Természetes emberi tulajdonság, hogy mindenki mást szeret vagy éppen mást gyűlöl. Noha a gyűlölet is az emberi magatartások körébe tartozik, és persze mindenki életében vannak olyan szereplők vagy mozzanatok, amelyeket nem szeret, fontos, hogy vagy ne tudassuk a világgal, vagy ha tudatjuk is akkor próbáljunk emberségesek maradni, hiszen nem tudhatjuk, hogy egyes szavainkkal vagy mondatainkkal kinek a lelki világába tiprunk bele.
Mi is pontosan a cancel culture?
A cancel culture – magyarul eltörléskultúra – mondhatni kiközösítést rejt maga mögött a közösségi médiában. Ilyenkor azért közösítenek ki embereket az online térben, mert valamilyen túlzottan bántó bejegyzést vagy kommentet posztolt. Kifejezhetjük úgy is magunkat, hogy ezzel is próbálnak harcolni a szóbeli bántalmazás ellen. Persze mindenki azt, amit szeret, elhalmozza dicsérettel, legyen szó bármiről, amit meg gyűlöl, azt próbálja a földbe tiporni. Mint említettem mindenkinek más tetszik és mindenki mást szeret, azonban vigyáznunk és figyelnünk kellene, hogy az általunk kevésbé kedvelt dolgokat, ha „le is húzzuk”, kevésbé bántóan tegyük. Leginkább a celebek vannak kitéve rosszakaratú embereknek, hiszen az ő életük szinte nyitott könyv mások számára, éppen ezért találkoztam már olyan esettel akár az Instagramon, akár Twitteren vagy Facebookon, hogy ha egy közszereplő megosztott valamit, akkor esélyt sem adott a bántó szavak megjelenésének, hiszen előre letiltotta a komment szekciót. Hibáztathatunk ezért bárkit is? Nem. Sajnos néhányan tényleg nem gondolnak bele, hogyan viselkednek másokkal, miket mondanak nekik. Számukra lehet vicces és büszkék magukra, hogy „na most jól megmondtam neki”, de sokszor nem gondolnak bele, hogy azzal, amit írtak vagy mondtak másnak hatalmas fájdalmat okoztak lelkileg, amely csak olyan súlyos tud lenni, mint egy fizikai sérelem.
A cancel culture kritikája
A mozgalom – noha jó célt szolgál – kapott kritikát is, ami abban áll, hogy az emberek meg sem próbálnak kiállni magukért, nem szállnak vitába, nem érvelnek a sértő kommentek ellen, hanem egyből kitörlik azt a médiából. Persze ezzel is egyet lehet érteni, mert fontos, hogy meg tudjuk magunkat védeni egyes helyzetekben, de a cancel culture nem az érvekre építkezik, hanem az érzelmekre és az érzékenységre. Véleményem szerint, amíg egy egészséges vitáról és érvelésről van szó, addig teljesen oké, ha „beleállunk” egy veszekedésbe, de régen rossz, ha az ilyenek abba mennek át, hogy ki tudja jobban megsérteni a másikat.
A cancel culture híres áldozatai
Mindenkinek van saját véleménye és mindenki bonyolódik vitába más emberekkel, de szerintem kijelenthetjük, hogy ha ismert személyről van szó ilyen téren, azoknak az embereknek nehezebb dolguk van. Ha társadalom számára egy közszereplő olyan dolgot csinál vagy mond, ami a többségnek nem tetszik, elkezdik bántani és sértegetni, s arra kezdenek el törekedni, hogy ne csak az online térben „hallgattassák el”, hanem, hogy a valóságban is ellehetetlenítsék az adott illetőt a karrierjétől.
Az egyik ilyen eset 2016-ban történt, amikor is Taylor Swift nyilvánosan összeszólalkozott Kim Kardashiannal és Kanye Westtel. Az emberek többsége a Kardashian-West páros mellé állt, Swiftet pedig azzal vádolták, hogy mindenkinek hazudott. Ez a kis szikra elég volt ahhoz, hogy lángra lobbantsa az internet népét és sorra jöttek a kommentek, posztok, amelyben bántják és zaklatják az énekesnőt. Noha a kommentelők és posztolók próbálták Taylort ellehetetleníteni fellépéseitől és elérni, hogy ne vegyenek jegyeket a koncertjeire, nem jött össze, hiszen ez az egész viszonylag hamar lecsengett, az énekesnő karrierje meg azóta is csak szárnyal, még mindig ő az egyik legjobban kereső előadó a sztárvilágban.
A másik botrány főszereplője nem más, mint a híres író, J.K. Rowling, aki egy Twitter posztja miatt került a reflektorfénybe. A poszt hatására sokan elálltak az írónő mellől, köztük volt sok Harry Potter rajongó, Harry Potter filmben szereplő színész és egyéb más hírességek is. Persze ennek hatására is megjelentek a negatív kommentek és posztok, sokan azt akarták, hogy égessék el az írónő összes könyvét, vonják ki a forgalomból az alkotásait, és persze akadtak olyan jóakarók is, akik magát Rowlingot kezdték el fenyegetni. Nos az online térben írt „jókívánságok” ebben az esetben sem érték el céljukat, mert a statisztikák szerint a Harry Potter könyvek eladásának számai csak nőttek ezután a botrány után.
Véleményem szerint szomorú, hogy szükség van néhány helyzetben az emberek elnémítására. Eléggé utópisztikus lenne azt gondolni, hogy a világ konfliktus nélkül is létezhetne, mert érdek és vélemény ellentétek mindig is voltak, vannak és lesznek, azonban úgy gondolom, hogy az utálkozás és a verbális bántalmazás helyett egészséges vitákat kellene folytatniuk az embereknek, s talán így elkerülhető lenne az, hogy olyan módszereket vessünk be, mint a cancel culture.
Képek forrása: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Kondora Petra vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója. Már egészen kiskorom óta nagyon szerettem, és szeretek olvasni, az irodalom mindig is a kedvenc tantárgyaim közé tartozott. Az írás terén eddig komolyabb közegben sose próbáltam ki magam, mindig csak a fiókom olvasta a papírra vetett gondolataimat. Az, hogy bekerültem a Media Iurisba nem csak annyit adott nekem, hogy belevethetem magam az újságírás kalandjaiba, hanem azt is, hogy egy ilyen összetartó, csoda csapathoz tartozhatok.
