Valószínűleg a legtöbb jogkövető embernek eszébe sem jut azon emberek helyzete, akik valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt – vagy sok esetben ártatlanul – a szabadságvesztés büntetés letöltésére kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben élnek rövidebb vagy hosszabb ideig. Az elítélt embereket szintén megilletik az alapvető jogok, és embertársaikhoz hasonlóan nekik is megvan a lehetőségük arra, hogy az alapvető jogaiknak nem megfelelő helyzetekben felszólaljanak. Erre tökéletes példa lehet a börtönzsúfoltság, azaz az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények okán indított kártalanítási eljárás, amelyből sajnos rengeteg akadt az elmúlt évek adatai alapján.
A börtönzsúfoltság megoldására már évtizedek óta törekszik a magyar igazságszolgáltatási rendszer. De valójában mit is jelent a börtönzsúfoltság? A zsúfoltság kifejezés nem a férőhelyek számával, hanem az elhelyezés módjával van összefüggésben. A büntetés-végrehajtási intézetekben kialakuló zsúfoltság megnehezíti, sőt sok esetben ellehetetleníti a biztonságos és eredményes büntetés végrehajtást, amely azért jelent hatalmas problémát, mert ez a büntetés funkciójának érvényesülését akadályozza.
Annak meghatározásáért, hogy milyen feltételek mellett és körülmények között helyezhetők el az elítéltek, főként nemzeti jogszabályok felelősek, azonban léteznek nemzetközi ajánlások is. Mivel a szabadságvesztés büntetés a második leggyakoribb szankciótípus, rendkívül fontos a bv-intézetek szabályozása. Nézzük meg egy ábrán, hogy pontosan hogyan is szabályozza a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet az egy elítéltre számított zárka/lakóhelyiség minimális életterét:
Kártalanítási eljárás
Az előírtaknak nem megfelelően biztosított élettér és még számos körülmény miatt van lehetőség kártalanítási eljárás megindítására. Ilyen további körülmények a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmények, mint az illemhelyiség elkülönítésének hiánya, illetve a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés.
A kártalanítási eljárás megindítására alapvetően az elítélt vagy más jogcímen fogvatartott és védője jogosult. Az eljárás lebonyolításáért a büntetés-végrehajtási bíró felelős. Fontos megjegyezni, hogy a kártalanítás minden egyes olyan nap után jár, amelyet az elítélt az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött, annak egy napra jutó összege 1200-1600 forint közé esik. A megítélt összeg kifizetésére a magyar állam köteles, és annak biztosítása, hogy a kártalanítási összeg kifizetése teljesítésre kerüljön, az igazságügyi miniszter kötelezettsége. Lehetőség van a kártalanítási eljárásból származó összeget kielégítésre fordítani (pl. polgári jogi igény), persze a törvényben meghatározott feltételekkel. Bár az adott jogcímen nincs helye további kártérítésnek vagy sérelemdíjnak, de a kérelmező jogosult az ezt meghaladó igényét bíróság előtt érvényesíteni.
Szemléltetésképp: az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárások száma 2018-ban megközelítőleg 11 ezer, 2019-ben pedig 14 ezer volt.
A jó hír viszont az, hogy valószínűleg drasztikusan csökkenni fog a megindított eljárások száma az elmúlt években történt nagyívű fejlesztéseknek köszönhetően.
Fejlesztések a börtönzsúfoltság leküzdése érdekében
A régóta fennálló probléma megoldásáért zajló folyamatban az igazi áttörést a 2020-as év hozta, amikor hosszú idő után először esett 100% alá a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett elítéltek számára vonatkozó telítettségi mutató, amely 2013-ban még 146% volt. 2019-ben új büntetés-végrehajtási intézetet adtak át Kiskunhalason, majd a 2020-as évben további 10 börtönt bővítettek, ezáltal rengeteg férőhellyel bővültek az intézetek. Fontos a férőhelybővítés mellett azt is megjegyezni, hogy egyúttal biztonságtechnikai modernizálás is végbement, így több ezer új beltéri és kültéri kamera, több száz kézi fémkereső, több tucat kapukeretes fémkereső, csomagvizsgáló berendezés, illetve speciális jelzőberendezés biztosítja a fegyintézetek rendjét. Ez szintén fontos intézkedésnek bizonyul az elítéltek biztonsága és alapvető jogaik védelme érdekében.
Akit érdekel, hogy az említett fejlesztéseken kívül milyen hasznos bővítések mentek végbe a börtönviszonyok javítása érdekében, annak ajánlom a következő összefoglaló cikket!
Sziasztok! Tóth Melitta Noémi vagyok, a PTE ÁJK negyedéves jogász szakos hallgatója, és a MediaIuris csapatának egyik szerkesztője. Szeretem a változatosságot, többek között érdekel a gasztronómia, a kriminológia és a sport világa is, így ezekben a témákban biztosan találhattok majd általam írt cikkeket.
