Mindannyian tisztában vagyunk a ténnyel: a nyelvek és a nyelvtanulás hasznos dolog és könnyen előnyre tehet szert az, aki több nyelvet is magáénak tudhat. De mi a magyarázata annak, hogy egyesek akár 7-8 nyelvet is játszi könnyedséggel tanulnak, míg mások az anyanyelvükön kívül egy nyelvet is csak vért izzadva tudnak elsajátítani?
Ebben a cikkben két korábban készített angol social experiment, kutatás és pár egyéb statisztika alapján vontam le a következtetést és gyűjtöttem össze nektek a tényeket.
Valószínűleg, ha azt mondom, azok a gyerekek, akik kiskoruktól fogva hallgatnak otthon két különböző nyelvet, könnyebben fognak nyelveket tanulni, senki sem lepődik meg, hiszen ez így logikus. A nyelvtanulás képes pozitív strukturális változásokat előidézni agyunk különböző területein. Egészen kamaszkorukig a gyerekek agya sokkal fogékonyabb a nyelvtanulásra (és általánosan a tanulásra, az új információk befogadására), mint felnőtt társaiké, akik valószínűleg sokszoros erőfeszítés árán jutnak csak el ugyanoda, ahova egy fiatal agy könnyedén eljut.
Más a helyzet azonban a bilinguális (multilinguális) emberekkel, azokkal, akik valamilyen okból kifolyólag egynél több nyelvet használnak anyanyelvi szintükön, akár gyerekkoruktól kezdve. A bilinguális emberekből sokkal nagyobb valószínűséggel válik majd a későbbiekben a fentebb már említett akár 7-8 nyelvet is beszélő polyglot. Az ilyen esetekben felnőttkorra is megmarad, „nyitva marad az a kiskapu” az agyban, ami miatt a nyelvtanulás sokkal egyszerűbbé válik.
A Science által lehozott cikk azonban egy másik oldalról közelíti meg a bilinguális agy helyzetét. A kutatás fő eredménye a következő: a többnyelvű emberek nemcsak máshogy gondolkodnak, de más szemszögből is látják a világot.
A kutatás során olyan embereket hasonlítottak össze, akik németül vagy angolul beszélnek. A 15 német vagy angol anyanyelvű alany ugyanazokat a videókat tekintette meg (bringázó, sétáló embereket) és a feladatuk az volt, hogy eldöntsék, a videón látottak vajon célorientáltak (a videón látható hölgy munkába sietve belép az épület ajtaján), vagy céltalan cselekmények voltak (a hölgy elsétál egy autó mellett, stb…).
Az eredmények szerintem igen elgondolkodtatóak lettek: míg a németek a nem egyértelmű videók esetében is 40%-ban célorientáltnak találták a cselekményeket, addig az angolok mindössze 25%-ban osztották ezt a nézetet.
Akkor ez azt jelentené, hogy a németek sokkal inkább tudatosan keresik a célokat, máshogyan élik meg ugyanazokat a cselekményeket, mint angol társaik, mindössze anyanyelvük miatt?
Habár nagy általánosítás lenne ilyet kijelenteni, de valóban van valami nagy igazság a kutatásból levont konklúziókban, hiszen sokszor már ott falakba ütközünk a nyelvtanulás során, mert nem értjük a logikáját.
Ilyen például az angolban használt igeidők érthetetlensége magyar fejjel, vagy ezért tud nehezen megtanulni egy európai egy teljesen másik nyelvcsoportba és kultúrába tartozó nyelvet is, hiszen a különböző nyelvcsoportoknak teljesen más logikai felépítése van.
Egy másik cikk azt emelte ki, hogy egy rablás során németül sokkal könnyebb megkérdezni azt, hogy merre futott a rabló, ugyanakkor a rablás módját már inkább angolul lenne egyszerűbb megtudni.
Szintén a Science cikkében olvastam, hogy a koreaiak sokkal könnyebben tudnak összeilleszteni tárgyakat, a japánok pedig a tárgyaknál inkább az anyagra fókuszálnak a méret és forma helyett, de az oroszok a nyelvükből adódóan több kéket képesek megkülönböztetni, mint egy másik anyanyelvű.
Egy 2012-es kutatásban arra jöttek rá, hogy ha egy tanult nyelven kommunikálunk az anyanyelvünk helyett, sokkal inkább racionálisan viselkedünk és gondolkodunk, mintha ez az anyanyelvünkön történne. A kutatást vezető Boaz Keysar szerint ez az analitikusabb, racionálisabb döntéshozási folyamat annak köszönhető, hogy az idegen nyelv egyfajta pszichológiai távolságot képez köztünk és a probléma között.
Számos pozitív hatása között talán egyértelműen a legfontosabb a következő. A nyelvtanulás – iskolázottságtól és intelligencia szinttől függetlenül – akkor is késlelteti a korral járó kognitív hanyatlást, ha későbbi életszakaszokban fogunk bele az új nyelv elsajátításába. Tehát egyértelműen elengedhetetlen a szellemi frissességhez!
Egy biztos: a nyelvtanulás új személyiségeket teremt számunkra, és a különböző nyelvekkel lehetőségünk nyílik a különböző kultúrák megismerésére is. Ennek legjobb módja a rutin kialakítása, a célok kitűzése és a jó rutinhoz való ragaszkodás. Rengeteg tippet és trükköt lehet olvasni mindenfelé a nyelvtanulással kapcsolatban, de szerintem a legfontosabb, hogy beágyazzuk a mindennapjainkba és megéljük magát az új világnézet kinyílásának élményét.
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
