Olasz maffia, japán jakuza, mexikói drogkartellek. Ezek talán a leghírhedtebb bűnszervezeti alakulatok, a listát pedig még folytathatnám, hiszen a szervezett bűnözés az egész bolygót átszövő jelenség. Egyre több területen és felületen nyer térhódítást, és számtalan megnyilvánulási módja van, amik közül több is meglepő lehet számunkra.
A szervezett bűnözés és annak jellemzői
Ha a szervezett bűnözést szeretnénk definiálni, nem kell ördögtől való dologra gondolni. Legalapvetőbb eleme, hogy egy legalább 3 főt számláló csoport végez megszervezett módon valamilyen illegális tevékenységet, tehát körébe nem tartozik semmiféle váratlan, be nem tervezett ténykedés, amit egy vagy két személy hajt végre. Fő célja, hogy a bűncselekményekből bevételt halmozzon fel, mindezt azonban úgy, hogy a profit maximalizálása a lehető legkisebb kockázattal és a leggyorsabb úton történjen. Gyakran specializálódnak ezek a csapatok meghatározott feladatok elvégzésére például vannak, akik drogkereskedelmet folytatnak, mások autólopással, szintén mások lopott áruk eladásával foglalkoznak.
Mik tartoznak a szervezett bűnözés hatáskörébe?
Kezdjük néhány egyértelmű esettel. A kábítószerkereskedelem az egyik legalapvetőbb és legszélesebb körű részét alkotja a szervezett bűnözésnek. Ez betudható az emberiség folyamatosan növekvő drogfogyasztásának, ami 2009 és 2017 köz-os emelkedéstött 30% jelentett. A hagyományos, természetes alapú drogok, mint a marihuána, ópiátok vagy a kokain mellett azonban a szintetikus vagy más néven dizájnerdrogok, mint például az ecstasy, LSD vagy metamfetamin piaca is rendkívül jövedelmező, ezeket ugyanis vegyi anyagokból előállítva az interneten, illetve boltokban értékesítik. A fegyverkereskedelem szintén a szervezett bűnözés körébe tartozik, a legnagyobb exportőrök közé tartozik többek között Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Franciaország és Németország. A fegyverkereskedelem elleni fellépés célja az illegálisan előállított és forgalomban lévő fegyverek kiadásának kriminalizálása. A természet elleni bűnözés elkövetése is egyre nagyobb figyelmet kap, az ugyanis nem pusztán a környezetre hat, de összefüggésben áll olyan egyéb bűncselekményekkel, mint a megvesztegetéssel, pénzmosással, korrupcióval vagy hamisítással. Utóbbi, vagyis a márkahamisított termékekkel való kereskedelem egyfajta kiegészítő jövedelem és eszköz a bűnőzök számára, ami kihasználja a tudatlan vásárlók azon igényét, hogy márkás termékekhez olcsó áron hozzájuthassanak. Ez a tevékenység komoly kihívást jelent több okból kifolyólag. Az internet széleskörű használata ugyanis jelentősen előmozdította azt, hogy ezekhez az árucikkekhez egyszerűbb hozzáférni, illetve könnyebb őket terjeszteni. Emellett ezt egy kisebb súlyú bűncselekménynek tartják attól függetlenül, hogy lényeges hatást gyakorol a gazdaságra és a környezetre egyaránt.
Nem szabad elmenni a hamisított gyógyszerek előállítása és kereskedelme mellett sem. Hamisított alatt azt érthetjük, amikor a gyártók szándékosan hamisan tüntetik fel egy gyógyszer személyazonosságát, összetételét vagy forrását. A WHO szerint ezen szerek körébe tartoznak például különböző kozmetikai célra, testépítésre, diétázásra, fájdalomcsillapításra vagy akár mentális betegségek gyógyítására szolgáló termékek. A hamisított gyógyszerek szintén befolyással vannak a gazdaságra és a társadalomra egyaránt, hiszen a vásárlók jelentős része sokszor azért veszi meg ezeket, mert nincs hozzáférése biztonságos gyógyszeripari árucikkekhez. A fentieken kívül még a szervezett bűnözés körébe tartozik a kulturális termékekkel való árucsere, az emberkereskedelem vagy a kiberbűnözés. Utóbbi a számítástechnikai eszközök segítségével elkövetett, vagy ezen eszközöket, esetleg a rajtuk tárolt adatokat célzó bűncselekmény ma már szinte az összes bűncselekmény terjedéséhez hozzájárult.
Bűnözői modell és a nemek szerep
Alapvetően négy típust különböztethetünk meg. A hierarchikus modell esetén a tagok között egy tisztán elkülöníthető alá-fölérendeltségi viszonyról beszélünk a vezetővel és a ranglétrán alatta elhelyezkedőkkel. Ezt a formát bürokratikusnak is nevezik. Különböző tanulmányok azonban kimutatták, hogy a kulturális, illetve etnikai hovatartozás erősebb kapcsot képez a szervezett bűnözői csapatok személyei között, mint egy hierarchikus viszony. Ennek ellenére a szervezett bűnözés alapvetően piac és bevétel által motivált, ezért nem mehetünk el amellett az elmélet mellett sem, miszerint van egy vállalkozás és üzlet orientált modell is. Végül a kiberbűnözés térhódítása nyomán a negyedik főbb csoport a network modell, ami az az elektronikus márkahely, ahol illegális termékek érékesítése zajlik.
Talán sokunk csak férfiakat tud elképzelni szervezett bűnözi csoportokban, holott a nők is érintettek benne, a nemekről, illetve azok eltéréséről pedig azért is fontos beszélni, mert a bűncselekményeknek különböző hatásuk van rájuk nézve, azok elkövetése más kockázati faktort jelent. Növekszik a nők aránya a szervezett bűnözés keretein belül, mind szervezői, vezetői, kereskedői, toborzói pozícióban egyaránt. A nőket elsősorban a valahova – főként egy családhoz- tartozás, a védelem érzése, a környezetük jelentős munkanélkülisége, valamint gyakran különféle szerekkel való visszaélés vezérli. A nők elsősorban a hagyományos szerepeket töltik be itt is, tehát nevelik a gyerekeket, törődnek a sérültekkel, társuk szükségleteivel és hűségesek hozzájuk. Ugyanakkor a férfiak egy idő után elkezdték kihasználni, hogy a törvény jelentősen kevesebb figyelmet fordít a nőkre, így elkezdték őket pénzbeli ellenszolgáltatás fejében különféle tevékenységekkel megbízni. Így ma már a nők is egyre nagyobb szerepet játszanak a szervezett bűnözés keretein belül.
A szervezett bűnözés tehát ijesztően sok résen képes bekúszni az életünkbe, az ellene fellépő csoportok mellett a védekezés személyes felelősség is kell, hogy legyen!
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
