2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettókba zárása Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat Nyíregyházán, Kassán, Kisvárdán, Mátészalkán hozták létre.
A holokauszt fogalma
A holokauszt görög kifejezés, amelynek jelentése égő áldozat, azt a népirtást jelöli, amelyet Adolf Hitler valósított meg Európában a 20. század közepén. A holokauszt hatmillió zsidó államilag megtervezett és irányított üldöztetése és megsemmisítése volt, amelyet a náci Németország és szövetségesei hajtottak végre. A zsidóság saját véres tragédiájára a Soa kifejezést használja, ami héberül teljes pusztulást, katasztrófát jelent. A német hatóságok a zsidókon kívül más, „fajilag alsóbbrendűnek” tekintett csoportokkal szemben is felléptek: ide tartoztak a romák és a fogyatékkal élők. A roma holokausztot porrajmosnak nevezik. Ugyanakkor politikai, ideológiai és életmódbeli alapon is üldöztek embereket pl. a kommunistákat, a szocialistákat, Jehova tanúit és a homoszexuálisokat.
A magyarországi holokauszt előzményei
Magyarországon gróf Teleki Pál első miniszterelnöksége idején született 1920. évi XXV. törvénycikk elnevezésére használjuk a Numerus clausus kifejezést, amely zárt számot jelent. A törvény úgy rendelkezett, hogy a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” csak számarányuk mértékében vehettek részt a felsőoktatásban. Hat százalékban maximálták a felvehető zsidók arányát. Ez a törvény elsősorban a zsidóság ellen irányult. Az első zsidótörvény, vagyis az 1938. évi XV. törvénycikk kimondta, hogy zsidó az, aki izraelita vallású, és 1919. augusztus 1. után keresztelkedett ki. A törvény az értelmiségi, szabadfoglalkozású pályákon korlátozta a zsidók jogait: a sajtó-, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak, valamint az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó. Az 1939. évi IV. törvénycikk, vagyis a második zsidótörvény május 5-én jelent meg. Ez a jogszabály már faji alapon határozta meg azt, hogy ki számít zsidónak és ki nem. Ezenkívül 6%-ra csökkentette a különböző pályákon foglalkoztatott zsidók arányát. A törvény szerint zsidónak az minősült, akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt. Az 1941. évi XV. törvénycikk, vagyis a harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és a nemzsidók házasságkötését, illetve a házasságon kívüli nemi kapcsolatot börtönbüntetéssel szankcionálta.
A magyarországi holokauszt eseményei
Magyarországon 1944 márciusáig, a német megszállásig munkaszolgálatot szerveztek. Ez a magyar honvédség speciális intézménye volt, amelynek célja, hogy a politikailag megbízhatatlannak tekintett személyek és a zsidók is vegyék ki részüket a háborús erőfeszítésekből. A munkaszolgálat a honvédségben katonai alakulatokba szervezve fegyver nélkül, kizárólag munkavégzéssel teljesített háborús szolgálat volt. Ilyen munkaszolgálatban halt meg Rejtő Jenő író a szovjet fronton. Amikor már látható volt, hogy a szovjet csapatok elfoglalják Magyarországot, a munkaszolgálatosokat elkezdték nyugatra irányítani. Akik nem bírták az erőltetett menetet, azokat agyonlőtték, így halt meg Radnóti Miklós és Szerb Antal is. 1944-ben a német megszállást követően a Sztójay-kormány rendeletei alapján a zsidók vagyonát zár alá vették, műhelyeiket, üzleteiket elkobozták, a közszolgálatból és egyes értelmiségi foglalkozásokból pl. orvos, ügyvéd, tanár, színész, újságíró teljesen eltávolították őket. Április elejétől a zsidóknak lakásukon kívül megkülönböztető jelzést, hatágú sárga csillagot kellett viselniük, jelezve, hogy a náci faji törvények szerint zsidónak tekintik őket.
A magyar hatóságok már március 19-én elkezdték összegyűjteni a zsidókat Budapest területén. Ezeket az embereket a magyar hatóságok által előre összeállított, kész listák alapján, a saját lakásukon kereste fel az SS és a magyar rendőrség.Április közepén a csendőrség megkezdte a vidéki zsidók gyűjtőtáborokba szállítását, majd egy hónappal később megindult a deportálás Adolf Eichmann utasítására. Ebből a célból az országot hat körzetre osztották. Először a keleti országrészekből vitték el a zsidókat, nehogy a közeledő Vörös Hadsereg offenzívája esetleg meghiúsítsa a zsidóság tervszerű elpusztítását. Július elejéig összesen közel 450 ezer embert, a vidéki zsidóság mintegy háromnegyedét szállították koncentrációs táborokba, főként Auschwitzba. Magyarországon a zsidók összegyűjtése és deportálása a Judenkommando, valamint a csendőrség feladata volt.
Holokauszt emlékek Magyarországon
A holokauszt áldozatainak több emlékművet is állítottak hazánkban. A cipők a Duna-parton a Dunába lőtteknek állít emléket. A Magyar Zsidó Mártírok Emlékműve a Dohány utcai zsinagóga kertjében található. A szomorúfűzfára emlékeztető emlékmű levelein a holokauszt mártírjainak neveit örökítették meg. A fán kb. 30 ezer levél van, majdnem mindegyiken egy név olvasható. Budapesten a Terror Háza és a Holokauszt Emlékház kiállításai emlékeztetik a látogatókat a második világháborús borzalmakra.
Holokauszt témájú könyvek, filmek
Lehet-e a szenvedés, a népirtás az esztétika, a művészet tárgya? A holokauszt mint téma a különböző művészeti ágakban mai napig népszerű. Irodalmi tanulmányainkból ismerjük Radnóti Miklós verseit, eclogáit, Razdglednicák, Erőltetett menet című alkotásait. Első magyar Nobel-díjas írónk, Kertész Imre Sorstalanság című regénye és Pilinszky János Harbach 1944 című költeménye a koncentrációs táborokban látott szenvedéseket idézi fel. A világirodalomban is számos alkotás állít emléket a holokausztnak pl. Anne Frank: Anne Frank naplója, Heather Morris: Az auschwitzi tetováló, valamint Edith Eva Eger: A döntés című művei. A filmművészetben is kedvelt téma a második világháborús népirtás. A filmrendezők a holokauszt borzalmait a következő filmekben dolgozzák fel: Az élet szép, Schindler listája, Saul fia, A csíkos pizsamás fiú, A könyvtolvaj. Simon István Buchenwaldi rapszódia című művének részletével zárom írásomat emlékezve a magyar zsidó áldozatokra:
„Áll még a kínpad, nyirkosan tátongnak a kamrák,
a kemencék, hol eltűntek, a légbe zúdulva ki,
harminchárom nemzet megkínzott fiai.”
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3, 4
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
