségért folytatott versengéséről olvasva kellett az előbbi előnyei mellett érvelni, vagy egy szakkör indításáért kellett kérvényt benyújtani az iskolaigazgatónak a diákönkormányzat nevében. Én az utóbbit választottam, egyszerűnek tűnt a feladat és annak is bizonyult. A második vizsgarészben én Mikszáth Kálmán Szücs Pali szerencséje című novelláját elemeztem. Ebből a feladattípusból felkészültnek éreztem magam és a szöveg könnyen összeegyeztethető volt a tanórai mintafeladatokkal. Visszatekintve úgy összegezném az idei magyar érettségit, hogy az első vizsgarész a nyelvtani kérdések miatt valamivel nehezebb volt, mint a korábbi feladatsorok, de a második részben diákbarát feladattípusokat adtak, könnyen feldolgozható szövegekkel.
A diákok közül legtöbben a matematika érettségitől tartanak. A keddi nap után az internetet ellepték az érettségizők véleményei, miszerint nagyon nehéz feladatsort kellett idén megoldani. Mennyire tartottál a matek érettségitől? Te is úgy gondolod, hogy nehéz volt?
Pallós András: A matematika érettségivel kapcsolatban nem értek egyet a közvéleménnyel. Szerintem egy kifejezetten szép feladatsort kaptunk, logikusan felépített, a függvénytábla segítségével könnyen megoldható feladatokkal. Az utolsó (18.) feladatot éreztem egyedül nehéznek, ezért ennek értékelését nem kértem. Összességében nem gondolnám, hogy az idei feladatsor nehezebb lett volna az elmúlt évek vizsgáinál.
Mivel magyar-angol két tanítási nyelvű osztályba jártál, történelemből angol nyelvű feladatsorral kellett megküzdened. Mesélnél egy kicsit, hogy milyen feladatok szerepeltek az idei feladatsorban?
Pallós András: Ahogy az megszokott, az idei történelem érettségi is magába foglalta az ókortól napjainkig tartó időszakot. Az első 12 feladat megdöbbentően nehéz volt, hasonlót sem tapasztaltunk a korábbi érettségik megoldása közben. Nehéz volt bármi konkrétumot vagy segítséget találni a feladatmegadásokban és a forrásokban, szinte teljesen saját kútfőből kellett dolgozni. Sok volt a feleletválasztós feladat, ahol a forrásoknál tapasztalt, már korábban említett gondok miatt szinte csak tippeléssel lehetett választani az egymástól alig eltérő lehetőségek közül. Sokan nem vették észre, hogy egy feladatban a válasz szövegét kellett bekarikázni, míg az összes többiben előtte és utána is csak a számát. Kétséges, hogy megadják-e a pontot, ha csak a válasz számát karikázta be a vizsgázó abban az egy feladatban. Ezzel szemben az esszék témája kellemes meglepetés volt. Szokás szerint párban volt egy-egy 1849 előtti és utáni téma, az egyetemes történelemről rövid, míg a magyar történelemről hosszú esszét kellett írni. Az első pár két témája a nagy földrajzi felfedezések európai kereskedelemre kifejtett hatása és a magyarországi holokauszt volt, míg a második párt az első világháborút lezáró békeszerződések és Károly Róbert uralkodása tette ki. Úgy gondolom ezek mindegyike jól ismert téma, a források és az atlasz rengeteg segítséget nyújtottak, így nem volt nehéz egy szakszerű, jól felépített esszét megírni. A legtöbb diák számára valószínűleg a történelem volt a legnagyobb csalódás az idei érettségiben. Míg a legtöbben könnyítést vártak, addig egy, az eddigi éveknél sokkal nehezebb feladatsort állítottak össze, amiért csak az esszék kárpótoltak valamelyest.
Amikor kiderült, hogy idén sem tartják meg a szóbeli érettségiket sokan örömmel fogadták a hírt, hogy nem kell felkészülniük a júniusi vizsgákra, de mások kétségbe estek, ugyanis az írásbelivel nehezebb jó százalékokat elérni. Te melyik csoportba tartoztál?
Pallós András: Vegyes érzelmeim voltak ezzel a döntéssel kapcsolatban. Egyrészt örültem, hogy a tételeket szinte teljesen el lehetett engedni (főként magyarból), másrészt engem is aggasztott, hogy ezzel elszállt az írásbeli utáni javítás lehetősége. Természetesen így is kellett tételeket tanulni, a történelem esszéket csak azok ismeretében lehet megírni. A szóbeli eltörlése tehát csak részben vette le a terhet vállunkról, emiatt összességében úgy gondolom, hogy hasznosabb lett volna megtartani.
Köszönjük Andrásnak, hogy elfogadta felkérésünket és sok szerencsét kívánunk a későbbiekre!
Felhasznált források:1
Kiemelt kép forrása: 1
