A vizsgaidőszak olyan, akár egy bumeráng. Miután eldobjuk, vagyis letudjuk vizsgáinkat, nem kell sokat várni, és hónapokon belül vissza is tér hozzánk, hogy újabb nehézségek elé állítson bennünket. Így hát úgy gondolom, kollektív egyetértésben kijelenthetjük, hogy ez az időszak hallgatóknak és oktatóknak is egyaránt nehéz, de mint minden nehézség, ez is azért van, hogy leküzdjük. Így a vizsgaidőszak közeledtével úgy gondolom, mindenkinek jól jöhet pár tipp a gyors és hatékony tanuláshoz. A tanulás módszertanával többségünk talán már találkozott is a Jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása, és a Tanuljunk meg tanulni elnevezésű órákon, azonban sosem árt megismételni azt, amit egyszer megtanultunk, főleg ha az a tudás akár megkönnyítheti a tanulmányainkat.
Ebben Dr. Hengl Melinda tanárnő lesz az, aki segítségemre lesz, válaszol kérdéseimre és tippeket ad, amelyek remélhetőleg sokaknak hasznára válnak majd a vizsgaidőszak előtt és alatt egyaránt.
Mivel rendelkezik egy jogi és egy pszichológia diplomával is, így minden bizonnyal diákévei alatt Önnek is nehézséget okozott, ha rövid időn belül nagy anyagokat kellett megtanulnia. Mi volt az, ami ilyenkor segített Önnek?
Dr. Hengl Melinda PhD: Bár a pszichológiát és a jogi egyetemet egymás után végeztem el, volt részem a párhuzamos tanulás szépségeiben, mert a jogi egyetemi tanulmányaimmal egyidőben végeztem el a 3 éves grafológus képzőt, valamint a kriminalisztikai írásszakértő képzés mellett a jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő képzést. Így egy-egy vizsgaidőszakban nagyon összesűrűsödtek a vizsgák és nagy mennyiségű tananyagokat kellett elsajátítanom rövid idő alatt. Az mindenképpen segített, hogy érdekelt, amit tanultam. És az is, hogy mindig próbáltam a nagy célokat (az adott diploma és végzettség megszerzése) kisebb alcélokra lebontani, és egyszerre csak az adott félévre koncentrálni. Bár volt hosszú távú tervem (hogy melyik képzéssel mikor szeretnék végezni), adott időben, mindig csak rövid távra, kisebb alcélokra (így az adott félévre) koncentráltam. Azért hangsúlyozom, hogy félévre, nem vizsgaidőszakra, mert a szorgalmi időszak szabad perceiben már elkezdtem az ismerkedést a tananyagokkal, hogy megkönnyítsem a magam számára a vizsgaidőszakot. Mindig fontos volt, hogy jó tervet készítsek a vizsgaidőszak vizsgáinak menetrendjéről. Segített, hogy igyekeztem jól felmérni, hogy az egyes tárgyakból mennyi idő szükséges a felkészülésre és számításba véve a meghirdetett vizsgaidőpontokat „kisakkozni”, hogy melyik vizsga, melyik napra kerüljön. Szerettem a legnehezebb vizsgával kezdeni, mert egyrészt erőt adott az, hogy a legnehezebb már sikerült, másrészt a vizsgaidőszak végére „kissé” már fáradtam, így erre az időszakra inkább a kicsit könnyebb vizsgákat próbáltam hagyni. Összefoglalva a tudásvágy, a jó tervezés és a sikeres megvalósítás öröme „repített át” a zsúfolt féléveken.
Mit ajánl azoknak, akiknek nehézséget okoz, vagy nem elég motiváltak a tanuláshoz?
Dr. Hengl Melinda PhD: Szerintem könnyebb a tanulás, ha érdekel az anyag, ha motivált vagyok a tanulásra. Ezért mindig fontos, hogy megtaláljam, mitől lehet érdekes és értékes számomra az adott tananyag és mi adhat további hajtóerőt a tanuláshoz. Szerintem jó módszer, ha az elérendő végső célt látjuk magunk előtt, hogy miért is küzdünk valójában. Miért kezdtünk el tanulni? Miért szeretnénk megszerezni a diplomát? Mit szeretnénk majd kezdeni az életben a diploma után? Hogyan képzeljük el magunkat 5-10 év múlva? És ebből az álmunkból, tervünkből merítünk erőt és motivációt a mindennapokban a tanuláshoz.
Lehet, hogy ehhez kis megerősítésekre, emlékeztetőkre is szükségünk lesz a mindennapok során, például lehet ez egy kép az elérendő célunkról az íróasztalunkon, vagy egy számunkra fontos tárgy, amelyet a kezünk ügyébe teszünk, hogy emlékeztessen és erőt adjon a mélypontokon, hogy miért küzdünk, mit szeretnénk elérni a tanulás által.
Milyen technikákat ajánl a hatékony és gyors tanulás érdekében?
