[metaslider id="9331"]
dr

Állatvédelmi kurzust indít Karunk – interjú Prof Dr Nochta Tiborral és Lénárdné Dr Maletics Borbálával

Sokunk életében rendkívüli szerepet játszanak az állatok. Vannak akik barátot, és vannak, akik segítőt látnak bennük. Számtalan kertet őriznek kutyák, és megannyi embertársunk életét teszi szebbé egy macska, papagáj, vagy bármilyen egyéb házi kedvenc. Függetlenül a tartás céljától azonban könnyen olyan helyzetben találhatjuk magunkat, hogy az állattartást jogi oldalról is meg kell vizsgálnunk. Akár a kutya által okozott kárról, akár egy ártatlan teremtés megkínzásáról van szó, egyre bőségesebb, több jogágat felölelő joganyaggal találhatjuk szembe magunkat, amelyekkel véleményem szerint nem árt tisztában lennie a felnövekvő jogász nemzedékeknek. E területen, az országban elsőként, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke indított képzést, az Állatorvostudományi Egyetemmel karöltve. Erről kérdeztem Prof. Dr. Nochta Tibort, a Polgári Jogi Tanszék vezetőjét, valamint Lénárdné Dr. Maletics Borbálát, a tanszék oktatóját.

 

Kérem, meséljenek arról, hogy hogyan vetődött fel a képzésnek a gondolata, hogy jött létre a kapcsolat a PTE ÁJK és az Állatorvostudományi Egyetem között?

drProf. Dr. Nochta Tibor: Alapvetően ez a Tanárnő érdeme, hiszen ő vette észre ezt a kurzust az Állatorvostudományi Egyetemen. Egykori hallgatómként jól tudtam róla, hogy igen közel állnak hozzá az állatok, például két fiam előtt is jó példával járt az állatok szeretete terén. Így mikor megkeresett azzal, hogy volna lehetőség egy olyan témával foglalkozni a tanszéken, amely nem csak a polgári joggal kapcsolatos, rögtön igent mondtam, részben a múlt miatt, részben pedig azért, mert én is rendkívül közelinek érzem az élővilágot, környezetünket magamhoz. Tanszékvezetőként úgy gondoltam, hogy meg kell ragadni ezt a lehetőséget és csatlakozni, amennyiben lehetséges. Így megkértem a Tanárnőt, hogy kezdje el ezt megszervezni. Úgy gondolom, hogy ez mindkettőnk részéről egy jó döntés volt. Felvettük a kapcsolatot az Állatorvostudományi Egyetemmel, akik jártak is nálunk, megállapodtunk, hogy közös munkát is fogunk végezni, ami szerintem nagyszerű dolog, kiváltképp hogy egy jogi és egy állatorvostudományi egyetem tud közös kutatásokat folytani, oktatást végezni. Bízom benne, hogy együttműködésünk hűen fogja tükrözni az Universitas szellemiségét.

drLénárdné Dr. Maletics Borbála: A kurzus megindításával kapcsolatban annyit szeretnék még kiemelni, hogy 2021 januárjában, a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen megalakult az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ. Már viszonylag korán, 2021 nyarán felvettük a kapcsolatot a központ vezetőjével, Dr. Vetter Szilviával, aki nagyon pozitívan állt az együttműködés lehetőségéhez, és már az őszi szemeszter során ellátogatott hozzánk. Abban állapodtunk meg, hogy közös kurzust indítunk itt a Polgári Jogi Tanszéken. 

 

 

 

Milyen órákra, ismeretekre számíthat az, aki felveszi tavasszal a tárgyat?

Lénárdné Dr. Maletics Borbála: A kurzus anyaga egy sok jogterületet érintő, komplex téma, így segítségünkre lesznek az Állatorvostudományi Egyetem szakemberei, ami úgy gondolom, hogy valóban kuriózum. A központ vezetője is fog majd itt órát tartani, mellette állatorvos, illetve patológus kollégái is segítségünkre lesznek, elsősorban a büntetőjogi vonatkozású előadásokon, ahol a hallgatók egy állatorvos szemüvegén keresztül láthatják majd az állatkínzás bűncselekményét. Szerintem ez is mindenképpen érdekes lehet a joghallgatók számára. A kurzus tematikája sok témát ölel fel, lesz szó például az állattartók kárfelelősségéről, az állatok jogi státuszáról, de nyilvánvalóan foglalkozni fogunk az állatok védelméről szóló törvény rendelkezéseiről, kitekintünk az állatvédelem nemzetközi vizeire. Meg fogjuk vizsgálni, hogy mikben lehetne még tovább fejlődni, vagy hogy melyek azok a pontok, melyekben a hazai szabályozás jeleskedik. Érdekességként pedig szó fog esni az állatkertekről, cirkuszról, állatkereskedelemről is. Mivel ezek a témák gyakorta kerülnek elő a mindennapi beszélgetésekben, szeretnénk, ha a joghallgatók elsajátítanák az ezek mögött álló jogi hátteret. 

