A környezetvédelem napjaink egyik lételeme. „A csapból is ez folyik”, ahogy mondani szokták – és valóban, mindenhol belebotlunk, a TV-ben, rádióban, az interneten is rengeteg cikket olvashatunk róla. Bár vannak olyan káros természeti körülmények, környezeti hatások, amelyek elől sajnos már nem menekülhetünk el, hiszen a szennyező múltnak a hozadékai, de talán még nem túl későn sikerült elindulnunk egy olyan úton, ami egy szebb, tisztább jövő felé vezet.
Mára már ez a téma szinte az élet minden területére betette a lábát. Folyamatosan születnek a kampányok, melyek arra ösztönöznek bennünket, hogy minél kevesebbet használjunk el a fogyóeszközökből, erőforrásainkból, és a cégek, vállalatok is igyekeznek megtalálni a környezettudatos megoldásokat akár a világítás, fűtés, akár a termékek előállításának a terén. Rengeteg alternatív megoldással találkozhattunk már, az újrahasznosítható papírból készült csomagolásoktól egészen a napelemes rendszerekig. A multiknak, gyáraknak komoly felelősségük van a környezetkárosítás mérséklésében, ugyanakkor az egyes emberek is sokat tehetnek ezért.
Március 6-án az energiatakarékosság világnapja is ennek a jelenségnek a fontosságára hívja fel a figyelmet. A nagyvállalatok, az államok, a döntéshozók nagy felelőssége nyilvánvaló, ugyanakkor nem szabad csupán tőlük várni a csodát. Bár ezen a területen hajlamosak vagyunk azt hinni, vagy azzal kibújni a plusz teendők alól, hogy „mi úgysem tehetünk semmit”, valójában a háztartások összessége hatalmas energiafogyasztást jelent világviszonylatban, ebből következik, hogy mi is rendkívül sokat segíthetünk az egészséges környezetünk megóvásában, hiszen rengeteg háztartás van, és ahogy a közmondás is tartja: sok kicsi sokra megy.
A megújuló energiaforrások, a Napból, szélből, vízből nyert energia használata egyre gyakoribb, egyre több szabad területen láthatók napelemparkok, a középületek áramellátására is egyre népszerűbb ez a megoldás. De gyakran már a családi házak tetején is találhatunk napelemeket, napkollektorokat. Bár ez egyszer nagyobb beruházást jelent, de mindenképpen érdemes valamelyiket telepíteni, hiszen sokáig működőképesek, és jelentősen csökkenhet a villanyszámlánk tőle. Emellett folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb technológiai vívmányok, a modernebb háztartási gépek, izzók jóval kevesebb energiát fogyasztanak elődjeiknél, és persze ott az elektromos autó is, bár ezek a járművek az áruk miatt még nem sokak számára elérhetőek, de szerencsére egyre gyakrabban láthatunk ilyeneket az utcán. Érdemes abba is belegondolni, hogy bár a rohamos fejlődés következtében folyamatosan dobják piacra az újabb és újabb energiatakarékos eszközöket, nem igazán energiahatékony az sem, ha minden újításkor azonnal rohanunk a boltba, hogy megvegyük a legmodernebb műszaki cikket, ami csak a kezünk ügyébe kerül, hiszen ha valamit azelőtt dobunk ki, hogy az elhasználódna, feleslegesen sok szemetet termelünk. Érdemesebb lehet kihasználni a régi tárgyainkat a végsőkig, majd ha elromlik, természetesen válasszuk a LED égőt a hagyományos sárga fényű helyett, az A+ energiaosztályos mosógépet a B vagy C helyett, és akár, ha rászánjuk magunkat és a pénztárcánk is engedi, egy elektromos vagy hibrid járművet a régi benzines vagy dízel helyett.
Emellett azok számára is lehetséges a spórolás, akik egyszerűen nem feltétlenül tudnak, vagy akarnak a drágább és modernebb kütyükre költeni. Teljesen egyszerű, hétköznapi dolgokkal is lehet kisebb csodákat tenni: bár evidensnek tűnik, de mégis sokan nem tartják be, hogy ne hagyjuk égve a villanyt, ha pár percnél tovább magára hagyunk egy szobát, húzzuk ki a töltőt a konnektorból, ha nincs rajta a telefonunk, vagy hogy ne nyitogassuk állandóan a hűtőt, hanem inkább egyszerre vegyünk ki mindent, ami kell.
Napjaink legfontosabb energiagazdálkodási problémája a nem megújuló energiaforrások rohamos fogyatkozása, amire leginkább a megújuló energiaforrásokra való áttérés tűnik megoldásnak. Ugyanakkor bármilyen energiáról is legyen szó, érdemes spórolni vele: nem csak közösségi, hanem egyéni szinten is megéri odafigyelni arra, hogy mennyit fogyasztunk, hiszen a pénztárcánknak is jócskán kedvezünk vele, illetve bármilyen korszerű technikáról is legyen szó, az energiatermelés mindig is került, és kerülni fog valamibe, és itt nem csak a pénzre kell gondolni.
A március 6-ai energiatakarékossági világnapot Magyarországon 2000 óta tartják meg. Bár a pandémiás időszak alatt erre sajnos kevesebb figyelem jut, de egyéni szinten mindenképp érdemes átgondolni, hogy mit tehetünk még a környezetünkért. A világjárvány beköszönte előtt számos figyelemfelhívó, oktató jellegű programot, kampányt szerveztek ezen a napon az energiatakarékosság fontosságának hangsúlyozása kapcsán, sokszor például kifejezetten gyerekeknek célozva, hogy minél korábban erre legyenek nevelve. A fiatalabb korosztály már mondhatni ebben nőtt fel, számunkra egyre inkább természetes az, hogy bármit is teszünk, mindig ott van egy vészvillogó, hogy bizony oda kell figyelni a környezetünkre. Természetesen az idősebb korosztályból is sokan fogékonyak erre, ugyanakkor nem hibáztathatjuk azt, aki kevésbé van tisztában ennek a jelentőségével, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt össztársadalmi szinten sem igazán foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ezért is érdemes ezen a világnapon felhívni a figyelmét minél több embernek, hiszen sohasem késő vagy hiábavaló elkezdeni.
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
