Képzeljünk el egy világot, ahol a korszerű technika vívmányainak köszönhetően az emberi betegségek megállapításához nincs másra szükség, mint a páciens néhány csepp vérére. Ez az ötlet – ami akár egy Black Mirror rész forgatókönyveként is megállná helyét – nekünk feltehetően utópisztikusan hangzik, nem úgy annak, akinek fejéből ez a gondolat kipattant. Jó pár évvel ezelőtt egy amerikai nő, név szerint Elizabeth Holmes kísérelte meg ily módon jobbá tenni a világot, aminek azonban hatalmas kudarc lett a vége.
A diploma nem számít
Na de ne szaladjunk ennyire előre, menjünk vissza kicsit az időben, a kezdetekhez! Holmes jó családi körülmények között, befolyásos, sikeres szülők gyermekeként nőtt fel, és már tinédzserkorában érdeklődést mutatott az akkor még kezdetleges internetes technológia iránt. A kaliforniai Stanford egyetemen kezdte meg vegyészmérnöki tanulmányait, ám nem sokkal később otthagyta az iskolát, mint egyébként jó pár szilícium-völgyi zseni. Elizabeth forradalmasítani kívánta az egészségügyet, azon belül is a vérvételi procedúrát. Célja az volt, hogy fájdalommentes módon, a lehető legrövidebb időn belül lehessen tudomást szerezni az esetleges betegségekről, csupán néhány csepp vér segítségével.
Ezen eszme szolgálatába állítva hozta létre mindössze 20 évesen Theranos nevű vállalatát, amely a „therapy” (terápia), valamint „diagnosis” (diagnózis) szavak összeolvasztásából jött létre. A terve egyszerűnek tűnt: Holmes tulajdonképpen egy kisebb méretű dobozban, az Edisonban kívánt létrehozni egy laboratóriumot, amellyel azt ígérte, hogy az embereknek nem kell többé orvosi vizsgálatok sorozatán keresztülmenniük, majd napokat, olykor heteket vagy hónapokat várni az eredmények kiértékelésére. Pusztán annyi a dolguk, hogy a vércukorszint vizsgálatához hasonló módon megszúrják az ujjukat, majd a vérmintát a már említett „dobozba” behelyezik, és várják a diagnózist. Ezáltal mindenki számára elérhetővé, otthon is könnyen lebonyolíthatóvá akarta tenni a vérvételt, amihez így nem is lett volna szükség a sokakat elrettentő tűkre, ugyanakkor szakképzett, megbízhatóbb személyzetre sem.
A profizmus látszata
Holmes vállalata annak fénykorában 9 milliárd dollárt ért, ezzel pedig Elizabethet a Szilícium-völgy királynőjévé tette, aki számos befolyásos befektetőt és támogatót állított oldalára. Azonban ezt nem feltétlenül szakértelmének, sokkal inkább meggyőző stílusának és az évek során kialakított „jellemének” köszönhette. Nőként úgy próbált meg érvényesülni a férfiakkal telített iparban, hogy tekintélyét növelő tulajdonságokat és szokásokat próbált magáévá tenni. Így például rengetegszer hordott testhez álló, fekete garbót, mint példaképe, Steve Jobs. Emellett, ha megnézünk vele egy-egy interjút, hallhatjuk szokatlanul mély hangját, ami sokak szerint megjátszott és tudatosan elváltoztatott hangszín annak érdekében, hogy mások tiszteletét kivívja vele. Ugyanakkor rengeteg alkalmazottja emelte ki Elizabeth páratlan magabiztosságát, valamint céltudatosságát, amivel abszolút beleillett a Szilícium-völgy nagyjai közé. Szentül meg volt győződve afelől, hogy ötlete sikerre ítéltetett.
Fentről lehet nagyot esni
2015-ben vállalata, és vele együtt világmegváltó gondolatai kártyavárhoz hasonlóan omlottak össze az irdatlan mennyiségű meghamisított eredményekről szóló bizonyítékok súlya alatt. Jóllehet a bukás gyökerei korábbra is visszavezethetők, méghozzá Elizabeth Stanfordon eltöltött éveire. Ekkor már felvázolta koncepcióját az egyetem elismert farmakológusának és orvosprofesszorának, Phyllis Gardenernek, aki fizikailag képtelennek és kivitelezhetetlennek tartotta a lány elgondolását. Ennek ellenére Holmes rendíthetetlenül hitt elképzelésében. Többek között ez a mentalitása segítette abban, hogy évekig fenntartsa sikerének látszatát.
A legabszurdabb az egész történetben, hogy a Theranos rendkívül sokáig működhetett és profitálhatott olyan tudományra alapozva, amely bizonyított, hogy lehetetlen. Holmes ugyanis a startup növekedése folyamán konzekvensen ellenállt minden olyan kérdésnek, amely vállalatának működésére vonatkozott, szimplán azzal indokolva, hogy az információkat védeni kívánja a rivális cégekkel szemben. 2015-ben viszont az ellenzők, köztük a Theranoson belül dolgozók is hajlandóak voltak tanúskodni afelől, hogy az Edison-gépek nem működtek, soha nem is működtek, ezért pedig a vállalat dollármilliókat csalt ki a befektetőkből. Ennek eredményeként a bíróság csalás vádjával elsőfokon 11 év börtönbüntetésre ítélte a 38 éves nőt.
Hollywoodot is megihlette
Elizabeth története, ha nem is a Black Mirror íróira, ám Hollywoodra mindenképp hatott, hiszen egy minisorozat keretein belül, Amanda Seyfried főszereplésével dolgozták fel az eseményeket. Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy Elizabethet kezdetben valóban a jószándék vezérelte céljai elérésében, de útközben valami nagyon kisiklott. Persze az is elképzelhető, hogy valójában nem a segítségnyújtás, sokkal inkább a meggazdagodás vágya hajtotta. Annyi azonban biztos, hogy az ítélet egész életét megpecsételte, és ellehetetlenítette attól, hogy ismét az a feltaláló és milliárdos cégtulajdonos váljon belőle, aki egykor volt.
Képek: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