 

Kiknek ajánlaná a kurzus felvételét?

Lénárdné Dr. Maletics Borbála: Igazából bárki számára, de az állatbarát hallgatók számára lehet talán a legérdekesebb a kurzus. Mivel azonban a téma rendkívül aktuális, és a jogszabályokon kívül gyakorlati szempontból is meg fogjuk vizsgálni a felmerülő kérdéseket, mindenki számára hasznos és érdekes lehet.

 

Önök szerint miért fontos az, hogy egy joghallgató, leendő jurista tisztában legyen az állatokkal kapcsolatos szabályokkal?

Prof. Dr. Nochta Tibor: Az életünk szerves részét képezik az állatok, nem tudnám elképzelni társadalmunkat nélkülük. Az élet egy sokkal szélesebben értelmezhető jelenség, mint önmagában az emberi élet. Az emberi életnek bizony feltétele az is, hogy legyen társunk, és sok embertársunknak az állatok jelentik ezt a társat. Következésképpen a jog, és a jogászi szakma, ami egy nyitottságot feltételez, nemcsak az emberek, hanem a természetes és mesterséges környezetünk irányába is hat. Ahogy az orvostudomány az egészségünk fenntartásában játszik fontos szerepet, ugyanúgy teszi ezt a jogtudomány a lelki, érzelmi életünkben. Ebbe illeszthető bele az, hogy a jognak és egy jogásznak feladata van abban, hogy az élővilág tiszteletét megtanulják az emberek, adott esetben szankciókon keresztül. Véleményem szerint az emberek feladatul kapták azt, hogy még a jog eszközével is biztosítsuk az életnek azt a részét, ami az állatokhoz kapcsolódik. Nem uralkodnunk kell az állatokon, hanem úgy kell rájuk tekintenünk, mint az életünk részeire. Szokták mondani, hogy a „jog a felnőtt ember apapótléka”. Ilyen értelemben természetes az, hogy egy jogásznak az állatvilággal kapcsolatos dolgok ugyanúgy immanens jogtudatot feltételez a jogász számára, mint bármi más. Emellett fontosnak tartom a téma nemzetközi vetületeit, hiszen ma már nehéz lenne a nemzetközi jogot ilyen dolgok nélkül elképzelni. Számos olyan aspektusa van, a magánjogtól kezdve a közjogon át, ami a jövőben specializált szakembereket igényel majd. Még annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy nagyon üdvözöljük a Kar vezetésének, és személyesen Dékán Úrnak a hozzáállását ehhez a kurzushoz és a kapcsolat felvételéhez az Állatorvostudományi Egyetemmel. Jól tükrözi a pécsi jogi kart, hogy a kezdeményezésre Dékán Úr rögtön úgy reagált, hogy csinálni kell ezt a kezdeményezést.

Lénárdné Dr. Maletics Borbála: Én a szakdolgozatomat is ebből a témából írtam ide s tova 12 évvel ezelőtt. Azóta megfigyelhető, hogy az állatvédelmi szabályozás egyre részletesebb, egyre szigorúbb. Gyakorta módosulnak a szabályai, folyamatosan fejlődik, mind hazai, mind nemzetközi tekintetben, így mindenképpen fontosnak tartom, hogy a joghallgatók tisztában legyenek a téma aktualitásaival.

 

A közös oktatásszervezésen kívül várhatóak közös kutatások az Állatorvostudományi Egyettemel a jövőben? 

Prof. Dr. Nochta Tibor: Mindenképpen. Szükség lesz majd egy interdiszciplináris tananyag létrehozására, konferenciák szervezésére. Számos érdekes kérdés van, ami, specializált szakembereket kíván, akár az állatkísérletek jogi vetületei, vagy az állatkínzással kapcsolatban. Meg kell majd állapítani, hogy hol húzódnak azok a határok, ameddig elmehet az ember, akár etikai, erkölcsi, jogi szempontból nézzük. Nagyon fontos választ találni ezekre a kérdésekre, hiszen a mi életünkről is szó van, amikor a növényekről, állatokról beszélünk. Ebben kulcsszerepe lesz a jogalkotásnak, joghallgatóknak, mindenkinek.

Lénárdné Dr. Maletics Borbála: Bízunk benne, hogy egy szerencsés együttműködés kezdete ez a kurzus, ami a jövőben egyéb együttműködésekre is kiterjedhet, melyekben a két kar számíthat egymásra.

 

A Media Iuris nevében megköszönöm Tanszékvezető Úrnak és Tanárnőnek az interjút. Bízom benne, hogy e cikk sok hallgatótársamnak adott ízelítőt egy roppant aktuális és érdekes kurzusból.

 

Források: kiemelt kép

EnglishGermanHungarian