Dr. Hengl Melinda PhD: Mint minden tevékenység hatékony megvalósítása, így a tanulásé is jó szervezést, kitartást és végrehajtást igényel. A szakemberek nagyon sok technikát kifejlesztettek, amelyek közül én a következőket szeretném kiemelni.
Jó technikának tartom a kimondottan egyetemi hallgatók számára kifejlesztett PQRST-módszert, e mozaikszó a tanulás 5 szakaszának angol nevű betűiből áll: előzetes áttekintés, kérdések, olvasás, felmondás és ellenőrzés.Általánosságban elmondható, hogy mindig az a legfontosabb, hogy megértsük, amit tanulunk. Jó, ha másoknak (laikusoknak) is el tudjuk magyarázni a tanultakat. Hasznos, ha megpróbáljuk saját szavainkra is átfordítani az anyagot. Könnyebb megjegyezni valamit, ha jobban feldolgoztuk, ha megértettük az adott tétel vagy fejezet szerkezetét. Érdemes színekkel és különböző jelölésekkel (többszörös aláhúzás, bekeretezés, nyilazás stb.) hangsúlyozni az anyag kulcsfontosságú részeit és ezek kapcsolatát egymással. Jó, ha írunk kulcsszavas vázlatot, mert ez a mélyebb feldolgozás hosszabb távú memóriában megőrzését segíthet elő, jól használható az ismétlés során és mivel vizuálisan jelenik meg, a felidézést is megkönnyíti, ha „lelki szemeink elé” képzeljük a saját kezünkkel írt vázlatunkat. Azért hangsúlyozom, hogy kézzel készítsünk vázlatot, ne számítógéppel, mert az agyunkban más idegsejtek kerülnek ingerlés alá kézírás és gépelés esetén. Mondhatjuk, hogy amikor kézzel írunk, akkor az agyunkat is „tornáztatjuk”, így nagyon igaznak érzem azt a megállapítást, hogy „az fejlődik, amit foglalkoztatunk”. Bevethetők mnemotechnikai eljárások is, amelyekben a képzeletünket használva teremtünk kapcsolatot az információk között. Például idegen nyelv tanulásánál segíthet a kulcsszó módszer, amikor elképzeljük egy képben a kulcsszót (az idegen szó hangzásához hasonlító magyar szót) és a magyar jelentését is, így kapcsolva ezeket össze, felidézési támpontot teremtve. A mentális gyakorlásról sem szabad elfeledkezünk, tehát arról, hogy képzeletben azt ismételgessük magunkban, amit szeretnénk elérni. Például, hogy a vizsgáztató elé érve jó tételt húzunk és minden kérdésre helyesen válaszolunk.
Használhatjuk a kontextus hatást is, tehát azt, hogy a tanulás „környezete” is rögzül bennünk. Így, ha olyan helyzetben (asztalnál, széken ülve) és környezetben (csend) tanulunk, amilyen a vizsga szituációja is lesz, akkor ezzel is támpontot teremtettünk a felidézéshez. Sőt, érzékszerveinket is bevethetjük. Közismert az illatok és szagok emlékeket felidéző képessége, így például egy állandóan használt parfüm vagy dezodor illata már a tanulási fázisban, segítheti a vizsgán is (azt a parfümöt vagy dezodort használva) a felidézést. Még akár a grafoterápia is alkalmazható lehet a memóriánk fejlesztésére és ezzel a tanulásunk megkönnyítésére.
Az említetteken túl is sok technika létezik, és igyekszem a gyakorlatban minél többel megismertetni Önöket a „Döntéseink pszichológiája” és a „Jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása” kurzusokon. Kiemelten fontosnak tartom a jó tanulásmódszertan és tanulási technika elsajátítását, mert nagyon megkönnyíti az életünket. Mindenkinek meg kell találnia a számára legideálisabb eszközt a tanuláshoz. Érdemes akár a szakirodalomban is utánanézni és mindig újabb módszereket kipróbálni, hátha azok segítségével még hatékonyabbak lehetünk. Sőt, az a legjobb, ha miután több technikát is megismertünk, ezekből összegyúrjuk a számunkra legjobban működőt.
Ön szerint melyik az a napszak, vagy egyáltalán van olyan napszak, amikor a legérdemesebb nekilátni a tanulásnak?
Dr. Hengl Melinda PhD: A tanulásnak mindig érdemes nekilátni! Egyénfüggő, hogy mikor tudunk a leghatékonyabban tanulni. Befolyásolja például, hogy milyen típusba tartozunk. Reggeli pacsirtaként a délelőtti tanulást érezhetjük hatékonyabbnak, és valószínűbb, hogy a vizsga előtt este időben megyünk aludni és inkább felkelünk a vizsga napján hajnalban még átnézni az anyagot. Míg éjjeli bagolyként a reggel 8 órakor kezdődő vizsga külön kihívást jelenthet a számunkra, mivel délután kezdünk felélénkülni és nagyon hatékonyan tudunk tanulni este és éjszaka, de a reggel és a kora délelőtt nem a kedvencünk. Nem ritka, hogy inkább éjjel 3-ig tanulunk és ismételünk a vizsga előtt, mert így hatékonyabbak vagyunk, mintha reggel néznénk át az anyagot. Az a fontos, hogy tisztában legyünk a szokásainkkal, képességeinkkel és határainkkal és ezeknek megfelelően (természetesen a fizikai teljesítő képességünkkel csak élve és nem visszaélve) válasszuk meg a tanulás során alkalmazandó menetrendünket, majd következetesen tartsuk is magunkat hozzá a siker érdekében.
