Plázák, kirakatok, televíziós reklámok, online felületek, leárazások és különleges ajánlatok. Profitorientált cégek bevételnövelés céljából használt reklámokkal hirdetik kínálatukat. A promóciók számos felületen ingert gyakorolnak ránk. Az újságban, az utcán, a reklámtáblákon, a tévében, az interneten, a boltokban és még számos platformon megtalálhatóak.
Mi a reklám? Mi a célja és a jellemzői?
A reklám a kereslet és a kínálat közti kapcsolat és hírcsere. Célja, hogy egy igényt kielégítsen, vagy létrehozzon. Hirdetés az is, ha egy ismerősöd megosztja egy termékről a tapasztalatait, ezáltal felkelti az érdeklődésedet. Azonban szűkebb értelemben csak a fizetett változatait tekintjük reklámnak, melynek működtető gépezete a reklámipar. A hirdetés nem vezet azonnali vásárláshoz, bárhol eléri a vásárlót. Hatással van a gazdaságra, sőt mi több, annak mozgató rugója. Befolyásolja a vásárlói döntést és a termék árát. A média bevételi forrását képezi, támogatja a sportot és a szórakoztatóipart. Rövid távú hatást ér el, viszont gyakori ismétlés számmal hosszútávú ingert eredményez.
Milyen hatással vannak a hirdetések a mindennapjainkra, a gondolatainkra és a vásárlási szokásainkra?
A promóciók ingereket hoznak létre, szükségletet generálnak vagy igényt elégítenek ki. Ha nincs is a személynek szüksége a szolgáltatásra vagy termékre, a reklám azt „kiáltja”, hogy „Vedd meg, válaszd ezt!”.
Nézzünk egy példát: A televízióban megjelenik egy arclemosó, ami „új technológiával készült, különleges adagolóval rendelkezik, zsíros és pattanásos bőrre ajánlott termék, ráadásul az összes bőrproblémádat megoldja”. Természetesen elülteti a bogarat a füledben, hogy esetleg meg kellene vásárolni és kipróbálni. Hiába van a polcodon már arclemosó, ezt leteszteled, mert biztosan jobban működik. A legközelebbi vásárláskor, ha már úgy is a boltban jársz, megveszed. Ki is bontod, amint hazaértél, és szorgosan használod hetekig. Addig az előző terméknek lejár a szavatossági ideje, tehát az a kukában landol. Nézed a változást, de semmi. Vársz vele még kettő hetet, azonban, mintha több probléma lenne a bőröddel, mint előtte. Így szomorúan konstatálod, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeidet.
Ez a minta a szélsőségeket ábrázolja, viszont a lényegi problémákra felhívja a figyelmet.
Elvakultság: Azért, mert ezt hirdetik neked, hogy ez egy „szuper és innovatív” termék vagy szolgáltatás, nem feltétlenül igaz. Érdemes ilyenkor megkérdezni olyan embereket, akik már próbálták a produktumot, akik hitelesebb véleményt tudnak adni számodra. Nézz utána interneten, olvasd el az emberek véleményét, keress rá, hogy hogyan készül, és hogy hol gyártják! Vedd figyelembe, hogy a reklám mögött gazdasági érdek van. A cégek célja a profit növelése. Legyünk tisztában az árucikk előnyeivel és hátrányaival!
Túlfogyasztás: Mivel a reklám szükségletet generál, ahhoz, hogy kielégítse az igényt, arra ösztönöz, hogy vedd meg a terméket. Függetlenül attól, hogy neked már van egy hasonló készítményed, mivel azt mantrázza, hogy ez „különlegesebb, hatékonyabb”, mint a többi párja a piacon. Ezáltal arra buzdít, hogy „Ezt vedd meg!”. Az ember hajlamos beleesni abba a hibába, hogy csak azért vesz meg egy terméket, mert le van árazva, vagy mert szebb, jobb, és még sorolhatnám, hogy miért kiemelkedőbb az árucikk. Így az otthon felhalmozott készítmények vagy a kukában landolnak, vagy jobb esetben tovább kerülnek másodkézbe. Mérlegeld, hogy a termékre ténylegesen szükséged van-e!
Mi a megoldás?
Az internetes hirdetések megszűntetéséhez léteznek már applikációk, előfizetések. Azonban az életünkből nem tudjuk teljes mértékben mellőzni a reklámokat. Hosszútávú megoldást jelenthet a tudatos vásárlás. Ne csábuljunk el egy-egy ajánlatra átgondolás nélkül! Ha szeretnénk is valamibe invesztálni, ne felindulásból tegyük! Szomorúan vagy dühösen ne költsük a pénzüket, mert egy hamis illúziót kelthet bennünk, ami vásárlásmániához is vezethet. Legyen magunkban önkontroll és önreflexió! Ne gondolkozzunk szélsőségesen, a hirdetések nem agymosások! A reklámok hatással vannak ránk, viszont nem mindig tudunk egyértelmű és bizonyított tényeket állítani. Legyünk médiatudatosak, és járjunk nyitott szemmel a világban!
Sziasztok! Farnas Viktória Alexandra vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi kar hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Az írást középiskolában engedtem magamhoz közel, és a közösségi média felgyorsulásával hamar világossá vált számomra, hogy a gondolataimat meg szeretném osztani másokkal is. Az érdeklődési köröm tág, így írásaimat egészen a közéleti témáktól, aktuális hírektől, a gasztronómiáig olvashatjátok. Igazán kritikus személyiség vagyok, aki ragaszkodik az igazához, de igyekszem objektív lenni, és az érem mind a kettő oldalát megvizsgálni.
