„Ha a bíró mondja ki a halálos ítéletet egy bűnözőre, akkor azt kevés kivételtől eltekintve mindenki elfogadja. De ha lelövöd a kertedbe bemászó tolvajt, akkor felelned kell azért, amit tettél.” Sally Hunter szavaira fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon kinek van joga ítéletet hozni felettünk? Ami pedig még fontosabb, hogy kinek van joga halálos ítéletet hozni felettünk? A 21. századi Amerikai Egyesült Államokban még mindig létezik halálbüntetés, ami jelentősen megosztja a közvéleményt. Rengeteg problémás kérdést vet fel, többek között a faji alapú diszkrimináció terén, és alapvető emberi jogi kérdéseket is felvet. Mindezek ellenére 2020 júliusa óta megnövekedett a kivégzések száma, ami sajnos nem a bűncselekmények számának növekedése az oka. Ezek az esetek mind egyediek, és akár mindnél egyesével megvizsgálhatnánk, hogy jogszerűek voltak-e.
Én azonban Brandon Bernard és Julius Jones életútját szeretném bemutatni, két olyan férfiét, akiket halálra ítéltek. Történetük elgondolkodtató abból a szempontból, hogy egyáltalán szükséges-e, vagy morálisan elfogadható-e a halálbüntetés.
Brandon Bernard – a férfi, aki fiatalon rossz társaságba keveredett
Brandon Bernard és a bűntársa, Christopher Vialva, – akit szintén kivégeztek, – 1999. június 21.-én a Texas állambeli Fort Hood utcáit járva, kirabolható embereket kerestek. Ekkor figyeltek fel egy házaspárra, Todd és Stacie Bagley-re. Összeismerkedtek velük, majd amikor a pár jó szándékból hazavitte volna a fiúkat, ők pisztolyt szegeztek rájuk, és a csomagtartóba tuszkolták őket. Elvették a bankkártyájukat, majd a közeli Fort Hood katonai támaszponthoz hajtottak, ahol fejbe lőtték őket, majd felgyújtották az autót. A későbbi halottkém jelentésből derült ki, hogy a nő nem halt bele a lövésbe, csupán elájult, csak később, a tűz okozta füstmérgezésbe halt bele. Brutális gyilkosság egy egyszerű bankkártyáért, amiről egyébként alig 100 dollárt tudtak levenni.
Brandon fiatalkoráról azt kell tudni, hogy rossz környéken nőtt fel, és csatlakozott egy helyi bűnszervezethez. A gyilkosság elkövetése után őt és társát letartóztatták, és mindkettejükre 21 év börtön várt, mígnem végül 2020-ban mindkettejüket kivégezték. Brandon kivégzése hatalmas port kavart, sztárok álltak ki mellette, ügyvédjei igyekeztek kegyelmet kérni neki, hogy a halálbüntetést életfogytiglanra változtassák. Olyan sztárok karolták fel az ügyét, mint Kim Kardashian West, akik határozottan tiltakoztak a halálbüntetés végrehajtása ellen – sikertelenül. A férfi 21 évet ült a bűncselekmény miatt, amit azóta megbánt, átértékelte az életét, bocsánatot kért az elhunyt pár családjától. Végül beletörődött a halálba, és Kim-mel folytatott egyik utolsó telefonbeszélgetésében arról beszélt, hogy a harcuknak még nincs vége. Hisz sok hozzá hasonló van még, akik bár súlyos bűnt követtek el, mégis éveik voltak megbánni és átértékelni tettüket, és nem érdemeltek halált. Brandon Bernard-ot végül 2020. december 10-én méreginjekció által, 40 éves korában végezték ki egy olyan tett miatt, amit 18 évesen követett el.
Julius Jones – A férfi, aki mindvégig ártatlannak vallotta magát
Julius Jones, egy 1999-ben elkövetett gyilkosságért ült, mígnem 2021-ben Oklahoma kormányzója kegyelmet adott neki. De mi is állt az ügy hátterében? 1999-ben egy autósrablás során megöltek egy gazdag, 45 éves férfit, Paul Howell-t. A gyilkosságért Julius Jones-t és egy barátját is letartóztatták, azonban az a tárgyalás során végig ellene vallott. Az ügy rengeteg kérdést felvetett, ami többek között annak volt betudható, hogy a bizonyítékok kétesek voltak, a tanú személyleírása nem egyezett Jones kinézetével, emellett Jones-nak még alibije is volt. Érdekes módon mégis 20 évig börtönben ült emiatt a gyilkosság miatt.
