A 2022/23-as tanév őszi szemeszterében lehetőségünk nyílt hallgatótársaimmal ellátogatni az Alkotmánybíróságra a Nemzeti Tehetség Program (NTP–HHTDK–22-0019) és a PTE „Tehetségre hangolva” címet viselő tehetséggondozási stratégiája támogatásával, a kari Tudományos Diákköri Tanács szervezésében.
Az eseménysor
Az egynapos programot az Alkotmánybíróság elnökének, Sulyok Tamásnak a köszöntője és előadása nyitotta meg, majd az ebédszünetet követően Horváth Attila – alkotmánybíró és jogtörténész professzor – fogadta a csoportot. Mindkét előadás rendkívül jó hangulatban telt, az Elnök Úr és az Alkotmánybíró Úr tapasztalatainak megismerése által még inkább betekintést nyertünk az Alkotmánybíróság működésébe. Az elhangzott előadások végén lehetőségünk volt kérdéseinket is feltenni, így minden bennünk felmerült bizonytalanságot sikerült eloszlatni, és az Elnök Úr, valamint az Alkotmánybíró Úr nyitottsága révén egy egészen közvetlen hangvételű beszélgetést tudtunk folytatni.
A kirándulást az Alkotmánybíróság épületének megtekintése zárta, amelynek során betekintést kaptunk többek között Horváth Attila alkotmánybíró irodájába, megtekinthettük a kevesek által látható tárgyalót és a hirdetőtermet is. A tárgyalóteremben rövid időre az alkotmánybírák helyét is elfoglalhattuk, kicsit átérezve ezáltal azt, hogy milyen lehet egy ilyen nagy tekintéllyel járó pozíciót betölteni. Az épületből való távozásunk előtt még megnéztük a vitrinekben kiállított relikviákat és a korábbi alkotmánybírák „panoptikumát”, s a fotók között számos egykori vagy jelenlegi pécsi professzor arcképét fedezhettük fel.
Mi is az az Alkotmánybíróság?
Elsőéves hallgatóként az Alkotmánybírósággal kapcsolatos ismereteim természetesen bővítésre szorulnak, így az elhangzottak – s ezt az évfolyamtársaim nevében is mondhatom – sok érdekes és hasznos ismerettel szolgáltak.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, feladata alapvetően az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső harmóniájának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.
Az alkotmánybíráskodás Magyarországon
A látogatás legfontosabb célja az volt, hogy a hazánkban működő Alkotmánybíróság intézményének kialakulását és működésének sajátosságait megismerjük. E témákat mindkét előadás érintette, és mind Sulyok Elnök Úr, mint Horváth Attila Bíró Úr úgy vezetett be minket a részletekbe, hogy eközben átláthatóan és érthetően adták át nekünk az információkat.
Az Alkotmánybíróság felállításáról az Országgyűlés az 1989. évi XXXII. törvényben rendelkezett, tevékenységét pedig 1990. január 1-jén kezdte meg. A törvény szerinti székhelye egészen 2012. január 1-ig Esztergom volt, valós működése azonban a kezdetektől fogva Budapesten zajlott. Irodája 1994-ben költözött a jelenlegi épületbe, azt megelőzőleg egy – korábban az MSZMP székházaként funkcionáló – XIII. kerületi ingatlanban volt megtalálható.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó absztrakt normakontrollnak két fajtáját különböztetjük meg: az előzetes és az utólagos normakontrollt. Az utólagos absztrakt normakontroll eljárást korábban „actio popularisként” bárki illeték- és költségmentesen kezdeményezhette, ez azonban az eljárások lényeges elhúzódásához vezetett. E problémát az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény orvosolta, melynek rendelkezései alapján 2012. január 1-jével megszűnt a jogi érdekeltség igazolása nélküli indítványozási lehetőség, az eljárást kizárólag az Alaptörvényben meghatározott jogosultak kezdeményezhetik.
Lehetőségünk volt továbbá megismerni, hogy az Alkotmánybíróságon miként történik a döntéshozatal. A folyamat azzal veszi kezdetét, hogy az adott ügyet a Főtitkárság megvizsgálja, majd ezt követően dől el, hogy az valamely egyesbíróhoz, öttagú tanács vagy a teljes ülés elé kerül. Az egyesbíró egyszerűbb megítélésű ügyekkel foglalkozik. Az öttagú tanácsok elé bonyolultabb ügyek kerülnek, azonban a legösszetettebb eseteket a teljes ülés – mint az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve – tárgyalja meg.
A teljes ülésen a 15 alkotmánybíró vesz részt, és a döntéshozatal során mindenki egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata határozza meg a végső döntést. Amennyiben ezzel a döntéssel az alkotmánybírók valamelyike nem ért egyet, úgy különvéleményt készít, amelyet közzé is tesznek. Az ügy megvitatása során bármely alkotmánybírónak lehetősége van felszólalni, jogi véleményét kifejteni.
Az elhangzottak alapján megmutatkozott számunkra, hogy az alkotmánybírók munkája nagy felelősséggel és olykor nehézséggel jár, hiszen mindenki egyaránt keményen küzd saját jogi meggyőződése érvényesítéséért. Érdekességként szolgált az is, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6. §-a alapján olyan személy választható az Alkotmánybíróság tagjává, aki a 45. életévét már betöltötte, továbbá ugyanezen szakasz azt is rögzíti, hogy az illetőnek kiemelkedő tudású elméleti jogásznak kell lennie vagy legalább húszévi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Az alkotmánybírák megbízatási ideje 12 év, ezt követően pedig a jelenlegi szabályok szerint már nincs lehetőség az újraválasztásukra. Az alkotmánybírók az üléseken egymást magázni kötelesek, a nyilvános megjelenéseikkor talárt viselnek, nyakukban pedig az Aranybulla pecsétjének másolata található.
A kirándulás újabb lehetőséget nyújtott ismereteink bővítésére, továbbá olyan élményben volt részünk, amelyre a későbbi években szívesen emlékezünk vissza. Köszönjük szépen az Alkotmánybíróságnak, hogy fogadtak bennünket!
Sziasztok! Én Heidt Míra vagyok, a PTE-ÁJK elsőéves jogász hallgatója. Már a gimnáziumban is egyik kedvenc elfoglaltságommá vált az írás és örülök, hogy ezt az egyetemen is van lehetőségem folytatni a Media Iuris által. Az itt szerzett tapasztalataim már most megerősítettek abban, hogy a jövőben szeretném több területen is kipróbálni magam.
