Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben december 10-ét az emberi jogok világnapjának nyilvánította. Azért esett a választás az év ezen napjára, mert az ENSZ Közgyűlése 1948-ban ezen a napon fogadta el egyik alapvető jelentőségű dokumentumát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat a második világháború szörnyű eseményeinek hatására jött létre. Tartalmát tekintve a dokumentum az ENSZ álláspontját foglalja össze azokról az alapvető jogokról, amelyek minden embert megilletnek.
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyik fő céljaként tartja számon azt, hogy az emberiség haladása érdekében az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását előmozdítsa, illetve támogassa. A nyilatkozatot az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag szavazta meg, azonban nyolc ország – a szovjet blokk, illetve Szaúd-Arábia – tartózkodott a szavazástól. A dokumentum minden nép, nemzet számára egyetemes értékeket, közös standardokat határoz meg. Fontos kiemelni, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának nincsen törvényereje, mint közgyűlési határozat csak ajánlás, azaz nem hozhat létre nemzetközi kötelezettséget. Jelentősége azonban mégis meghatározó, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egyes országok a dokumentumot alkotmányaikba inkorporálták, illetve nemzetközi szerződésekbe is beillesztették. Kijelenthetjük, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a világ legismertebb nyilatkozata, nem kevesebb, mint 500 nyelvre fordították le.
Mik is azok az emberi jogok?
Az emberi jogok elvont fogalmak, minden embernek vannak emberi jogai, történjen bármi a világban, tegyünk bármit is, az emberi jogok mindenkit megilletnek. Az emberi jogok eszméjének lényegét alapvetően két érték adja, ezek az emberi méltóság, illetve az egyenlőség. Az emberi jogok tehát meghatározzák azokat az alapvető normákat, amelyek nélkül nem lehet méltóságteljes életet élni. Egyetemességük pedig abból ered, hogy ebben az értelemben legalábbis, de minden ember egyenlő.
Mik jellemzik az emberi jogokat?
Az emberi jogok elidegeníthetetlenek
Az, hogy az emberi jogok elidegeníthetetlenek azt jelenti, hogy azoktól nem tudnak minket megfosztani, nem tudjuk ezen jogainkat elveszíteni, hiszen ezek az emberi mivoltunkból fakadnak. Fontos azonban kiemelni, hogy vannak bizonyos esetek, amikor sor kerülhet e jogok felfüggesztésére, illetve korlátozására. Remek példa erre az, hogy amennyiben valakit a bíróság bűnösnek talál, arra szabadságvesztés büntetést szabhat ki, tehát időlegesen elveheti a szabadságát, amellyel korlátozza a személyi szabadsághoz való alapvető emberi jogát.
Az emberi jogok oszthatatlanok, kölcsönösen összefüggnek és kapcsolódnak egymáshoz
Az emberi jogok szerves kapcsolatban vannak egymással, éppen ezért nem kezelhetjük őket egymástól elszigetelten. Fontos kiemelni, hogy mindegyik jog ugyanolyan fontos, egyik emberi jog sem kerekedhet felül egy másikon. Az egyik jog élvezete több más jog élvezetétől is függ.
Az emberi jogok egyetemesek
Az emberi jogok egységesen érvényesek, azoknak nem lehet sem időbeli, sem térbeli korlátja. Az emberi jogok mindenkit megilletnek etnikai hovatartozás, bőrszín, nem, szexuális irányultság, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy bármely más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, születés, vagy bármely más körülmény alapján történő megkülönböztetés nélkül.
Az emberi jogok szabályozása hazánkban
Magyarország Alaptörvénye az alapvető emberi jogok rögzítésével két részében foglalkozik, a Nemzeti Hitvallásban, illetve a Szabadság és Felelősség című fejezetben. Ezen fejezetek az első részei az Alaptörvénynek, ez a tagolás pedig megfelel a modern polgári alkotmány feltételeinek. A fent említett két fejezetben megtalálható az alapjogok széleskörű felsorolása, katalógusa. A polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok mellett a harmadik generációs emberi jogok is helyet kaptak az Alaptörvényben. Hazánkban létezik egy Emberi Jogi Munkacsoport is, melynek kiemelt feladata, hogy az alapvető emberi jogok minél szélesebb körben érvényre jussanak Magyarországon.
Cikkemet Lutz Van Dijk, német-holland történész és pedagógus gondolatával zárnám: „Értéknek kell tekinteni az emberi sokféleséget. Eközben a legfontosabb mércét az emberi jogok jelentik, amelyek a kisebbségekre éppúgy érvényesek, mint a többségre. Csak az érdemel elismerés helyett kritikát, aki ezeket nem tartja tiszteletben.”
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
