A magyar kriminalisztika történetének egyik leghíresebb emberrablását 1991. június 27-én hajtották végre, amikor a 17 éves Farkas Helga piros Mazdája Szeged és Orosháza között járt. A szemtanúk szerint a Mazdát előzőleg egy magyar rendszámú, fehér autó követte lekapcsolt fényszórókkal. Helga eltűnését napjainkig mítoszok és rejtélyek lengik körül, a szülők akkoriban még egy mentalista segítségét is igénybe vették.
A háttér
A magyarországi büntetőjog ekkor még nem ismerte az emberrablás tényállását, így a nyomozás körülményei is lassították a procedúrát. Ahhoz, hogy megértsük mi is történt 1991. június 27-én, meg kell ismernünk az ügy egyik kulcsfiguráját: az eltűnt Helga édesapját.
A játékgépeket tömegesen különböző presszók, kocsmák vagy éttermek számára felárért kiajánló Farkas szinte heti rendszerességgel milliókra tett szert. A korabeli médiában tehetős vállalkozóként beállított férfi valójában a késő Kádár-korszak éjszakai életében és alvilági relációiban egyaránt ismert személy volt.
Lányának, Farkas Helgának az iskolai véleményezése alapján tudható, hogy az orosházi Vörösmarty Általános Iskolából fegyelmezési problémák miatt eltanácsolták. A szegedi Ságvári Endre Gimnáziumba érkezve sem tudott igazán beilleszkedni. Kedvenc gépkocsija, a tűzpiros, nyitott tetejű Mazda a felnőtté válása kapujába érve édesapja ajándéka volt. Az eltűnését követően a körözést az alábbi személyleírással adták ki: „170 centi magas, vékony testalkatú, kimondottan csinos. Haja fekete színű, rövidre nyírt. Ruházata: sötétkék rövid ujjú, hátul mélyen kivágott pamut blúz. Dekoltázsa elől félkörívben válltól vállig ér, a dekoltázs alatt körülbelül 10 centiméter széles, anyagában és színében megegyező csipkemintázat látható. Farkas Helga világoskék és koptatott, szűk farmershortot viselt az eltűnése időpontjában, lábbelije telitalpú, pántos szandál, amely a lábától a sarok felé a talprészben szélesedik. Sarka 6 cm magas, zöld, kék, valamint lila árnyalatok találhatók rajta”.
500 német márka Helga életéért cserébe
A szemtanúk szerint a Mazdát előzőleg egy magyar rendszámú, fehér autó követte lekapcsolt fényszórókkal. Utóbbi gépjárműben a vallomások szerint három vagy több ember ült. Farkas Helga nem érkezett meg a várt időben Szegedre, az édesanyjához, aki balesetet sejtve autójával végigjárta az útvonalat, majd értesítette a rendőröket. Éjfél körül zsarolók hívták föl Farkas Imrét, Helga édesapját, aki vendéglátásból és nyerőgép-üzemeltetésből élve vált a környék tehetős vállalkozójává. A telefonáló férfi, elváltoztatott hangon, 500 ezer német márkát – akkori árfolyamon 21 millió forintot – követelt a lány szabadon bocsátásáért cserébe. A zsaroló összesen 14 alkalommal hívta a családot, de június 30-án – miközben a váltságdíj átadásáról tárgyaltak – megszakadt vele a kapcsolat. Helga sportkocsiját később az algyői Tisza-hídnál találták meg a rendőrök. Mivel Helga édesapja, Farkas Imre Orosházán ismert személy volt: több vendéglőt is működtetett, a fővárosban is voltak éttermei, emiatt szemelhették ki a lányt az emberrablók. Apja később újság- és tévéhirdetésekben is üzent a zsarolóknak, még a Danubius Rádióban is közöltek tőle egy hangfelvételt, de a rablók nem jelentkeztek.
Az elkövetők
A rendőrök csak évekkel később azonosították az elkövetőket, Csapó Józsefet és Juhász Benedeket, akik közül az előbbi személyesen is ismerte Farkas Helgát. Az ügy koronatanúja – Juhász Benedek özvegye – a férje temetése után, 1995-ben mindent elmondott arról, amit Farkas Helga elrablásáról tudott, így sikerült a nyomukra akadni.
A nyomozók végül arra a következtetésre jutottak, hogy a szegedi diáklányt elrablói egy bérelt orosházi garázs szerelőaknájába zárhatták, ahol néhány nap múlva Csapó leütötte, majd zsákot húzott a fejére, és egy zsineggel megfojtotta. A holttestet Juhász segítségével Gádoros közelében egy erdőbe vitte, ahol gázolajjal leöntötték és elégették. Erre vonatkozóan azonban csak közvetett bizonyítékokat sikerült találni, így Csapó Józsefet sem emiatt ítélték el.
Csapó Józsefet közvetett bizonyítékok alapján, több bűncselekmény elkövetése miatt – részben Farkas Helga „személyi szabadságának társtettességben való megsértéséért” – jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélte 2000-ben a Legfelsőbb Bíróság. Azzal is megvádolták, hogy 1991-ben ő végzett Juhász Benedekkel – mivel attól tartott, hogy társa vádalkut köt, és elárulja őt.
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
