A Nemzetközi Jogi Bizottság által használt „nemzetközileg jogellenes cselekvés”, illetve „nemzetközileg jogellenes tény” kifejezéseket nemzetközi jogsértésként fordítjuk le. Ahhoz, hogy egy államnak nemzetközi felelőssége jöjjön létre az kell, hogy nemzetközi jogsértést kövessen el. Nemzetközi jogsértésről akkor beszélhetünk, ha két konjunktív feltétel megvalósul: „az állam nemzetközi jogsértésének minősül az a tevékenységből vagy mulasztásból álló magatartás, mely a nemzetközi jog alapján az államnak beszámítható és az állam valamely nemzetközi kötelezettségének megszegését képezi.” Fontos kiemelni, hogy a vétkesség, illetve a kár létrejötte nem követelmény.
Mik tekintendők az állam magatartásának?
A 2001. évi felelősségi szabályokat alapul véve hat esetben a nem állami szervek vagy magánszemélyek magatartását is az állam magatartásának kell tekinteni. Ezek az esetek a következők:
1) közhatalmi jogosítványokat gyakorló személyek vagy szervezetek magatartása (Magyarországon önkormányzatok, légitársaságok, ha rendelkeznek ellenőrzési jogokkal);
2) másik állam által az állam rendelkezésére bocsátott szerv;
3) személyek vagy csoportok magatartása az állam utasítása, irányítása vagy ellenőrzése alatt (pl. önkéntesek bevetése külföldön, fegyveres csapatok külföldi működésének támogatása);
4) magatartás hivatalos hatóságok hiányában vagy helyett
5) felkelő mozgalom vagy hasonló szervezet magatartása
6) az állam általa sajátjaként elismert és elfogadott magatartás.
Nemzetközi kötelezettségszegés
Nemzetközi kötelezettségszegésről akkor beszélhetünk, „ha az állam cselekménye nincs összhangban a fennálló nemzetközi jogi kötelezettségeivel”. A nemzetközi kötelezettség megszegésének több fajtája van, ezek a következők:
- egyszeri kötelezettségszegés (Ilyen például a diplomáciai jogból fakadó udvariassági szabály megsértése.)
- folyamatos kötelezettségszegés (Ilyen például egy idegen terület megszállása.)
- prevenciós kötelezettség megszegése (Ilyen például, ha az adott állam nem akadályozza meg, hogy más államokat káros környezeti hatások érjenek.)
- komplex magatartással megvalósított kötelezettségszegés, amely nem más, mint jogellenes cselekvések, illetve mulasztások sorozata
Mikor felel egy állam más állam nemzetközi jogsértéséért?
A nemzetközi felelősség jogában az állam alapvetően mindig csak a saját magatartásáért felel, azokért melyek neki betudhatók és megsértik valamely nemzetközi kötelezettséget. Ez az állam autonóm felelőssége. Előfordul azonban, hogy a nemzetközi jogsértés több állam közreműködésének eredménye. Így például az alábbi esetekben egy államnak valamilyen felelősséget kell vállalnia más állam nemzetközi jogsértéséért.
- Az adott állam felelős, ha más államot támogat nemzetközi jogsértés elkövetésében.
- Az adott állam felelős, ha más államot nemzetközi jogsértés elkövetésére kényszerít.
A jogellenességet kizáró körülmények
Bizonyos körülmények esetén az egyébként jogellenes magatartás nem lesz jogellenes. Ezek a körülmények az alábbiak:
Hozzájárulás: Az állam hozzájárul egy másik állam magatartásához, mely magatartás e hozzájárulás nélkül nemzetközi jogsértést valósítana meg. Ilyen például, ha egy ország engedélyezi, hogy egy másik állam a légterét használja.
Önvédelem joga: Ennek keretét az ENSZ Alapokmánya határozza meg.
Ellenintézkedés: Ez a sértett államnak egyoldalú aktusa a nemzetközi jogot sértő állammal szemben. Célja, hogy rábírja a jogsértő államot arra, hogy a nemzetközi jogi kötelezettségeit betartsa. Célja elérése érdekében a sértett állam a vele szemben fennálló nemzetközi jogi kötelezettségét időlegesen nem teljesíti. Ennek a rábírásnak azonban vannak korlátai, ilyen a ius cogens, illetve az arányosság.
Vis maior: Vis maior esetén az állam lényegében arra kényszerül, hogy nemzetközi kötelezettségével összhangban nem álló módon járjon el. Csak három feltétel együttes megvalósulása esetén zárhatjuk ki a jogellenességet. Egy olyan ellenállhatatlan erőnek kell fellépnie, vagy egy olyan előreláthatatlan eseménynek kell megvalósulnia, mely az állam tényleges ellenőrzésén kívül esik, és e körülményekre tekintettel a nemzetközi kötelezettség teljesítése lényegében lehetetlen.
Végveszély: Végveszélyről akkor beszélhetünk, ha a magatartás megvalósítójának nincs más ésszerű lehetősége, mint nemzetközi kötelezettségét megsérteni abból a célból, hogy saját vagy a gondjaira bízott személyek életét megmentse. A nemzetközi jogsértés tehát az emberi élet megóvásának célját szolgálja.
Szükséghelyzet: Szükséghelyzetre csak kivételes esetben lehet hivatkozni. Az állam nem hivatkozhat a szükséghelyzetre, kivéve, ha nemzetközi kötelezettségének megsértése az egyetlen eszköz az állam számára lényeges érdekének súlyos és közvetlen veszély elleni megvédésére, és nem csorbítja súlyosan azon államnak vagy államoknak, vagy nemzetközi közösségnek mint egésznek lényeges érdekét, amelyekkel szemben a kötelezettség fennáll.
Forrás: Bruhács János (2011): Nemzetközi jog I. – Általános rész. Dialóg Campus.
Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
