[metaslider id="9331"]

A Pécsi Tudományegyetem rövid története

Az első magyarországi egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából, 2017. szeptember elsejét a Magyar Felsőoktatás Napjává nyilvánították. Már középiskolásként mindenki megismerkedik Közép-Európa első egyetemeivel, amelyek közül különös figyelmet fordítanak a Pécsett létesült első felsőoktatási intézményre. A Pécsi Tudományegyetem ma az ország egyetemei között kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet, és az ország minden tájáról a mediterrán városba csábítja a hallgatókat.

Az 1367-ben, I. Lajos királyunk uralma alatt alapított egyetem fő célja az egyházjog és a latin nyelv oktatásának biztosítása volt a magyar diákok számára. Kezdetben csak két kar működött Pécsett, a bölcseleti és a jogi kar. A kor pécsi püspöke, Koppenbachi Vilmos jelentős szerepet játszott a pécsi egyetem létrehozásában, azonban az egyházi előkelő halála után az intézmény hanyatlásnak indult, majd a XIV. század végére működése megszűnt. A XVIII. században II. József uralkodása alatt a győri királyi-tudomány akadémia székhelye Pécsre került, amelynek hatására a városi tanács Szepesy Ignác közreműködésével megalapította a Pécsi Akadémiát, amelyen jogász és bölcsész képzéssel várta a fiatalokat.

1912-ben megalapították Pozsonyban a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet, amely a mai intézmény jogelődjének tekinthető. Székhelyét az első világháborút követően helyezték Pécsre. 1923 szeptemberében négy szak nyitotta itt meg kapuit az egyetemi polgárok előtt, ezek az orvostudományi, a jogi, a bölcsész és az evangélikus teológiai karok voltak. A második világháború az egyetem sorsát is megnehezítette, a bölcsészkart városról városra helyezték, az evangélikus hittudományi kart leválasztották az egyetemről. 1951-ben az orvosi kar kiválásával a pécsi egyetem már csak jogi karral rendelkezett. Mára már elmondható, hogy a pécsi jogi kar az egyetlen az akkori Erzsébet Tudományegyetem karai közül, amely a megalapítás óta folyamatosan működik.

A kivált Pécsi Orvostudományi Egyetem számos fejlesztésen esett át, ennek köszönhetően nyílt meg 1966-ban a 400 ágyas klinika, majd a hetvenes években kibővült az egyetem a fogorvos képzéssel. 1990-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belül Egészségtudományi Kar létesült.

1982 és 2000 között Janus Pannonius Tudományegyetemként működött a pécsi felsőoktatási intézmény, amely magában foglalta a jogi és az 1975-ben alapított közgazdaságtudományi kart, továbbá a Pécsi Tanárképző Főiskolát. A Tanárképző Főiskola a 90-es években két ágra szakadt, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karokra. 1995-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyesült a Janus Pannonius Tudományegyetemmel, a következő évben létrejött művészeti kar pedig tovább színesítette az intézmény képzési kínálatát. 

2000-ben Pécsi Tudományegyetem név alatt olvadt össze a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola. Négy évvel később a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szerezte meg az egyetemi kari státuszt, majd 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is egyetemi kari rangot kapott. Ma már tíz kar várja hallgatóit.

Magyarország első hibrid könyvtára, a Tudásközpont 2010-ben nyílt meg. A központi Egyetemi Könyvtárban és a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárban az egyetem hallgatói könnyen elérhetik a szakfolyóiratokat és a tankönyveket nyomtatott és elektronikus formában is.

A Times Higher Education minden évben elkészíti a világ egyetemeinek rangsorát. A 2021-es listára kilenc magyar egyetem került fel, amelyek közül harmadik helyen a PTE szerepel. A rangsor alapján a vidéki egyetemek között pedig az első helyet szerezte meg az intézmény.

A legfrissebb hírek, amelyek a Pécsi Tudományegyetem életét is érintik, a modellváltással kapcsolatban kerültek nyilvánosságra. 2021. január 29-én a szenátus megszavazta az egyetemi modellváltást, így a pécsi egyetem alapítványi fenntartásba kerül át.

Az Pécsi Tudományegyetem színvonalas, korszerű oktatást kínál a fiataloknak, emiatt évről évre egyre többen jelölik meg a felvételi során az ország legrégebbi egyetemét. Nemcsak az oktatás kiválósága vonzza a fiatalokat, de az elhíresült hallgatói közösségi élet is csábító lehet a számos szakmai, kulturális és szórakoztató események és programok miatt. 

Mivel a jogászképzés a kezdetektől jelen van a pécsi oktatás történetében, kiemelten fontos, hogy a tradíciókat az egyetem továbbvigye. A oktatás színvonalát mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy a PTE ÁJK mennyi sikeres jogászt képzett az évek során. A karon végzett Óriás Nándor ügyvéd, Pécs díszpolgára, akinek nevét a jogi szakkollégium is viseli, Faluhelyi Ferenc jogtudós, Sólyom László és Mádl Ferenc köztársasági elnök, Darák Péter, aki 2011-ben a Kúria elnöki pozícióját töltötte be. Az oktatók között korábbi alkotmánybírák, kormánytagok, országos intézményvezetők nevével is találkozhatunk. Hallgatói országos és nemzetközi megmérettetéseken sikereikkel folyamatosan öregbítik a kar hírnevét.

 

Felhasznált források: 1, 2, 3, 4

A cikkben megjelent kép forrása: 1

EnglishGermanHungarian