Szerintem mindenki szembekerült már olyan helyzettel, amikor egy olyan tárgyból kellett felkészülnie egy vizsgára, ami nem volt épp a szíve csücske. Az ilyen esetekre is van valami jó tippje a hallgatók számára?
Dr. Hengl Melinda PhD: Jó, ha nyitottak vagyunk az új ismeretekre. Nem szabad kapásból elutasítanunk valamit azzal, hogy ez nem érdekel, túl nehéz, vagy úgy se lesz rá szükségem. Mindenre lehet megoldást találni, ha akarjuk. És azt se felejtsük el, hogy ezt a vizsgát is teljesítenünk kell a diploma és az álmunk eléréséhez.
Miután elkezdtük a tanulást, azt tapasztalhatjuk, hogy a távolról unalmasnak tűnő téma is meglepően érdekesnek bizonyulhat, ha foglalkozunk vele, megismerjük a részleteit és jobban megértjük. Ha túl nehéznek tűnik az anyagrész, akkor érdemes először csak átolvasni az egészet, „előhangolni” magunkat arra, hogy mivel is állunk szemben, majd kisebb részekre osztva elmélyülni a megtanulásában és máris nem lesz olyan nehéz. És azt, hogy milyen tudásra lesz szükségünk az életünk során, azt jelen pillanatban még nem tudhatjuk. Így érdemes minden lehetőséget megragadni a tanulásra, és minél több mindent megtanulni, minél több ismeretet elsajátítani, hogy amikor szükségünk lesz rá, tudjunk mihez visszanyúlni, tudjunk miből építkezni életünk során.
Ne gondoljuk, hogy később könnyebb lesz, több időnk, türelmünk stb. lesz a tanulásra. Mert az élet azt szokta igazolni, hogy az életünk nem könnyebb lesz, hanem más, mindig jönnek most még előre nem látható kihívások és megoldandó feladatok. Így érdemes most a jelenben megragadni minden lehetőséget a tanulásra, az új ismeretekkel való találkozásra, még akkor is, ha az első pillantásra az nem tűnik a „szívünk csücskének”. Hosszú távon érdemes gondolkodni a tanulás során is.
Ön, oktatóként, hogy látja, mi az, amit a hallgatók rosszul csinálnak, és esetleg másként kellene tenniük a vizsgákra való felkészülés során?
Dr. Hengl Melinda PhD: Nem gondolom, hogy általánosságban a hallgatók rosszul csinálnának valamit a vizsgákra való felkészülés során. Hiszen látható, hogy félévről félévre mennyi sikeres vizsgát tesznek le és milyen nagy számban érik el a kitűzött célt, a diploma megszerzését.
Mindannyian mások vagyunk és más szempontok szerint hozunk adott pillanatban döntéseket. Szerintem, ha egy adott vizsga nem sikerül, a hallgató a lelke mélyén tudja, hogy milyen történések és milyen döntései vezettek el ehhez az eredményhez. Például mikor választott esetleg egy kikapcsolódást ígérő programot a tanulás helyett, vagy mi miatt jutott kevesebb ideje (akár önhibáján kívül is pl.: egy betegség stb. miatt) egy adott tárgyra. Lehet, hogy úgy érzi így is megérte, lehet, hogy legközelebb máshogy fog dönteni. A lényeg, hogy a hallgatónak kell együtt élnie döntései következményeivel és nemcsak az életben megtalálnia a helyét, hanem a tanulás helyét is az életében.
Az a fontos, hogy a hallgatók időről időre újra neki látnak a felkészülésnek, nem adják fel és akár saját, akár mások hibáiból építkezve végül eljutnak a diplomához és közelebb kerülnek álmaik megvalósításához. Igaznak érzem azt a megállapítást, hogy az igazán értékes dolgokat nem könnyű elérni, azokért keményen kell küzdeni. Ne feledjék az Aulában is olvasható idézetet, miszerint: „Sub pondere crescit palma”, és adjon erőt a mindennapokban annak tudata, hogy „teher alatt nő a pálma”. Mindenkinek kitartást kívánok azon az úton, amely az Aulában lévő másik felirat szerint: „Per aspera ad astra”, tehát „göröngyös úton a csillagokig” vezet!
Köszönöm szépen Dr. Hengl Melinda tanárnőnek, hogy elfogadta a felkérésünket és válaszaival adott egy kis segítséget abban, hogy mégis hogyan érdemes hozzálátni a tanuláshoz, így a vizsgaidőszak közeledtével, és ezúton is sok sikert kívánunk Hallgatótársainkat a vizsgaidőszakra való felkészüléshez!
Kép forrása: 1
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
