A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának két hallgatója, D. Horváth Vanessza és Pinczés Ákos kitűnő helyezést ért el a Mediátor kategóriában, illetve Dr. Gáspár Zsolt és dr. Szívós Alexander PhD hallgatók csapat kategóriában az ellenérdekű felek képviselőjeként 3. helyezést értek el. Gratulálunk Nekik. Vanesszának az első, Ákosnak pedig a második helyet sikerült megszereznie. Továbbiakban a velük készült interjút olvashatjátok.
Interjú:
Miről szól az alternatív vitarendezés?
Pinczés Ákos: Az alternatív vitarendezés egy olyan speciális konfliktus kezelési módszer, amelynek keretében a felek a közöttük fennálló érdekellentéteket igyekeznek békés úton megoldani, ezáltal elkerülve a peres eljárást, amivel rengeteg időt, pénzt és energiát tudnak megtakarítani. A mediáció az alternatív vitarendezési eljárások egyike. Célja, hogy a felek vitás kérdéseikben konszenzusra jussanak, egy semleges, harmadik személy (a mediátor ) segítségévél, aki külső, pártatlan közvetítőként segíti a szembenálló feleket abban, hogy vitás ügyeiket, konfliktusaikat békés úton próbálják rendezni, ennek során pedig mindkettőjük számára elfogadható, tartós megállapodás szülessen. A mediátor az ülés során a résztvevők helyett soha nem hoz döntéseket és tanácsokat sem adhat. Hanem segíti őket olyan helyzetbe kerülni, ahol a felek maguk hozhatják meg a megállapodáshoz vezető döntéseket. Mediációra leginkább akkor érdemes sort keríteni, amikor a vitás felek már nem hajlandók, vagy nem képesek közvetlen kommunikáció útján megállapodni, készek azonban egy külső közvetítő segítségével kísérletet tenni a probléma megoldására. Tehát olyan esetekben célszerű ezt az eljárást választani, amikor a felek között a destrukció még nincs jelen. Sikeres eljárás magával hordoz egyfajta edukatív, nevelő, tanító hatást, amellyel a felek igyekeznek elejét venni azoknak a jövőbeli problémáknak, amelyek akár egy újabb konfliktust eredményeznének kettejük között.
Miben különbözik a Mediátor kategória a többitől?
Horváth Vanessza: A legfontosabb különbség véleményem szerint abban áll, hogy míg a csapatoknak valamelyik vitás fél nevében kellett eljárniuk, az általuk képviselt fél érdekeit kellett nézniük, a mediátor semleges, pártatlan szereplőként van jelen, akinek az a feladata, hogy közelebb hozza egymáshoz a felek álláspontját, felügyelje a megállapodás kidolgozásának folyamatát. Fontos megtalálni az arany középutat, hiszen a mediátornak azon kell lennie, hogy a megállapodás irányába “terelje“ a feleket, konkrét javaslatokat azonban nem fogalmazhat meg.
Azáltal, hogy online térben zajlott minden, ez könnyítette vagy nehezebbé tette a felkészülést, illetve a versenyt?
Horváth Vanessza: Az online versenyzés számomra nehezebbnek bizonyult, de én az élet minden területén inkább a személyes, mintsem az online kommunikációt részesítem előnyben. A mediációs technikákat most virtuálisan kellett alkalmazni, anélkül, hogy támaszkodhattam volna a felek nonverbális kommunikációjára. Az egész napos verseny pedig folyamatos koncentrációt igényelt, ami egyedül, számítógép előtt ülve nem a legkellemesebb. De nagyon örülök, hogy a verseny a vírushelyzet ellenére is megrendezésre került, hatalmas élmény volt! Azáltal pedig, hogy a végső döntőt a szervezők nyilvánossá tették, dr. Herke-Fábos Kata tanárnő is meg tudta nézni a megmérettetést, ami sokat jelentett számomra.
Az itt szerzett tapasztalatokat a későbbiek során hogyan, milyen formában tudod hasznosítani?
Pinczés Ákos: Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a mediációs eljárás fortélyait az ország egyik legnagyobb tudású bírájától, dr. Lemle Mártától sajátíthattam el, amely tudás és a versenyen szerzett tapasztalatok véleményem szerint a későbbiekben nagy hasznomra lesznek, hiszen az egyetem elvégzése után leginkább ügyvédként tudom elképzelni magam, amely szakmában a mediációs képességre igenis szükség van, ugyanis bármikor lehet két ügyfelem között gazdasági érdekellentét. Ilyen esetekben nagyon nehéz döntés lenne bármelyik fél pártjára is állni és képviselni Őt egy esetleges perben, sokkal kifizetődőbb a probléma békés úton való megoldása, amellyel talán még a felek jövőbeli együttműködését is meg fogom tudni menteni. De családok esetében is állhat fenn hasonló szituáció, ahol már nem csak gazdasági, hanem személyes érdekek, érzelmek is jelen vannak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a peres eljárás volna legszerencsésebb, legjobb megoldás.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm az interjút Vanesszának és Ákosnak, további sok sikert kívánok nekik!
Sziasztok! Berki Vivien vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az írás, a Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy ezt a képességemet fejlesszem, valamint, hogy másokkal is megosszam írásaimat. Érdeklődési köröm igen tág, így valószínűleg nagyon különböző témájú cikkeket fogtok olvasni tőlem.