Amikor kihirdették Julius Jones kivégzésének dátumát, rengeteg celeb szólalt fel a férfi megölése ellen, többek között Kim Kardashian West, aki Brandon Bernard életének megmentésén is fáradozott – mint leendő jogász. A bizonyítékok és a tanúvallomás alapján egyértelmű volt, hogy nem a gyilkosság valódi elkövetőjét ültették le. Az egyetlen terhelő bizonyíték a gyilkos fegyver volt, amit Jones házában találtak meg, egy vörös lepelbe tekerve. Ez a részlet pedig azért volt lényeges, mert a szemtanú állítása szerint a támadó egy vörös pólyát viselt. Ennyi pedig elegendő volt, hogy egy ártatlan embert zárjanak börtönbe, és ítéljenek halálra. A nyilvánvaló igazságtalanságnak köszönhetően rengetegen vonultak az utcára, hogy felhívják az oklahomai kormányzó, Kevin Stitt figyelmét a helyzetre, és kértek kegyelmet az elítéltnek. Körülbelül másfél órával a kivégzése előtt Julius Jones kegyelmet kapott a kormányzótól, a halálbüntetését pedig életfogytiglanra változtatták.
Halálbüntetések az USA-ban
Az Egyesült Államokban igen érdekes tendenciát mutat a kivégzések száma, ugyanis – bár tagállami szinten hajtottak végre kivégzéseket ez idő alatt is, de – 2003 és 2020 júliusa között egy szövetségi kivégzés sem volt. Ennek az éppen aktuális elnök, Donald Trump vetett véget 2020 júliusában, amivel egy 130 éves hagyományt állított félre, miszerint az átadás-átvételi időszakban, – amikor is ő leköszön, a helyét pedig Joe Biden veszi át, – nem hajtanak végre kivégzéseket. Érdekességként még megjegyezném, hogy Trump volt az az elnök, akinek a ciklusa alatt a legtöbb szövetségi kivégzést hajtották végre. Csak 2020 júliusa és 2021 januárja között 13-at hajtottak végre. A 2020-as év egyébként önmagában is fordulópontot jelentett a halálbüntetés megítélése szempontjából, és jelenleg az ottani állampolgárok körülbelül 60%-a a halálbüntetés helyett az életfogytig tartó szabadságvesztést támogatja. A szövetségi halálsoron jelenleg nagyjából 45-en vannak, a többségük pedig az Indiana állambeli Terre Haute börtönben várja a kivégzését. Az USA tagállamai közül már több, mint 20 betiltotta a halálbüntetést, több átmenetileg moratóriumot rendelt el. Azonban a három legradikálisabb állam e tekintetben Texas, Alabama, és Oklahoma, ahol a legtöbb kivégzést hajtják végre.
Úgy gondolom, hogy nincs jogunk ítéletet mondani mások felett, nincs jogunk eldönteni, hogy ki élhet, vagy ki haljon meg pusztán azért, mert elkövetett egy hibát. Még akkor sem, ha egy olyan hibát, ami elvett egy emberi életet. Ez nem az ókor, vagy a középkor, ahol a büntetés életért életet követelhet. Ez a 21. század, ahol mindenkit megillet a legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog, nem mondhatunk ítéletet senki fölött úgy, hogy közben mi is hajlamosak vagyunk a bűnre, és hibát hibára halmozunk. Néhány brutális gyilkosságnál valóban én is azt gondolom, hogy az adott illetőnek nincs joga az élethez, és megérdemelné, hogy ugyanazt tegyék vele, amit ő az áldozataival tett. De nem vagyunk istenek, hogy életről és halálról döntsünk. Ezeknek az embereknek az elmeállapota sérült, gyakori a személyiségzavar, a skizofrénia, depresszió, pszichopátia, stb., amikkel a bűnözők egy életen át küzdeni fognak a börtönben. Nem csupán egy börtönbe zárják be őket, hanem a saját, tébolyult elméjükkel zárják össze őket, ahonnan nincs menekvés. Ez pedig véleményem szerint jóval nagyobb büntetés, mint egy kivégzés, ami megszabadítaná őket a földi gyötrelmektől.
Összességében, úgy gondolom, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy támogatja, vagy elítéli-e a halálbüntetést, azonban ahogy azt a két fenti példám is bizonyítja, vannak esetek, amikor egyáltalán nem, vagy már nem kéne élni ennek lehetőségével. És talán éppen ez az, ami miatt érdemes lenne megújítani az állami és szövetségi kivégzések rendszerét. Nektek mi a véleményetek erről?
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
