Ha egy jogvitáról beszélünk a legtöbb embernek a pereskedés az első ami eszébe jut, mint lehetséges vitarendezési mód. Fontos azonban kiemelni, hogy számos más alternatíva is rendelkezésre áll a felek számára. Cikkemben az angolszász kultúrában jelen levő alternatív vitarendezési módokat mutatom be.
Vitarendezési módok:
Az angolszász kultúrában a vitarendezés öt módja ismert, ezek a
- tárgyalás (negotiation),
- a közvetítői eljárás (mediation),
- a békéltetés (conciliation),
- a választottbírósági eljárás (arbitration),
- valamint a pereskedés (litigation).
Egyeztető tárgyalás:
Egyeztető tárgyalás esetén a felek egyezség elérésére törekednek. Annak érdekében, hogy egy, a mindkét fél számára elfogadható megállapodás szülessen a felek az együttes döntéshozatal eszközével élnek. Az egyeztető tárgyalás egy olyan típusú kommunikáció, melynek célja a másik fél meggyőzése. A felek közvetlenül egymással vitatják meg a lehetséges eredményeket, javaslatokat, kéréseket, követeléseket cserélnek egymással, érvelnek saját álláspontjuk mellett, valamint a másik fél véleménye ellen. A felek között egy kölcsönös függőségi viszony áll fenn, mivel egymás nélkül nem képesek a saját érdekeiket érvényesíteni. A tárgyalás akkor képes eredményre vezetni, ha a felek nem ragaszkodnak mereven saját eredeti álláspontjukhoz, hanem nyitottak a kompromisszumokra. Ennél a vitarendezési eljárásnál fontos, hogy a fél képes legyen a konfliktus kiváltó okainak a felismerésére, az effektív kommunikációra, valamint arra, hogy az adott vitát különböző szempontokból tudja megközelíteni. A feleknek a tárgyaláson a szubjektivitásukat kell csökkenteniük annak érdekében, hogy vitájukat eredményesen rendezni tudják.
Mediáció, közvetítői eljárás:
Közvetítői eljárás során a felek egy mediátor segítségével rendezik vitás ügyeiket. Ennél az eljárási típusnál a felek szabadon meghatározhatják a folyamat hosszát, illetve azokat az ügyeket, amelyeket meg szeretnének vitatni. A mediáció mindennapi viták megoldására szolgál (ide tartoznak például a családi, valamint üzleti ügyek, a zaklatás, az adósság stb.). A közvetítői eljárás a családi ügyek megoldásánál lehet a leghasznosabb, hiszen a mediáció javítja az esélyeit egy hosszútávú együttműködésnek a szülők vagy párok között.
A mediáció folyamata a következőképpen zajlik:
Első lépésként az egyik fél felveszi a kapcsolatot a mediátorral. Ezt követően a mediátor kapcsolatba lép a másik féllel. Abban az esetben, ha mindkét fél beleegyezett a mediációba, akkor a mediátor időpontot egyeztet a felekkel. A vitás felek először a mediátorral külön-külön találkoznak, majd a felek együtt is találkoznak vele. A folyamat végén a mediátor közreműködésével egy megállapodás születik a felek között, fontos azonban kiemelni, hogy ez a megállapodás nem rendelkezik jogi kötőerővel.
Békéltetés:
A békéltetés egy olyan eljárás, amelyben a vitában részt vevő felek a Törvényszék tagjának közreműködésével, a Törvényszék tisztviselője vagy a Törvényszék által kijelölt más személy (a békéltető) segítségével megvitatják a kérdéseket, kidolgozzák a lehetőségeket, és törekednek arra, hogy megállapodás szülessen.
A békéltetőnek nincs meghatározó szerepe a vita tartalmát vagy annak megoldásának eredményét illetően, de tanácsot adhat vagy meghatározhatja a vitarendezés folyamatát. A békéltető tanácsot ad az ügykezelési folyamatokkal kapcsolatban, véleményt nyilvánít a felek közötti ténybeli vagy jogi vitás kérdésekben, illetve tanácsot ad a költségvonzatokkal és egyéb nem jogi következményekkel kapcsolatban is.
Az eljárás folyamata:
Az első lépés a békéltető felkeresése: ha a felek között vita áll fenn, mindkettőjük beleegyezésével döntőbíróhoz/békéltetőhöz fordulhatnak a vita megoldása érdekében. Ezt követi a közös ülésezés, mely során a felek a békéltető közreműködésével megvitatják az ügyet. A békéltető bizonyítékokat, dokumentumokat kérhet a felektől, illetve segíti a feleket a félreértések orvoslásában. A békéltető célja az, hogy mindkét fél által elfogadható megoldás születhessen. Miután a felek megállapodtak, a békéltető meghatározza az egyezség feltételeit, amely a felek jóváhagyása után aláírásra kerül. Ez a megállapodás kötelező erővel rendelkezik.
Választottbírósági eljárás:
Ez egy olyan folyamat, ahol a felek egy harmadik személyhez, a választott bíróhoz utalják az ügyüket. A választott bíró döntése jogilag köti mindkét felet. A pereskedéshez hasonlóan ez az eljárás is tartalmaz ítélkezést. Amennyiben az ügy/vita egyértelmű, akkor a feleknek nem kell személyesen megjelenni, elég ha a megfelelő dokumentumokat benyújtják a választott bírónak. A választott bírósági eljárást gyakorta alkalmazzák többek között kereskedelmi, fogyasztói, illetve foglalkoztatási vitákban. Előnyei a pereskedéssel szemben, hogy az eljárás költséghatékonyabb, rugalmasabb, rövidebb időt vesz igénybe, az eljárás nem nyilvános, illetve az eljárás nyelve megválasztható.
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
